192868. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főleg aszthma elleni gyógyszerkészítmények előállítására

3 192868 4 A találmány tárgya eljárás főleg asztma elleni gyógyszerkészítmények előállítására. A találmány szerint előállítható készítmények hatóanyagként hidroxámsav-származékokat tartalmaznak. A hatóanyagként alkalmazott hidroxámsavak egy része új. A találmány ezen új vegyületek elóállitására is kiterjed. Az új <->-(2’-naftiloxi)-alkil-hidroxámsa­vak előnyös gyógyászati hatásokkal, különö­sen antiasztmás, antianafilaktikus, lázcsök­­kentó és trombózis elleni hatásokkal rendel­keznek. A vegyületek ezért asztma és egyéb allergia okozta betegségek, továbbá gyulla­dásos folyamatok és trombózis terápiájához alkalmazhatók. A hidroxámsavak előállítása irodalmi for­rások szerint hidroxil-amin és karbonsav­­származékok reagáltatésa útján történik [L. Bauer és 0. Exner, Angew. Chemie 86, 419 (1975)]. A túl hosszú reakcióidők és az ala­csony hozamok miatt az eljárás azonban gyakran nem kielégitó. A szalicil-hidroxámsav farmakológiai ha­tását 1976-ban írták le először [Opperoes et al.: Exp. Párásítói. 40 198 (1976)]. A vegyület tripanozomák ellen, így az afrikai álomkór, a dél-amerikai Chagas-betegségek, a nagana kórokozója és egyéb tropikus járványos ál­latbetegség ellen mutat hatást. A 4-amino­­-szalicil-hidroxámsav fungicid tulajdonságok­kal rendelkezik (744 307 sz. brit szabadalmi leírás). Néhány ‘J-(2’-naftiloxi)-alkanohidr­­oxámsavat már fungicid és baktériumölő ké­szítmények hatóanyagaként (141 253 sz. NDK­­-beli szabadalmi leírás illetve 140 836 sz. NDK-beli szabadalmi leírás) javasoltak. A ve­gyületek esetleges humán- vagy állatgyógyá­szatbeli alkalmazásáról azonban semmilyen adat nincs. A találmány célja új gyógyászati készít­mények előállítása volt a farmakológiailag értékes hidroxámsavak felhasználásával. Azt találtuk, hogy az (I) általános kép­­letű hidroxámsavak - az (I) általános képlet­ben R jelentése 2-hidroxi-l-naftil-, 1-hidroxi­­-2-naftil-, 2-hidroxi-3-naftil-, 2-amino­­-fenil- vagy (II) általános képletű <u­­(l’-naftiloxi)-alkil- vagy «-(2’-naftil­­oxi)-alkilcsoport, amelyben n = 1 esetén Rl jelentése egyenes vagy elágazó szénláncú, 1-10 szénatomos alkil­­csoport vagy adott esetben klór­atommal vagy metilcsoporttal szubsztituált fenilcsoport, és R1 hidrogénatom esetén n jelentése 1 és 10 közötti egész szám -értékes gyógyászati hatásokkal, főleg anti­­aaztmás, antiallergiás, gyulladásgátló és trombózis elleni hatást fejtenek ki, és ezért az (I) általános képletű vegyületek farmako­lógiai készítmények hatóanyagaként alkalmaz­hatók. Azt találtuk továbbá, hogy az (I) általá­nos képletű vegyületek egy szükebb körét képező tJ-(2,-naftiloxi)-alkil-hidroxámsavakat, ahol R jelentése (III) általános képletű cso­port, a (III) általános képletben n = 1 esetén R2 egyenes vagy elágazó szén­láncú, 3-10 szénatomos alkilcsoportot vagy metilcsoporttal vagy klóratommal szubsztituált fenilcsoportot jelent, míg R2 = hidrogénatom esetén n jelentése 4 és 9 közötti egész szám -úgy állíthatjuk elő, hogy a megfelelő (IV) ál­talános képletű karbonsav észtereit vagy amidjait - a (IV) általános képletben R2 és n jelentése a fenti - hidroxil-aminnal vagy an­nak sójával bázikus reakcióközegben reagál­ta! juk. A reagáltatást 20 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten, illetve az alkalmazott oldószer forráspontján végezzük, a reakcióidő 20 perctől 15 óráig terjedhet. A megadott reakciókörülmények között az alábbi oldószerek előnyösek: rövidszénlán­­cú alifás alkoholok, acetonitril vagy kloro­form, aceton, dietil-éter, di-n-butil-éter, etil­­-acetét, 1,2-diklór-etán, diraetil-f or mamid, di­­mei.il-szulfoxid, 1,4-dioxán, diklór-metán, nít­­ro-metán, petroléter, tetra klór-etilén, szén­­-tetraklorid vagy triklór-elilén, benzol, nit­­ro-benzol, piridin vagy toluol. Az oldószert a mindenkori kiindulási anyagtól függően választjuk meg, így például égj (IV) általános képletű sav rövidszénlán­­cú alkilészterét vagy amidjét előnyösen rö­vidszénláncú alifás alkoholban, például meta­nolban reagáltatjuk, míg a (IV) általános képletű sav aktivált észtereit előnyösen acé­lon' tril, kloroform, dimetil-formamid, etil­­-acetát jelenlétében visszük reakcióba. A (IV) általános képletű karbonsavak észtereit és amidjait a hidroxil-amin, illetve a hidroxil­­-amin-só ekvimoláris mennyiségével, vagy pedig a hidroxil-amin komponens feleslegével reagáltatjuk. A felesleg előnyösen 2-10-sze­­res. A reakcióelegyhez a hidroxil-aminnál erősebb bázist adagolunk. A (IV) általános képletű sav amidjaként előnyösen az amid-nitrogénatomon nem szubsztituált vegyületeket alkalmazunk. A (IV) általános képletű savak észtereiként fő­leg a rövidszénláncú alkilészterek vehetők számításba. A (IV) általános képletű savak aktivált észtereiként a p-nitro-benzil-, etoxi­­-karbonil-metil-, metoxi-metil-, p-nitro-tio­­feniíésztereket és előnyösen a ciano-metil- és p-nitro-fenilészterekel nevezzük meg. A (IV) általános képletű karbonsavak rövidszénláncú alkilésztereinek vagy amidjai­­nak reagáltatása során valamilyen erős bázis, például nátrium-alkoholét vagy alkoholos nátrium- vagy kálium-hidroxid-oldat a hidr­­oxil-aminra vonatkoztatva legalább ekvimolá­ris mennyiségét, előnyösen s.zonban 2-4-sze­­res feleslegét adjuk a reakcióelegyhez. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents