192663. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élelmiszeripari adalékanyagként alkalmazható fehérjetartalmú termékek előállítására

2 192663 3 A találmány tárgya eljárás semlegesízű és színű fehérjetartalmú termék előállítására élesztőbiomasszából, amely mind élelmiszer­­ipari adalékanyagként, mind étkezési célú fe­hérjeforrásként alkalmazható. Ismeretes az, hogy az élelmiszeripari technológiákban melléktermékként vagy több­letként képződő pl. sörélesztő vagy sütő­élesztő olyan szín- és ízanyagokat tartalmaz, amely megakadályozza az élelmiszeripari al­kalmazásukat. Az ilyen élesztőkben jelenlévő szín- és ízanyagok közé tartoznak az amino­­savak, karbonsavak (ecetsav, propionsav, Lejsav) szénhidrátok (glükóz, fruktóz, sza­­eharóz, raffinóz, maltóz, laktóz), a fenol­­-típusu vegyületek; reduktonok, melanoidi­­nek, cukor-aminosavak, cukor fehérjék, a cukor szerves savak reakciójánál képződő barnaszinű vegyületek, terpének (humulon, kepnelon, izo-humulon, humulinsav). A kép­ződött élesztők fehérjetartalmú termékként való hasznosítása fontos műszaki feladatot jelent. Lényeges az, hogy az élesztőben lévő fehéi’je elbomlása nélkül történjen a felhasz­nálást gátló szín- és izanyagok eltávolítása. A 4 166 135. sz. USA-beli szabadalmi le­írás szerint a kiindulási élesztőt 45-150 °C közötti hőmérsékleten 1-120 percig oxigénnel dúsított gázeleggyel levegőztetik és így sima, enyhén édeskés ízű terméket kapnak. A 4 097 614. sz. USA-beli szabadalmi le­írásban ismertetett megoldás szerint a szín­es ízanyagokat adszorpcióval távolítják el. A 4 008 335. sz. USA-beli szabadalmi leírás szerint sütőélesztöből savas kezelés és ezt követő semlegesítés után aktív préselt vagy száraz élesztőt kapnak. Az 1 578 235. sz. nagy-britanniai szaba­dalmi leírás értelmében a kiindulási élesztő­ből lúgos közegben oldják ki a nem kívánt szín- és ízanyagokat, valamint a nukleinsa­­vakat, majd az élesztőből forró lúgos közeg­ben extrahálják a funkcionális élesztőfehér­jét. A 2 344 317. sz. NSZK szabadalmi leírás­ban tejsavón termelt élesztő biomasszát dol­goznak fel olyan módon, hogy az élesztő el­különítését a folyadékfázisból centrifugálás helyett membrános szűréssel végzik. így a tejsavó oldott fehérjetartalmát is kinyerik és ezzel növelik a termék fehérjetartalmát. Az eljárás ugyan alkalmas tejsavón termelt élesztőmassza feldolgozására, azonban a ka­pott termék enzimaktivitástól nem mentes, így csak korlátozottan használható az élelmi­szeriparban. A 2 645 386. sz. NSZK szabadalmi leirás szerint aktív oltóélesztő, koliszám és álta­lános baktériummentesítésére úgy járnak el, hogy savas közegben 2-6 pH-érték között perszulfátot adagolnak. Ezáltal a káros baktériumok száma sze­lektíven csökkenthető az élesztőse jtek ká­rosodása nélkül. A felsorolt eljárások tehnológiai szem­pontból nagy ráfordítást igényelnek és költ­ségkihatásuk miatt nem terjedtek el a gya­korlatban, vagy nem alkalmasak élelmiszer­­ipari adalékanyagként felhasználható fehérje­­tartalmú termék előállítására. A találmány célkitűzése olyan eljárás ki­dolgozása, amellyel élesztóbiomasszából az élesztő fehérjetartalmát tartalmazó világos színű, semlegesízű, enzimaktivitástól mentes termék gazdaságosan állítható elő. A találmány szerinti eljárás fehérjetar­talmú termék, főként élelmiszeripari adalék­anyag vagy étkezési célú fehérje előállításá­ra élesztő biomassza felhasználásával azzal jellemezhető, hogy a) A kiindulási 8-10 tömeg% szárazanyag­­-tartalmú, limitált levegőztetés mellett sza­porított élesztőbiomasszát tömegére számítva többszörös mennyiségű legfeljebb 30 °C hő­mérsékletű vízben szuszpendáljuk, a szusz­­penzióból átkeverés után az élesztőt célsze­rűen ulepítéssel elkülönítjük, a műveletet adott esetben többször megismételjük, az élesztösejt enzimjeit 85 °C-ra való felmelegí­téssel vizes közegben vagy ammónia-oldattal inaktíváljuk, majd a kapott semlegesizű és színű, enzimaktivitástól mentes élesztőmasszát szárítjuk, vagy b) csökkent ribonukleinsavat tartalmazó ter­mék előállítására a kiindulási élesztő­­biomasszát tömegére számítva többszörös mennyiségű, legfeljebb 30 °C hőmérsékletű vízben szuszpendáljuk, a szuszpenzióból át­keverés után az élesztőt elkülönítjük, majd 0,2-0,5 mólos nátrium-hidroxid oldatta] 15- -35 °C közötti hőmérsékleten 30-60 percig kevertetjük híg sósavval semlegesítjük és semlegesítés után vízzel kimossuk, végül a kapott semlegesízű és színű, enzimaktivitástól mentes élesztőmasszát szárítjuk. Kiindulási élesztóbiomasszaként célsze­rűen Sacharomyces cerevisiae, Sacharomyces carlabergensis vagy Sacharomyces lactis, Candida utilis mikroorganizmus felhasználásá­val szaporított biomasszát alkalmazunk. Az élesztő kiindulási anyag sörélesztő vagy sü­tőipari élesztő vagy másodlagos nyersanya­gok fermentációjával például tejsavón szapo­rított élesztő lehet. A szuszpenzió vizes kezelésénél az élesztő/szárazanyag/víz aránya 1 : 3-1 : 4 közötti. Az egyszer használt mosóvíz felhasz­nálható egy következő élesztőkezelési műve­letben első mosóvízként. Ezzel a szükséges víz mennyisége csökkenthető. A vizes mosást 4-5-ször ismételjük. Az élesztő szuszpenziót - mint már emlí­tettük - az utolsó mosóvíztől való elkülönítés előtt gőz bevezetésével 80-85 °C-ra felmele­gítjük és ezzel az enzimet inaktíváljuk. Az élesztő vizes mosását egyenáramban vagy el­lenáramban végezzük. Az enzim inaktiválását kémiai úton előnyösen vizes ammóniaoldattal 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents