192816. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vöröshagymaolaj és ízesítőanyag előállítására

4 192816 5 domináns komponensek : a dipropil-diszulfid és a dipropil-triszulfid illatától is. Ezért e kénvegyületek elegyével nem lehet a termé­szetes vöröshagyma olaj komponens-összeté­telét és érzékszervi tulajdonságait reprodu­kálni. A hó hatására bekövetkező kémiai átala­kulások nem illékony vegyületeket is ered­ményeznek. Ennek következtében a vörös­hagyma olaj megismételt vízgózdesztillációval már nem párolható le maradék nélkül. A víz­gőzzel nem illékony komponensek az olaj ter­mészetes összetevői, és az érzékszervi tulaj­donságok kialakításában fontos szerepet ját­szanak. A vöröshagyma olaj előállítás ismert mód­szerei szerint csak a növényben jelenlévő prekurzor vegyületeket hasznosítják. Találmányunk kidolgozása során célunk az volt, hogy olyan új eljárást találjunk, amely révén a vöröshagymában jelenlévő illó­olaj a hagyományos eljárásokhoz képest na­gyobb mennyiségben kinyerhető, és amely során kapott olaj érzékszervi tulajdonságait és összetételét tekintve megfelel a hagyomá­nyos technológiával előállított vöröshagyma olajnak. Meglepő módon azt találtuk, hogy ha a vöröshagymához a prekurzorokból spontán is keletkező, de szintetikusan is előállítható aroma intermedier vegyületeket, dipropil-di­­szulfidot és/vagy dipropil-triszulfidot keve­rünk, majd ismert módon olajat állítunk elő a hagymából, a kapott olaj mennyisége jelentő­sen megnövelhető az ismert eljárásokhoz ké­pest. A kapott termék összetétele a hagyomá­nyos vöröshagyma olajéval megegyezik, fizi­kai-kémiai mutatói nem olyan értékűek, mint azt a keverés révén számítani és várni le­hetne, hanem a hagyományos vöröshagyma olajéval megegyeznek. Ez a jelenség még ak­kor is megfigyelhető, ha a vöröshagymához mindössze 2 g/kg mennyiségű aroma interme­diert adunk, mely mennyiség megfelel a vö­röshagymában eredetileg jelenlévő aroma in­termedier tartalomnak. Találmányunk szerint úgy járunk el, hogy a) az előzetesen feltárt, célszerűen tisztí­tott, aprított vöröshagyma felületén dipropil­­-diszulfidot és/vagy dipropil-triszulfidot oszlatunk el a vöröshagyma tömegére számí­tott 0,001-0,2 tömegX, előnyösen 0,01-0,03 tö­­megX mennyiségben, előnyösen poliszorbál típusú emulgeátorral készült olaj-a-vízben típusú emulzió formájában, majd a keletke­zett illóolajat önmagában ismert módon lepá­roljuk, vagy b) az önmagában ismert eljárással készült vöröshagyma olajat dipropil-diszulfiddal és/vagy dipropil-triszulfiddal együttesen 10:1-1:10 tömegarányban elegyítjük, ezt kö­vetően levegő jelenlétében 50-130 #C hőmér­sékleten 0,2-24 óra időtartamig hőkezelést al­kalmazunk, kívánl esetben indiferens liigító­­anyag, előnyösen növényi olaj vagy étkezési zsiradék jelenlétében, majd kívánt esetben az a) vagy b) eljá­rással előállított terméket önmagában ismert módon szilárd, paszlaszerü vagy folyékony élelmiszerekkel, élelmiszer-adalékokkal tet­szőleges arányban hígítva aromakészítménye­ket állítunk elő. Azt tapasztaltuk, hogy az előkészítés (az aprítással bekövetkező enzimes fermetálás) és a 100 #C hőmérsékleten végzett vizgöz­­desztillálás körülményei között nemcsak a növényből származó, hanem a pótlólagosan hozzáadott intermedier aromaanyagok is az illóolaj bonyolult összetételéhez vezető kémiai átalakuláson mennek keresztül. Azt a nem véri eredményt is regisztrál­tuk, hogy az illóolaj kihozatal nagyobb mér­tékben növekszik, mint a növényhez adott intermedier vegyületek mennyisége. Eljárá­sunk tehát előre nem várható módon elősegíti a növény aroma prekurzorainak jobb hatás­fokú átalakulását és kinyerését is. Vizsgálataink Bzerint különösen jó hatás­fokú az az átalakulás, hogy az intermedier aromaanyagokat olaj-a-vízben típusú vizes emulzió formájában adjuk a növényhez. E célra előnyösen alkalmazható a poliszorbál tí­pusú emulgátorok köre, pl. a polioxi-etilén­­-szorbitan-monoelát (poliszorbál 80. Tween 80.). Új, nem várt felismerésünk az is, hogy a szokásos módon előállított vöröshagyma olaj­hoz aroma intermediereket (dipropil-diszulfi­­dol és dipropil-triszulfidot) keverve, majd levegő jelenlétében 50-130 °C hómérséklelha­­tárok között 0,2-24 óra időtartamig hőkeze­lést alkalmazva még 1:10 arány mellett íb az eredeti olajjal teljesen egyenértékű terméket kapunk. A kinyert olaj érzékszervi minősége, összetétele és fizikai-kémiai mulatói hasonló­ak az ismert módon kinyert vöröshagyma olajhoz. Ez a kedvező átalakulás hígító anyagok (pl. étkezési zsiradékok) jelenlétében is le­játszódik. A találmányunk alkalmazásához szükséges dipropil-diszulfid és dipropil-triszulfid elő­nyösen a 166. 880 bz. magyar szabadalom szerint egyszerű eszközökkel és gazdaságo­san előállítható. A találmányunk szerint előállított vörös­hagyma olaj önmagában vagy egyéb aroma­anyagokkal kombinálva és az élelmiszeripar­ban használatos folyékony, pasztaszerű vagy szilárd hígító, hordozó anyagokkal elegyítve, illetve felületükön eloszlatva minden felhasz­nálási területen egyenértékűen helyettesíti a hagyományos módon előállított vöröshagyma olajat. Különösen előnyös e célra a konyhasó, keményítő, glükóz hordozóanyag, vagy étke­zési zsír, étolaj hígító anyag, vagy élelmi­szeripari célra alkalmazható emulgátor (pl. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents