192986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazolidin-származékok előállítására

7 192986 8 gezhetjük el, előnyösen 60-80 °C-on dolgoz­hatunk. A találmányunk szerinti d) eljárása sze­rint valamely (V) általános képletű félészter halogenidet etiléndiaminnal hozunk reakcióba. 5 Előnyösen alkalmazhatjuk az X helyén klór­atomot tartalmazó félészter-kloridokat. A reakciót inert oldószeres közegben végezzük el. Reakciókőzegként valamely alkanolt (pél­dául: metanolt, etanolt, n-butanolt), étert 10 (például: dietil-étert, tetrahidrofuránt vagy dioxánt), aromás szénhidrogént (például: benzolt, toluolt vagy xilolt) alkalmazhatunk. A reakcióközeg szerepét azonban az etilén­­-diamin feleslege is betöltheti. A reakciót 15 20 ®C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten végezhetjük el, előnyösen 60- -80 °C-on dolgozhatunk. A reakciót előnyö­sen savmegkötőszer jelenlétében végezhetjük el. E célra előnyösen trialkil-aminokat (pél- 20 dául: trietil-amint) alkalmazhatunk, azonban az etilén-diamin feleslege is betöltheti a savmegkötőszer szerepét. A fenti reakciók vókonyretegkromatog­­ráfiásan jól követhetők, alkalmazásuk gaz- 25 daBágos és különleges berendezést nem igé­nyel. A keletkező (I) általános képletű vegyü­­letet a bázis vagy sója alakjában nyerhetjük ki. Egy (I) általános képletű vegyületet ki- 30 vánt esetben gyógyászatilag alkalmas sójává alakíthatunk. A sóképzést és a végtermék izolálását ismert módszerekkel végezhetjük el. Az (I) általános képletű vegyületek gyó- 35 gyászatilag alkalmas bóí gyógyászati szem­pontból alkalmas szervetlen savakkal (pél­dául: sÓBav, hidrogén-bromid, salétromsav, kénsav, stb.) vagy szerves savakkal (pél­dául: ecetBav, almasav, maleinsav, fumárBav, 40 tejsav, borostyánkősav, stb.) képezett sók lehetnek. Különösen előnyösek a fumarátok. A találmányunk tárgyát képező eljárás előnyös foganatositási módja szerint az alábbi (I) általános képletű vegyületeket 45 állítjuk elő; 2-(2-raetil-4-klór-fenilimino)-imidazolidin 2-(2-etil-4-klór-fenilimino)-imidazolidin 2-(2-klór-5-trifluormetil-fenilimino)-imi­­dazolidin 50 2- (2,6-diklór-fenilimino )-imidazolidin és gyógyászatilag alkalmas sóik, különösen fumarátjuk. A találmány szerinti (I) általános kép­­letű vegyületek előállítása a (II), (III), (IV) 55 ill. (V) általános képletű vegyületekből új, az irodalomból nem ismert eljárás. Eljárásunk előnye, hogy nem alkalma­zunk magas reakcióhőmérsékletet, hosszú reakcióidőt, mérgező cián ill. ólomvegyülete- 60 két, melyeket az irodalomból ismert eljárások magukba foglalnak. A 4 290 971 sz. amerikai egyesült álla­mokbeli leírásban a 877 428 belga szabadalmi leírásban és a 8 094 370 bz. japán szabadalmi leírásban acilezett izotiokarbamidot etilén­­-diamin-mono-p-toluol-8zulfonáttal reagóltat­­nak. A reakció 140 °C hőmérsékleten, 20 óra alatt játszódik le és nehezen eltávolítható bomlástermékek képződéséhez vezet. A 68 511 sz. NDK-beli szabadalmi leírásban izotiokar­­bamid származékot etilén-diamin-mono-p-to­­luol-szulfonáttal reagáltatnak. Az eljárás hátránya, hogy mérgező izo­­tiocianátok keletkeznek és a reakció 140 °C hőmérsékleten játszódik le. A 872 581 sz. belga leírásban éB a 6 411 516 sz. holland szabadalmi leírásban említett eljárásokban igen mérgező izotiocip­­nátok és ólom-tetraacetát keletkezik. A 409 418 sz. spanyol, a 68 509 sz. NI>K-beli és az 1 577 217 bz. francia szaba­dalmi leírásokban említett eljárásokban igen mérgező klórcián vagy brómcián keletkezik. A 889 706 sz. nagy-britanniai és a 75 ICI 357 sz. japán szabadalmi leírás sze­rint az (1) általános képletű vegyületek 140 “C-os reakcióhőmérsékleten, mellékter­mékek képződésével, 30%-os kitermeléssel ke­letkeznek. A 7 376 870 sz. japán szabadalmi leírás­ban az (I) általános képletű vegyületeket 200 °0 hőmérsékleten 8 óra alatt állítják elő. Eljárásunk további részleteit az alábbi példákban ismertetjük anélkül, hogy találmá­nyunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa 2-(2-metil-4-klór-fenilimino)-imidazolidin 10,0 g (0,04 mól) 2-metil-4-klór-fenil­imino-ditioszénsav-dimetilésztert 20 ml n­­butanolban oldunk. Az oldathoz 2,7 ml (0,04 mól) etiléndiamint adunk, majd 5 órán ót forraljuk. Az elegyet vákuumban szárazra pároljuk, majd a maradékot izopropanolból átkristályositjuk. Ily módon 5,1 g (60,7%) 2- -(2-metil-4-klór-fenilimino)-imidazolidint ka­punk, mely 132-135 °C-on olvad. Az 1. példa szerint eljárva az alábbi vegyületeket állítottuk még elő: 2-(2,6-diklór-fenilimino)­­-imidazolidin op. 135-137 °C 2-(2-bróm-6-klór-fenilimino)­­-imidazolidin op. 134-135 °C 2-(2,4,6-trimetil-fenilimino)­-imidazolidin op. 154-156 “C-2-(2,6-diklór-4-nitro--feni'imino)-imidazolidin op. 275-277 °C 2-(2,6-dik lór-4-f ornjamidó­­-feni,imino)-imidazolidin.2HCl op. 240-24? °C 2-(2,6-dietil-4-acetilamido­­-fenilimino)-iinidazolidin.HCl op. 265-266 °C 2-(2,6-diklór-4-amino-karbonil­­-feni!imino)-imidazolidin op. 244-245 ®C 65

Next

/
Thumbnails
Contents