192569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vírusgenomok és származékaik fenntartására és elszaporítására

1 192 569 2 A találmány tárgya eljárás a vírusgenomok és szárma­zékaik fenntartására és szaporítására proliferáló növényi anyagban. A genetikailag manipulált vírusok vektorként történő felhasználásával a növényöröklés új genetikai informá­cióinak bevitelekor a növényanyag új, vagy javított tulaj­donságokkal állítható elő. A világ népességének gyors emelkedése miatt a bioló­giai kutatás súlypontját a növényanyag genetikai befo­lyásolása képezi. A kutatás egyrészt alternatív, reprodukálható élelmi­szereket, energia- és nyersanyagforrásokat keres, mint előnyös tulajdonságokkal rendelkező új növény-, különö­sen hibridfajtákat, amelyek kórokozókkal (mint növény­­patogén rovarokkal, gombákkal, baktériumokkal, víru­sokkal stb.), az időjárási vagy termőhelyi behatásokkal (mint forrósággal, hideggel, széllel, talajállapottal, ned­veséggel, szárazsággal stb.) szemben fokozottan rezisz­­tensek, vagy a levelekben, magvakban, gumókban, vagy gyökerekben, szárakban stb. megemelt tartalék- és kész­le tanyagképzéssel rendelkeznek. Másrészt az értékes biomassza keresése mellett nő a gyógyászatban felhasz­nálható növényi hatóanyagok és származékaik, mint az alkaloidok, szteroidok és más hasonló anyagok iránti igény. Ezeknek a hatóanyagoknak a hozama igen csekély a természetes előfordulású növényekben, a nagyobb ho­zam alternatív úton, mint gépmanipulált növényfajták extrakcíójával hozzáférhetővé tehető. Ezért a növények célirányos manipulációjának gya­korlati lehetőségei iránt fokozott az érdeklődés. E cél elérésének egyik útja az idegen gének átvitele izolált növénysejtekbe, a genetikai anyag replikációja és expressziója, valamint azok eiszaporítása és fenntartása a kiinduló sejtből sejtosztódással képződő leánysejtek­ben. Ilyen leánysejtek egysejt és szövettenyészet vagy egész növény formájában állíthatók elő. Az osztódó növényseiteknél olyan irányzat figyelhető meg, hogy a vírusok behatolását, a vírusok élet- és szapo­rodóképességét gátolni vagy teljesen lekötni képesek. Így például ismert, hogy a karfiol mozaik vírus (cauliflower mosaic viius = CaMV) egy növény differen­ciált (állandósult) sejtjeiben szaporodni képes és minden további állandósult sejtet megtámadni képes, ugyanak­kor a növekedési centrumot vagy a merisztémát, vagyis az itt osztódó sejteket nem fertőzi meg. így a vírusfertő­zött növényből merisztéma tenyészettel vírusmentes nö­vény állítható elő. Ezért az volt várható, hogy a vírusoknak mint új ge­netikai információk vektorainak a bevitele nem vezet genetikailag módosított növényanyaghoz, a vírusok az osztódó növényi anyagba nem jutnának el, vagy ott tönkremennének, vagy a genetikai anyagot, amelyet a karfiol mozaik vírus (cauliflower mosaic virus) az osztó­dó növénysejtekbe juttat, a növénysejtek öröklődéskor nem vennék föl vagy rcplikációhoz nem jutnának el. A vírusoknak vektorokként való bevetésével a növény­öröklés átalakítása és a növényi kiindulási anyaggal ge­netikailag azonos utódok előállítása céljából szükséges a vírusokat tenyészteni anélkül, hogy önszaporodásuk és az új gazdasejtbe történő behatolásuk képességét elve­szítenék. Azt találtuk, hogy a vírusgenomok vagy származékaik tenyészthetők osztódó növényi anyagban és elértük a virusgenomok vagy származékaik beépítését a növényi genomba. A találmány eljárás a vírusgenomok és származékaik fenntartására és szaporítására osztódó növényi anyagban. Ez az eljárás abból áll, hogy a vírusgenomokat és szárma­zékaikat tartalmazó izolált növényi protoplasztokat, sej- 5 teket vagy szöveteket megfelelő táptalajon tenyésztjük. A tenyésztés az egész növény újraképződésével zárul. Az így fenntartott növények némely esetben reziszten­ciát mutatnak a további vírusfertőzésre (cross-resistance). A találmány szerinti eljárás keretében lehetséges nem 10 fertőző, természetes körülmények között nem életképes vírusokat (defektes vírusokat) vagy azok genomjait fel­használni, amelyeknek nagy replikációs rátájuk van és lé- ' nyegében a beépített genetikai információ nagysága sem­miféle korlátozást nem mutat, emellett az ilyen vírust 15 vagy genomjait tartalmazó növények betegségtünetet nem mutatnak. Ily módon a defektes vírusokat a geneti­kai információk vektoraként nagyon előnyösen lehet al­kalmazni. Továbbá lehetséges defektes vírusokat vagy azok genomjait tartalmazó protoplasztokból, sejtekből 20 vagy szövetekből egész növényeket regenerálni, amelyek a patogén vírusokkal szemben rezisztensek. A virus-DNS sűrűsége a fertőzött kallusz sejtjeiben nagyon nagy és úgy tűnik, hogy messzemenően határta­lan. A virus-DNS itt szabadon, nem pedig fehérje (pro- 25 tein) köpennyel burkoltan fordul elő. A találmány keretében az alábbi definíciók érvényesek: Vírusgenomok: Egy vírus genetikai információinak for­mái: eredeti DNS 30 eredeti RNS egy átirat (transzkripció) DNS Egy vírusgenom származéka (derivátuma): deleciók (letörés, kitörés) 35 mutánsok új kombinációk kombinációk más génanyaggal Protoplaszt: izolált, sejtfal nélküli növényi sejt,amely sejtkultúrává vagy teljes növénnyé törté­be nő regeneráló képességgel rendelkezik Sejttenyészet: A sejtek szaporodó tömege nem diffe­renciált (homogén) állapotban. A találmány szerinti eljárás kiinduló növényanyaga­ként, különösen izolált pro toplasztokként mindenekelőtt 45 termesztett növények használatosak. A termesztett növények közül ezek mindenekelőtt a Gramineae, a Solanaceae, a Compositae, a Cruciferae és Leguminosae családok jöhetnek számításba. A fent nevezett csoportok képviselőjeként a Gramineae 50 esetében búza, rozs, árpa, zab, rizs, kukorica, köles, cukornád, a Solanaceae esetében burgonya, paradicsom és dohány, a Compositae esetében napraforgó, saláta (Lactuca sativa), endivia (Cichorium endivia) és kamilla (Matricaria), a Cruciferae esetében különböző káposzta- 55 és répafajok, mint olaj- és fűszernövények és a Legumi­nosae esetében szója, Lupinus, csillagfürt, lucerna, borsó, bab és földimogyoró nevezhetők meg. A Cruciferae családból főleg a Brassica nemzetség em­lítésre méltó, amelyhez például a repce, a réparepce, 60 tariórépa, a fekete és fehér mustár, valamint a káposzta, répafajok tartoznak. Itt különösen a Brassica rapa cv Just Right nevezhető meg. A találmány egyik előnyös eljárása szerint olyan izo­lált növényi protoplasztokat, sejteket vagy szöveteket 65 tenyésztünk, amelyek a növényvírusok genomjait, vagy azok derivátumait tartalmazzák. 2

Next

/
Thumbnails
Contents