192909. lajstromszámú szabadalom • Eljárás interfuranilén-prosztaciklin származékok szintézisére

7 192909 8 milyen alkil-litium - mint például n-butil, terc-butil-lítium - vagy valamilyen alkálifém­­-hibrid - mint például nátrium-, dimzil-nátri­­um - vagy valamilyen Utium-alkil-amid - mint például litium-diizopropilamid, lítium-diciklo­­-hexil-amid - jelenlétében végezzük. A fel­használt bázis mennyisége: 1-3 ekvivalens. A reakciót legelőnyösebben -78 °C-on, tetra­­hidro-furánban 1 ekvivalens n-butil-lítium segítségével végezzük. Az ily módon nyert (IV) általános képletű származékot 50 és 200 #C közötti hőmérsékleten előnyösen 70- -90 #C hőmérsékleten, valamilyen szerves ol­dószerben, előnyösen aromás oldószerben - mint például benzol, toluol, xilol - klórozott oldószerben - mint például diklór-metán, klo­roform, diklór-etán - vagy oldószer nélkül Bzerves sav katalizátor, előnyösen aromás szulfonsav - mint például p-toluol-szulfonsav- vagy aromás szulfonsav szerves bázissal képzett Bója - mint például piridinium-tozilát- jelenlétében melegítjük. A reakció során képződött vizet vlzelválasztó feltét alkalma­zásával távolltjuk el. A fenti eljárás során (I) általános képletű inter-furanilén proszta­­ciklin analogonokat kapunk. A reakciót leg­előnyösebben 70-90 °C hőmérsékleten, pirídi­­nium-tozilát katalizátor jelenlétében, benzol­ban végezzük. A c) eljárásban kiindulási anyagként használt (V) általános képletű lakionok rész­ben az irodalomból ismertek (lásd például R. A. Johnson, E. G. Nidy, J. Org. Chem. 45, 3802 /1980/), részben ismert eljárások analó­giájára elóállithatók. Az a., b.) és c.) eljárásokban leírt előállítási módok során keletkező (I) általános képletű vegyületekből adott esetben az R1 és RJ vé­dőcsoportokat - ahol Rl és Rl jelentése hid­rogénatomtól különböző - az irodalomban is­mert módszerekkel távolíthatjuk el. Továbbá adott esetben előállíthatjuk az (I) általános képletű vegyületek sóit is. A fenti módszerekkel előállított talál­mány szerinti (I) általános képletű vegyüle­tek stabilitását a PGIi-Na sóéval hasonlítot­tuk össze. Ez utóbbi igen labilis vegyület, felezési ideje pH = 7,4 értéknél csupán 3-4 perc. A szabad sav (PGIa) még nagyobb fokú labilitása miatt elő sem állítható (R. A. Johnson és munkatársai: J. Am. Chem. Soc. 100, 7690 /1978/). A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek stabilitása ennél lényegesen magasabb. Egyik képviselőjük, a 2',5'-interfuranilén-2, 3, 4-trinor-5, 9cc­­-epoxi-9-dezoxi-5, 6-didehidro-PGFi<A pH = 7,4 értéknél szabad sav formában 12 ó­­rán át számottevő bomlás nélkül eltartható. Míg -20 ®C-on tárolva legalább egy hónapig 10% alatti bomlás mellett tárolható. A találmány szerinti vegyületek farma­­kológiailag egyik legaktívabb képviselője a 2’, 5’-interfuranilén-2, 3, 4-trinor-5, 9x­­-epoxi-9-dezoxi-5, 6-didehidro-PGF*<; mely­nek hatására a következő adatok jellemzők: 1. ) Vérlemezke dusplazmán 2 jnM ADP-vel kiváltott vóraggregáció gátlás Dso = 20 ng/ml (humán PRP), IDso = 350 ng/ml (nyúl PRP) 2. ) Altatott macskán i.v. bolus adago­lás mellett kiváltott vérnyomás csökkentő hatás EDso = 14 (ug/testsúly kg. Mind a vérlemezke aggregéciót gátló, mind pedig a hipotenziv tulajdonságok a re­ferens PGIa hatásainál közelítőleg egy nagy­ságrenddel magasabb koncentrációnál jelen­nek meg. Az előbbiekben túlmenően a találmány szerinti vegyületek széleskörű citoprotektív hatással is rendelkeznek, mégpedig a miokar­­diális és a gasztrointesztinális területen, va­lamint a májkárosodások vonatkozásában. E- mellett egyéb farmakológiai aktivitással is rendelkeznek: elernyesztik a tengeri malac tracheát és gátolják a patkányokon kiváltott tumorok metasztázisát is. Az előbbiekben ismertetett farmakológiai profilnak megfelelően a találmányban leírt (I) általános képletű vegyületek hatásosan alkal­mazhatók extrakorporális keringésekben (ve­­sehemodiallziB, szív-tüdő-gép, stb.) trombo­­•cita veszteség nélküli véraggregáció gátlásá­ra, önmagukban vagy heparinnal kombinálva. Az anyagok alkalmazhatók perifériális érbe­tegségek (atherosclerosis obliterans, Bürger­­-kór, diabethicus angíopathia, Raynaud-kór) megelőzésére, illetve gyógyítására. Az anyagok csökkentik a szívinfarktu­sos területek nagyságát, a halálozás arányát. Az anginés megbetegedések egyes fajtáinál csökkentik az anginás rohamok számát és e­­rősségét. Az anyagok bronchodilatátor hatá­sukkal összhangban előnyösen alkalmazhatók asztmás rohamok számának csökkentésére. E- redményesen használhatók gasztrointesztiná­lis citoprotektív hatásuk eredményeképpen fekélybetegségek kezelése során. Ezeknek az anyagoknak a használatával elérhető a tumo­­•ok szétterjedésének megakadályozása (műté­ti beavatkozások után). A készítményekkel végzett orvosi keze­léseknél előny, hogy az intravénás, szubku­­tán és intramuszkuláris adagolási mód mellett gasztrointesztinálisan, azon belül perorálisan is adható. Szükséges mennyiségük 1 ng/test­­súly kg - 10 mg/testsúly kg. A pontos dózis a kezelendő elváltozástól, a megbetegedés súlyosságától, a gyógyszer odajutási sebes­ségétől, a beteg illetve a kezelendő szerv egyedi érzékenységétől és reagálási képessé­gétől függ. A szükséges dózisokat, valamint a legcélszerűbb alkalmazási módot szakember szakismeretei alapján könnyen meghatároz­hatja. A gyógyászati készítmények előállításá­nál az ilyen készítmények előállításánál szo­kásosan alkalmazott töltő, hígító és illat be­folyásoló, formulázást megkönnyítő, pH és oz-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents