192623. lajstromszámú szabadalom • Drazsirozott vetőmag és eljárás előállítására
192 623 2 A találmány tárgya új drazsírozott vetőmag, amely mind a mezőgazdaságban, mind az erdőgazdaságban, mind a kerti és dísznövények termesztése során eredményesen alkalmazható vetőmagok gépi úton történő vetésére. A vetőmagok szemenként! elhelyezésének céljából a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban, valamint a kerti és dísznövények termesztésében használt vetőmagvakat szemcsézik. Ennek során a vetőmagvakat burkolóanyagba ágyazzák. E burkolóanyagok szervetlen töltőanyagokból - így kaolinból, agyagfélékből, bentonitokból vagy kőzetlisztekből — és szerves töltőanyagokból - így tőzeg-, fa- vagy szalmalisztből - állnak, amelyeket szerves polimereken alapuló kötőanyagokkal hoznak formázható állapotba. Ismert, hogy a burkolóanyagokhoz különféle adalékanyagokat adnak, amelyek a csírafázisban a vetőmagot kiegészítő tápanyagokkal ellátják, és a vetőmag, illetve csíra károsodását megakadályozzák (ilyen anyagok például a fungicidek és inszekticidek). így például a 176 764. számú magyar szabadalmi leírásban dextrint és különböző növényvédőszereket és/ vagy műtrágyát tartalmazó bevonatot ismertetnek. A szemenkénti (külön szemekben jelen lévő) magvak mennyiségének fokozása és külső formájuk javítása mellett, a gépi úton történő vetés megkönnyítése céljából a törekvések arra irányulnak, hogy a burko lóanyag meghatározott összetétele útján a csíraképes séget és a szemcsézett vetőmagvak talajból való kikelését fokozzák. E célt mindeddig csak részben sikerült megvalósítani, különleges és költséges segédanyagok alkalmazásával. Ezenkívül az alkalmazott szemcséző eljárások bonyolultak, és a szemcsézett vetőmagvak alkalmazója számára nagy költségráfordítást jelentenek. A 2 453 587. számú francia szabadalmi leírás pelletált, granulált vagy inkrisztrált vetőmag előállítására szolgáló eljárást ismertet, amelynek során szervetlen és/vagy szerves szilárd és folyékony anyagokból álló homogén keveréket alkalmaznak bevonóanyagként. Az eljárás hátránya, hogy a vetőmagot előzetesen méret szerint frakcionálják, az egyes frakciókat a vetőmag mérete alapján megválasztott összetételű bevonó masszával külön-külön kezelik, majd a kapott szemcséket ismét összekeverik. Az eljárás megvalósítása technológiailag nehézkes és hosszadalmas. A javasolt vetőmagszemcsék legtöbbjének lényeges hátránya a vetőmagot körülvevő bevonat csekély szilárdsága. Ennek következtében a gépi úton történő vetés során a szemcsék jelentős mértékű mechanikai károsodást szenvednek, ezért a bevonattal a csírázás folyamatára célzott hatás nem lép fel, vagy legalábbis lényeges mértékben korlátozódik. Az 1 582 513 számú NSZK-beli szabadalmi leírás olyan többrétegű szemcsét ismertet, amelynek felépítését lényegében meghatározott, sorrendben elhelyezett fungicidek, inszekticidek, tápanyagok, a madarakat mérgező anyagok, színezőanyagok és egyéb adalékanyagok jellemzik. Ezeket az anyagokat a közöttük végbemenő, nem kontrollálható kémiai reakciók elhárítása, valamint a csírára kifejtett fitotoxikus hatás kiküszöbölése végett egy úgynevezett „neutrális szemcsemasszával” választják el, amely utóbbi szerves és szervetlen töltőanyagoknak közelebbről meg nem határozott keverékét tartalmazza. Ennek a közömbös szemcsemasszának a következtében olyan hatások lépnek fel, amelyek a vetőmagvak talajból való kikelését hátráltatják. A 2 153 806. számú NSZK-beli szabadalmi leírás 5 a vetőmagvak két rétegű burkolattal való olyan bevonását ismerteti, amelynek során mind a vetőmagot fedő bevonat, mind a külső bevonat vermikulitból áll, azzal a különbséggel, hogy a magnak a bevonata finom eloszlású vermikulit, amelyet kötőanyag hozzá- 10 adása nélkül vékony rétegben visznek fel a magra. Ennek következtében a Kötőanyag duzzadása nem hátráltatja a vetőmag talajból való kikelését. Mivel azonban a külső bevonatot kötőanyag segítségével viszik fel, a hátráltató hatás mégis jelentkezik. 15 A 2 755 801. számú NSZK-beli közrebocsátási irat répamagvak bevonására olyan eljárást közöl, amelynek során a burkolat töltőanyagként többek között agyagot és fehsztet használnak. Ezeket a töltőanyagokat meg nem határozott összetételű keverékben al- 20 kalmazzák, ami a burkolóanyag inhomogenitásához, kedvezőtlen tapadóképességéhez és a csíra nem szabályozható viselkedéséhez vezet. A fentiekben ismertetett hátrányok következtében az eddig ismert műszaki megoldásokkal nem valósít - 25 ható meg a vetőmag olyan szemcsézése, amelynek segítségével egyrészt a csírának a talajból való optimális kikelése, másrészt olyan mechanikai szilárdság biztosítható, amelyet a gépi vetésnél fellépő igénybevétel megkövetel. 30 Az eddig ismert szemcsézési eljárásoknak további hátránya, hogy különböző időjárási körülmények és különböző talajminőségek esetében a csíra talajból való kikelése nem egyenletes. így vannak olyan szemcsézett vetőmagvak, amelyeket főként száraz kikelési 35 viszonyok esetében alkalmaznak, és olyan szemcsézett vetőmagvak, amelyeket főként nedves kikelési viszonyok között használnak; nem áll rendelkezésre azonban olyan szemcsézési eljárás, amely biztosítja a csírának a talajból való optimális kikelését váltako- 40 zó klimatikus körülmények között. így például az 1 457 894. számú NSZK-beli közrebocsátási iratban olyan vetőmagbevonatot írnak le, amely egy hidrofób védőréteg és egy hidrofil anyag kombinációjából áll, és amely a víz bejutását szabályozza; ennek során — 45 mivel a kétféle anyag egymást kölcsönösen befolyásolja — csupán a két anyag hatásának megszűnését érik el. Hasonló hatáselvet közölnek a 2 030 186. számú és a 2 529 743. számú NSZK-beli közrebocsátási iratokban amelyek szerint a vetőmag, il- 50 letve a csíra és azok környezete közötti vízkicserélődést a szemcsézett vetőmag bevonatában lévő hidrofil és hidrofób komponensek különböző mennyiségeivel szabályozzák. A hidrofil és hidrofób komponensek meghatározott viszonyának beállításával azon- 55 ban csupán az érhető el, hogy a víz belépését vagy meggátolják, vagy elősegítik; nem érhető el azonban a vízháztartás szabályozása olyan értelemben, hogy az a változó időjárási körülményekhez alkalmazkodjék. A találmány feladata mindezek alapján olyan 60 szemcsézett vetőmag biztosítása (rendelkezésre bocsátása), amely réteges felépítése és a burkolóanyag komponenseinek következtében egyrészt szilárdsági sajátságaiban megfelel a gépi vetés követelményeinek, másrészt lehetővé teszi az optimális csírázást, és így a ked- 65 vezőbb mezőgazdasági termesztést.
