192565. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kimerült vagy részben kimerült aktívszenet tartalmazó hulladékok hasznosítására

1 192 >65 2 A találmány tárgya eljárás kimerült vagy részben ki­merült aktív szenet tartalmazó hulladékok hasznosítására. A vegyipari és élelmiszeripari technológiák során nagy mennyiségben keletkeznek kimerült aktiv szenet tartal­mazó hulladékok, melyeknek kezelése, illetve elhelyezé­se környezetvédelmi szempontból nehézségbe ütközik. Ezek a hulladékok ugyanis veszélyes hulladéknak minő­sülnek, tekintettel arra, hogy nagy mennyiségben tartal­maznak különféle, környezetre ártalmas szerves anya­gokat. Kimerült aktív szén regenerálására ismeretesek külön­féle módszerek. így vannak termikus, vízgőzös, biológiai, oldószeres, vegyszeres és nedves oxidációs eljárások. A termikus regenerálás során az aktív szenet szabályo­zott mennyiségű oxidáló gáz illetve gőz — mint például oxigén, vízgőz vagy szén-dioxid - jelenlétében úgy hőke­zelik, hogy az alkalmazott hőmérséklet legmagasabb ér­téke 650—1050 °C között van. A regenerálás során le­játszódó folyamatok a szárítás, deszorpció, karbonizálás és elgázosítás. A termikus regenerálás gyakorlati megvaló­sítására különféle kemencetípusok terjedtek el, ügy mint a forgó dobkemence, több .tűzterű (úgynevezett Herres­­hoff) kemence, fluid ágyas, transport- és mozgóágyas ke­mencék. A termikus regenerálási eljárások közös hátrá­nya, hogy a szenet meg kell szárítani a regenerálás előtt, ami igen nagy energiabefektetést igényel, továbbá a re­generálás során keletkező füstgázok jelentős környezet­­szennyező hatásával is számolni kell. A vízgőzzös átfuvatásos regenerálás lényege, hogy a vízgőzdesztillációhoz hasonló módon, de túLhevített víz­gőzzel eltávolítja az adszorbeált, alacsony forráspontú, a felülethez gyengén kötődő vegyületeket. A módszer hátránya, hogy csak szűk területen, és általában korlá­tozott számú regenerálásra alkalmas. Az aktív szénen megkötött szerves vegyületek egy ré­sze mikroorganizmusokkal eltávolítható. Ez az alapja a biolóliai oxidációs regenerálásnak. A módszer hátránya, hogy a szénen vagy a szén mellett jelenlévő mérgező anyagok a regenerálást végző mikroorganizmusok pusz­tulásához vezethetnek. Az oldószeres regenerálási eljárásnál valamilyen szer­ves oldószerrel (dimetil-formamid, trietil-amin, izopro­­panol stb.) kezelik a szenet, majd a szénről leggyakrab­ban vízgőzös kezeléssel távolítják el az extrahálószert. Az oldószeres regenerálás különösen olyan technoló­giákhoz kapcsolva lehet eredményes, ahol az oldószert újra fel lehet használni a folyamathoz. Az extraktum­­ból a szénről eltávolított anyagot általában mint desz­tillációs maradékot kapják vissza, előfordul, hogy továb­bi extrakcióval, dekantálással vagy csapadékképződéssel vonható ki legelőnyösebben az eltávolított anyag. A vegyszeres regenerálási módszerek specifikusak az adszorbeált anyagra nézve. A megfelelő vegyszer megvá­lasztásához ismerni kell az adszorbátum minőségét, vagy legalábbis annak jellegzetes kémiai és fizikai tulajdonsá­gait. A vegyszeres regenerálás során az adszorbeált gyen­ge savak és bázisok eltávolíthatók a közeg pH-jának meg­változtatásával (pl. fenol, krezol, ccetsav), A vegyszeres regeneráláshoz tartoznak a különféle vegyszeres oxidá­ciós eljárások is. A leggyakrabban használt oxidáló sze­rek a klór, kálium-permanganát, nátrium-dikromát, ózon és hidrogén-peroxid. Ezek az eljárások a vegyszerek drá­gasága miatt általában költségesek. A nedves oxidációs aktív szén regenerálási eljárást a szennyvíztisztítás során keletkező használt aktív szenek regenerálására dolgozták ki. Nagy előnye a termikus re­generálási módszerrel szemben, hogy az energiaigényes víztelenítés és szárítás nélkül lehet eltávolítani az adszor­beált anyagokat a felületről. A rendszer gazdaságosságát növeli az is, hogy a biológiai iszap oxidálódik a regenerá­lás körülményei között, :'gy megtakaríthatók az iszapke­zelés és iszapelhclyezés költségei is. Az eljárás szerint a használt szén a biomasszával együtt gravitációs ülepítőbe jut, ahonnan hőcserélőn keresztül a reaktorba vezetik. Az oxidációhoz szükséges teljes levegőmennyiséget egy­szerre, egy helyen, a hőcserélő előtt kompresszorral jut­tatják az iszapba. A reaktorból távozó forró iszapot hő­tartalmának hasznosítási céljából visszavezetik a hőcseré­lőbe, majd újrafelhasználásra a tisztítandó szennyvíz­áramba juttatják (Schaefer P. X; Hydrocarbon Processing (50(10), 100(1981). A regenerálás során a reakciókörül­ményektől (főleg az oxigénfeleslegtől) függően az aktív szénveszteség 3 és 10 t% közötti (Meidl J. A., Bemdt C. L.: La Tribune du CEBEDEAU 31(421), 475(1978), valamennyi ismert eljárásban (pl. 3 386 922 és 3 442 798 ljsz. USA szabadalmak) ennek pótlására új, használatlan aktív szenet adagolnak. A találmány célja a szerves vegyipari technológiák so­rán keletkező, jelentős mennyiségű toxikus szerves ve­­gyületet tartalmazó, kimerült aktív szén újrafelhasználás­ra alkalmassá tétele. A találmány alapja az a felismerés, hogy az aktív sze­nes — eleveniszapos szennyvíztisztításhoz kapcsolódóan végzett nedves oxidációs aktív szén regenerálási módszer­nél ezek a veszélyes hulladékok bevihetők a rendszerbe, itt az adszorbeált toxikus szerves anyagok a biológiai iszaphoz hasonlóan, ártalmatlan vegyületek képződése közben oxidálódnak, míg az így regenerált aktív szén fö­löslegessé teszi a regenerálási veszteség miatt egyébként szükséges friss aktív szén adagolását. A találmány tárgya, a fentiek alapján, eljárás kimerült vagy részben kimerült ;iktív szenet tartalmazó hulladé­kok hasznosítására aktív szenes - eleveniszapos szenny­víztisztításban a fölösisz:ap nedves oxidációs kezelésével kiegészítve. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a szennyvíztisztítás során képződő és regenerálandó, adott esetben aktív szenet tartalmazó fölösiszapot a fölösiszap 1 literére számítva 20-50000 mg hulladék ak­tív szénnel, amely adott esetben még legfeljebb 60 tömeg% szervetlen komponenst :s tartalmaz, összekeverjük, és az elegyet ismert módon 150-350 °C-on és 20—150 bar nyomáson 1-120 percig oxigéntartalmú gázzal, előnyö­sen levegővel oxidáljuk, majd az így regenerált aktív sze­net kinyerjük, és a tisztítandó szennyvízbe visszavezetjük. A kimerült aktív szenet tartalmazó veszélyes hulladé­kokat mindenféle előkezelés nélkül, hordókban vagy az erre a célra rendszeresített tároló-szállító konténerekben vagy tartályokban eredeti formájukban vagy vizes iszap formájában a regeneráló -felhasználó helyre szállítjuk, és szűrőn keresztül tárolótartályba juttatjuk, vízárammal bemossuk. A tárolótartály célszerűen szűrővel ellátott, fedett, savaknak ellenálló anyagból készült tartály. A tárolótartályban a hulladékot vízzel felzagyoljuk és önmagában vagy fölösiszappal elkeverve vagy más vizes hulladék oldatokkal vagy szennyezőkkel elegyítve szi­vattyúval a nyomás alatti oxidációs rendszerbejuttatjuk. A találmány szerinti eljárásban használt aktív szenet tartalmazó hulladékok szervetlen komponense bármely, a kimerült aktív szénnel együtt keletkező vagy ahhoz 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents