192986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazolidin-származékok előállítására
5 192986 6 hogy a reakciónál alkalmazott foszfor-oxi-klorid nagyfokú korrozivitása miatt ipari megvalósítása körülményes és költséges. A 155 329 az. magyar, az 1 566 036 és 1 577 128 sz. francia, a 71 554 sz. német demokratikus köztársaságbeli és az 1 229 993 sz. brit szabadalmi leírások, valamint a 2 446 758 sz. német szövetségi köztársaságbeli és 7 707 418 sz. dél-afrikai közrebocsátási irat szerint az (I) általános képletű vegyületeket a (XV) általános képletű izociánsav-dihalogenidek (ahol X jelentése halogénatom és R és n jelentése a fent megadott) és etilén-diamin reakciójával állítják elő. Az eljárás hátránya, hogy a (XV) általános képletű kiindulási anyagok igen toxikuBak és az előállításukhoz felhasznált tionil-klorid és szulfuril-klorid nagymértékben korrózív. A 409 418 Bz. spanyol, 68 509 sz. német demokratoikus köztársaságbeli, valamint az 1 577 217 sz. francia szabadalmi leírás szerint az (I) általános képletű vegyületeket a (XVI) általános képletű cién-amidok (ahol R és n jelentése a fent megadott) és etilén-diamin reakciójával állítják elő. A módszer hátránya a (XVI) általános képletű kiindulási anyagok nehéz és körülményes hozzáférhetősége. A 889 706 sz. nagy-britanniai ób 75 101 375 sz. japán szabadalmi leírás szerint az (I) általános képletű vegyületeket a (VI) általános képletű aminok és (XVII) általános képletű alkil-tio-imidazolidinek (ahol R6 jelentése kiB szénatomszámú alkilcsoport) reakciójával állítják elő. Az eljárás hátránya, hogy a (XVII) általános képletű kiindulási anyagok ipari méretekben nehezen hozzáférhetők és az alkalmazott, viszonylag magas reakcióhőmérséklet melléktermékek képződéséhez vezet. A 7 376 870 sz. japán szabadalmi leírás szerint az (I) általános képletű vegyületeket a (XVIII) általános képletű karbaminsavészterek (ahol R7 jelentése kis szénatomszámú alkilcsoport és R és n jelentése a fent megadott) és etilén-diamin reakciójával állítják elő. Az eljárás hátrányát a hosszú reakcióidő, az alacsony kitermelés és a magas reakcióhőmérséklet jelenti. A 68 510 NDK-beli szabadalmi leíráB szerint az (I) általanoB képletű vegyületeket oly módon állítják elő, hogy valamely (XIX) általános képletű guanidin-szérmazéékot (ahol R éB n jelentése a fenti) etilén-diaminnal vagy annak mono-p-toluol-szulfonátjával hoznak reakcióba. Ez az eljárás azonban csupán magasabb hőmérsékleten, hosszú reakcióidővel végezhető el és a kapott kitermelés is alacsony. Találmányunk célkitűzése az ismert eljárások fenti hátrányainak kiküszöbölésével az (I) általános képletű vegyületek könnyen beszerezhető kiindulási anyagokból, ipari méretekben is kedvezően elvégezhető előállítási eljárásnak kidolgozása. A találmányunk tárgyát képező eljárás értelmében az (I) óltalénos képletű vegyületeket és gyógyászatilag alkalmas sóikat oly módon állítjuk elő, hogy a) valamely (II) általános képletű ditioésztert [mely képletben R* jelentése kis szénatomszámú alkil-, aril-(kis szénatomszámú )-alkil- vagy arilcBoport és R és n jelentése a fent megadott] etilén-diaminnal reagáltatunk; vagy b) valamely (III) általános képletű diéBztert (ahol R8, R és n jelentése a fent megadott) etilén-diaminnal reagáltatunk; vagy c) valamely (IV) általános képletű imino-étert (ahol R® jelentése kis szénatomszámú alkilcsoport és R és n jelentése a fent megadott) etilén-diaminnal reagóltatunk", vagy d) valamely (V) általános képletű félészter-halogenidet (ahol X jelentése halogénatom éB R8, R és n jelentése a fent megadott) etilén-diaminnal reagáltatunk; majd kívánt esetben egy ily módon kapott (I) általános képletű vegyületet gyógyászatiig alkalmas sóvá alakítunk. A találmányunk tárgyát képező a) eljárás szerint valamely (II) általános képletű ditioésztert etilén-diaminnal reagáltatunk. A reakciót inert oldószeres közegben végezzük el. Reakcióközegként valamely alkanolt (például: metanolt, etanolt, n-butanolt), étert (például: dietil-étert, tetrahidrofurént vagy dioxánt), aromós szénhidrogént (például: benzolt, toluolt vagy xilolt) alkalmazhatunk. A reakciókózeg szerepét azonban az etilén- diamin feleslege is betöltheti. A reakciót 20 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten végezhetjük el, előnyösen 60- -30 °C-on dolgozhatunk. A találmányunk szerinti b) eljárás szerint (III) általános képletű diésztert etilén-diaminnal reagáltatunk. A reakciót inert oldószeres közegben végezzük el. Reakcióközegként valamely alkanolt (például: metanolt, etanolt, n-butanolt), étert (például: dietil-étert, tetrahidrofurént vagy dioxánt) aromás szénhidrogént (például: benzolt, toluolt vagy xilolt) alkalmazhatunk. A reakciókózeg szerepét azonban az etilén-diamin feleslege is betöltheti. A reakciót 20 “C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten végezhetjük el, előnyösen 60-80 ®C-on dolgozhatunk. A találmányunk szerinti c) eljárásaszerint (IV) általános képletű imino-étert etilén-diaminnal reagáltatunk. A reakciót inert oldószeres közegben végezzük el. Reakcióközegként valamely alkanolt (például: metanolt, etanolt, n-butanolt), étert (például: dietil-étert, tetrahidrofurént vagy dioxánt),, aromás szénhidrogént (például: benzolt, toluolt vagy xilolt) alkalmazhatunk. A reakciókózeg szerepét azonban az etilén-diamin feleslege is betöltheti. A reakciót 20 °C éB a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten vé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
