192565. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kimerült vagy részben kimerült aktívszenet tartalmazó hulladékok hasznosítására

1 192 565 2 utóbb adagolt olyan szervetlen anyag lehet, amely a ki­merült aktív szénhez hasonlóan a felületén megkötött toxikus szerves anyagok miatt ugyancsak veszélyes hul­ladék. A kimerült aktív szén például szűrési segédanya­gokat (így perlitet, alumínium-oxidot, kovaföldet) tar­talmazhat, míg az aktív szén regenerálásával és a fölös­iszap oxidálásával egyidejűleg az aktív szénhez adagolt más szervetlen veszélyes hulladékok (pl. koaguláltatás­­nál kapott vashidroxid, gyógyszergyártásnál keletkező mésziszap) is ártalmatlaníthatok. A vizes zagyba (kompresszorral) megfelelő mennyi­ségű levegőt vagy oxigént komprimálunk, majd az ele­­gyet hőcserélőn áramoltatjuk keresztül, ahol előmele­gítjük. Az előmelegítőből a reakcióelegy hőszigetelt, fűthető reaktorba vagy reaktorokba jut, ahol a kívánt mértékű oxidáció végbemegy. Az oxidációhoz szüksé­ges levegő egy részét közvetlenül a reaktorokba vezet­hetjük. A találmány szerinti eljárás a folyamatos üzemű al­kalmazás mellett használható veszélyhelyzetben idő­szakosan is, például a szennyvíztisztító telepre lökés­szerűen érkező, a biológiát károsító vagy elpusztító szennyezőanyag-terhelés esetén. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös megvalósí­tási módját a mellékelt folyamatábrán mutatjuk be (1. ábra). Az M levegőztető medencéből a szennyvíz az eleven­iszappal együtt az 1 vezetéken az Ű gravitációs ülepítőbe kerül. Innen a 2 vezetéken át távozik a tisztított víz, az ülepített, 2—4 töm% szárazanyag-tartalmú iszap egy része (az ún. fölösiszap) pedig a 3 vezetéken az S sűrítő­be kerül. Innen a 2a vezetéken távozik a további tisztí­tott víz, és a 4 vezetéken a kb. 8 töm% szárazanyag-tar­talmú iszap. Az iszap az Aj atmoszférikus adagolóba kerül, itt hozzákeverjük a kimerült vagy részben kime­rült aktív szenet tartalmazó veszélyes hulladékot. Az Aj adagolóból a keverék az 5 vezetéken át az A2, illetve az A3 túlnyomáson működő adagolókba kerül, és innen nyomatjuk a 6 vezetéken át bevezetett sűrített levegő se­gítségével a 7 vezetéken át a H hőcserélőbe, majd onnan a 8 vezetéken át az R reaktorba. Más megoldás szerint az Aj adagolóból a keveréket szivattyúval közvetlenül a H hőcserélőbe vezetjük. Az R reaktorba a 6a vezetéken további oxigént vagy levegőt vezethetünk. A reaktorban a veszélyes hulladékban jelen levő oldott, adszorbeált vagy szuszpendált szerves anyagok a fölös eleveniszappal együtt részben vagy egészen elégnek, illetve oxidálódnak, az aktív szén pedig regenerálódik. A reakció folytatható úgy, hogy autoterm legyen, külön fűtőenergiát ne igé­nyeljen, de folytathatjuk úgy is, hogy hőt termeljen. A forró, regenerált aktív szenet tartalmazó szuszpenziót a 9 vezetéken át visszavezetjük a H hőcserélőbe, majd onnan az ülepített iszap recirkulá’ltatott részét szállító 11 vezetéken át a levegőztető medencébe. A gázhalmaz­állapotú reakció termékek elválasztására a hőcserélő után adott esetben szeparátort is beépíthetünk. A találmány szerinti eljárás előnyei: a) környezetvédelmi szempontból veszélyes hulladék­nak minősülő ipari hulladékok (például gyógyszergyári hulladék aktív szenek) ártalmatlanítását teszi lehetővé, b) környezetvédelmi szempontból veszélyes hulladé­kokból értékes, a szennyvíztisztítás területén széles kör­ben alkalmazható anyagot lehet előállítani, c) a regeneráló berendezést a szennyvíztisztító telepen működtetve egyúttal megoldódik a fölösiszap elhelyezés kérdése is, és a meglévő eleveniszapos rendszer aktív szenes-eleveniszapos rendszerré alakítható minimális költ­ségráfordítással, jelentős kapacitás növekedéssel. A találmány szerinti eljárást a következő példákkal szemléltetjük. 1 példa Szakaszos üzemű, félüzemi reaktorban Fenilbutazon gyártásánál képződött, kimerült aktív szenet tartalmazó veszélyes hulladékot kezelünk. Az aktív szén adszorpciós kapacitására jellemző metilénkék-szám ebben az esetben 5,0. (A friss aktív szén metilénkék-száma 27 körüli érték). Az oxidálást 280 °C-on, 80 bar nyomású levegővel vé­gezzük. Az anyag tartózkodási ideje a reaktorban 50 perc, ezalatt 735 I levegőt használunk fel. A kezelés után a inért metilénkék-szám 23,1. 2. példa Az 1. példában leírt módon, Abem gyártásánál képző­dött hulladékot kezeltünk. Az oxidálást 250 °C-on, 70 bar nyomású levegővel végeztük, 45 perc tartózkodási idő alatt 441 1 levegő fogy. A kezdeti 0 metilénkék-szám 12,75-re emelkedik. 3, példa Az 1. példában leírt módon, Nisztadin gyártásánál képződött hulladékot kezeltünk. Az oxidálást 270 °C-on 80 bar nyomású levegővel végezzük. 45 perc tartózkodási idő alatt 482 1 levegő fogy. A kezdeti 0 metilénkék-szám 12-re emelkedik. Gyógyszergyári, kimerült vagy részben kimerült ak­tív szenet tartalmazó veszélyes hulladék a fenti példák szerinti kezelés után az ökotoxikológiai vizsgálatok alap­ján teljesen veszélytelenné vált, és az adszorpciós kapaci­tása esetenként - metilénkék számmal jellemzve — a ha­za' gyártású „Akvapar új aktív szénpornál jobbnak bi­zonyult. 4. példa A regenerált aktív széntartalmú hulladékok eleven­­iszapos szennyvíztisztításban való felhasználhatóságának igazolására laboratóriumi vizsgálatokat végeztünk. A kí­sérletekben a regenerált aktív szenek két típusát használ­tuk: az egyik 26 tom% szűrési segédanyagokat (6,5 töm% perlitet, 14,5 töm% celitet, 5 töm% alumínium-oxidot) is *artalmazó, a másik csak aktív szenet tartalmazó gyógy­szergyári hulladékok regenerálásával kapott anyagokból állt. Az eleveniszapos szennyvíztisztítás kísérleti körülmé­nyeit a potenciális ipari felhasználókra tekintettel vá­lasztottuk meg: viszonylag nagy kémiai oxigénigényű (KOI 2470 mg/1), biológiailag; nehezen lebontható ve­­gyületet is tartalmazó (elágazó láncú anionaktív deter­­gens 24 ingű) modellszennyvizet tápláltunk be a kísér­leti berendezésbe, a tartózkodási időt pedig úgy válasz­tó tűk meg, hogy ezáltal egy túlterhelt (0,58 kg KOI/kg iszap szárazanyag) rendszert modellezünk. A rendszer­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents