192334. lajstromszámú szabadalom • Műszívként alkalmazható kettős szivattyú

1 192.334 2 segítségével, amely csak egyirányban hat. Amikor ez az erő megszűnik, a kamrák újratelítődhetnek a hidro­dinamikai nyomás és a töltonyomás segítségével. A következő, erő hatására létrejövő kompressziós fázis előtti időköz alatt a kamrák pontosan a test számára szükséges vérmennyiséggel telítődnek fel. Ennek meg­felelően a találmány eszközöket is biztosít a maximá­lis telítődés elérésének jelzésére olymódon, hogy ezen állapot elérésekor a motor úgy állítható be, hogy nö­velje a szívverés frekvenciáját, amikor pedig a vérszük­­ségjet csökken és hosszabb időn keresztül alacsony marad, csökkentse a fent említett frekvenciát. A találmány értelmében tehát olyan kettős szivaty­­tyút hozunk létre, amely műszívként alkalmazható, és amely két egymás mellett elhelyezkedő szívkam­rához hasonló üregből áll, melyek mindegyikének van egy-egy folyadék-bemeneti és folyadék-kimeneti nyí­lása, és minden bemenetbe és kimenetbe egy-egy egy­irányú szelep van iktatva. A kamrák térfogatát egy hajtószerkezet periodikusan és ismétlődően csökkenti hogy ezáltal ezek folyadékot nyomjanak ki a megfele­lő kimeneten keresztül. A kamrákat közös falszerkezet választja el, és ez lega­lább egy olyan falrészletet tartalmaz, mely a két kam­rában uralkodó nyomásértékek különbségének megfe­lelően képes elmozdulni, megváltoztatva ezáltal a meg felelő térfogatokat és kiegyenlítve a nyomásokat. A szívkamrához hasonló üregek megfelelő folyadék-be­­meneteinek mindegyike kapcsolatban áll a folyadék­­-bemeneti nyílással rendelkező megfelelő, pitvarhoz hasonló üregekkel, melyeket olyan közös elválasztó fal határol el, amelynek legalább egy olyan része van, amely a két pitvarhoz hasonló üregben uralkodó nyo­másértékek különbségének megfelelően képes elmoz­dulni.. A találmány szerinti egyik előnyös kiviteli alaknál minden egyes üreg, - mint a pitvarok, mind pedig a kamrák — tartalmaz egy-egy olyan határoló falrészle­tet, mely képes elmozdulni, és ezáltal megváltoztatni az üregek térfogatát. A szivattyúnak van egy további fala, mely minden egyes ilyen elmozdítható elválasz­tó falrész külső felszínével a megfelelő üregeken kí­vül egy gázt tartalmazó teret vesz körül. A kamrához hasonló üregek elválasztó falrészeivel összefüggő te­rek összeköttetésben állnak a pitvarhoz hasonló üre­gek elválasztó falrészeivel összefüggő terekkel, miáltal az utóbbi terekben létrejövő nyomásváltozások követ­keztében fellépő erők úgy hatnak, hogy a pitvarhoz hasonló üregek térfogatát a kamrához hasonló üregek térfogatának változásaival ellentétes irányban igyek­szenek megváltoztatni. A találmány további jellemzői lehetnek még a kö­vetkezők: 1. ) A kamrához hasonló üregek, a pitvarhoz hason­ló üregek, illetve mindkétfajta üreg közös falszerkeze­tének két olyan része van, melyek képesek egymás felé és egymástól eltávolodva elmozdulni, és ennek megfelelően az említett üregek térfogatát növelni vagy csökkenteni. A kamrához hasonló üregek eseté­ben a hajtószerkezet olyan erőt fejt ki a két részre, amely azokat egymástól eltávolítja anélkül, hogy je­lentős mértékben fejtene ki olyan erőt, mely azokat egymás felé mozdítaná el; 2. ) A kettős szivattyú rugót is tartalmaz, mely a kamrához hasonló üregek falszerkezetének részeit egymás felé mozdítja el: 3.) A pitvarhoz hasonló ürggek egymással szem­ben helyezkednek el, az egymás mellett található, kamrához hasonló üregek két oldalán. A találmányt a továbbiakban annak példaképpe­­ni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, melyek közül:- az 1. ábra a találmány első kiviteli alakját mutat­ja be; a 2A és 2B ábrán a második kiviteli alakot szem­lélhetjük, két különböző fázisban;- a 3. ábra a kettős szivattyú egy kompakt válto­zatát mutatja be. Rátérve az 1. ábrára, az a merev külső 1 burkolat­ba szerelt kettős szivattyút mutatja be. Az 1 burkolat­ba helyezve található az elválasztó falszerkezet, mely­nek merev, lemezszerű 2 és 3 falrésze közötti tér meg­növelhető a 11 huzal segítségével, mely - az ábrán nem látható - motorhoz csatlakozik. A falszerkezet 2 és 3 falrésze az 1 burkolaton belüli teret két, 17 és 18 kamraüregre osztja, melyek mindegyikén található egy-egy 5 és 5’ beáramlás! visszacsapó szelep és egy­­-egy 4 és 4’ kiáramlási visszacsapó szelep. Amikor a 11 huzalt meghúzzuk, a 2 és 3 falrészek egymástól oldalirányban távolodnak a köztük elhelyezett 16 csuklórendszer segítségével, melyet a 1 i huzal működ­tet. A 2 és 3 falrészek helyzete nincs véglegesen rög­zítve, mivel azok a burkolatfalakhoz erősített, rugal­mas 6 harmonikaszerű eszközre vannak felfüggesztve, következésképpen, amikor a 11 huzalt meghúzzuk, a két üregben, azaz a 17 és 18 kamraüregben a nyo­más kezdetben megnő, ami az 5 és 5’ beáramlási visszacsapó szelepek záródását és a 4 és 4’ kiáramlási visszacsapó szelepek kinyílását okozza, ha az egyes kamrákban uralkodó nyomár értéke meghaladja a kí­vül uralkodó nyomásértéket. Ha a külső nyomásértékek különböznek egymás­tól, akkor az egyik kiáramlási szelep a másiknál ko­rábban nyílik ki, és így a megfelelő kamra a másik előtt kezd kiürülni mindaddig, amíg a megfelelő ru­galmas 6 harmonikaszerű eszköz maximálisan ki nem nyúlik, amikori sail huzal folyamatos húzása már csak a másik kamra térfogatát változtatja meg. Ami­kor ez a húzóerő megszűnik, a 4 és 4’ kiáramlási visz­­szacsapó szelepek záródnak, az 5 és 5’ beáramlási visz­­szacsapó szelepek pedig kinyílnak, miáltal a kamrák - a befelé haladó véráram függvényében — további folyadékot vesznek fel. A mikor a kettős szivattyút olyan vérkeringési rendszerrel kapcsoljuk össze, amelyben ugyanaz a folyadék áramlik a két vérkör­ben, a töltő mechanizmus automatikusan egyensúlyt biztosít a szivattyú által létrehozott kiszorítással. Például, ha az egyik kamra „túl sok” vért pumpál ki, ez a „felesleges” vér a másik kamrába folyó vérbe jut vissza, és így kompenzáció alakul ki. A térfogat­egyensúly tehát így bonyolult szabályozó mechaniz­musok nélkül érhető el. A kettős szivattyúnak - az ábrán nem látható - hajtómotorja lehet elektromos motor, és az unilate­­rális vagy egyoldalú erő kifejthető például olymódon, hogy a motort azon huzal segítségével indítja be, amely a kamrákat elválasztó falra csuklórendszer vagy hasonló szerkezet segítségével hat. A motor felveheti egy alkalmas, meglévő autolog harántcsíkolt izom alakját is, melyet mesterségesen létrehozott elektro­mos ideg-impulzus működtet („pacemaker”). Bizo­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents