192334. lajstromszámú szabadalom • Műszívként alkalmazható kettős szivattyú
1 192.334 2 nyos esetekben a hajtóerő forrása elhelyezhető a testen kívül is, és pneumatikus vagy hidraulikus úton működtethető. Ha a hajtószerkezet elektromos motor, áramellátása történhet a bőrre helyezett elektródok alkalmazásával ismert technikák segítségével vagy pedig a testbe ültetett, újra tölthető elem alkalmazásával, melyet előnyösen a testbe implantált tekercs segítségével tölthetünk fel és egyenirányító áramkörrel látunk el, amelyet a testen kívül elhelyezett és váltakozó árammal táplált primér tekercs segítségével nyert transzformáló hatás révén gerjesztünk. A szivattyúzó hatás még javítható - mint például az 1. ábrán látható kiviteli alaknál is - azáltal, hogy a szívkamrákhoz hasonló üregek mindegyikét egy további, oldalirányban elmozdítható 12 és 13 falrészszel látjuk el, melyeket a 9 és 10 huzal a 14 és 15 csuklórendszer segítségével működtet. A 12 és 13 falrészeket a 7 rugalmas eszköz kapcsolja az 1 burkolathoz. A fenti huzalok helyettesíthetők gázzal - például sűrített levegő segítségével - működtetett eszközökkel. Mindez a 11 huzalra is vonatkozik, bár ahhoz unilaterálisan ható erők szükségesek, hogy biztosítsuk a szivattyúzott teljes folyadékmennyiség önszabályozását, a bevezetésben mondottakkal összhangban. Az 1. ábrán látható kiviteli alak úgy is módosítható, hogy elhagyjuk a mozgatható 2 és 3 falrészeket és a hozzájuk kapcsolódó hajtó 11 huzalt és 16 csuklórendszert, majd olyan egyszerű falszerkezettel helyettesítjük őket, melynek van egy különálló falrészlete, amely a 17 és 18 kamraüregek közötti nyomáskülönbségnek megfelelően elmozdulhat, és ezáltal megváltoztatja az egyes kamrák térfogatát és kiegyenlíti a nyomásokat. Ebben az esetben a szivattyúzást az egyes, elmozdítható 12 és 13 falrészből, a 14 és 15 csuklórendszerből, a 9 és 10 huzalból és - az ábrán nem látható - motorból vagy pneumatikus eszközből álló, energiát termelő hajtószerkezet végzi. A 11 huzal egyirányban működik - a 9 és 10 huzalokhoz hasonlóan és ezért csak a szívkamrákhoz hasonló üregek összehúzódását képes létrehozni. A diasztolés fázis alatt a kamrákba történő véráramlás a diasztolés nyomás hatására Jön létre, függetlenül a haitóhuzal által kifejthető erőtől. Szükséges lehet a feltöltésí folyamat szabályozása olyan erő alkalmazása révén, mely a mozgatható falrészeket olyan irányba mozdítja el, hogy a kamrák térfogatának növekedését eredményezze, ellenőrzött vagy előre beállított ellenyomássai szemben. Például, ha a 2 és 3 falrész - és a mögöttük lévő 12 és 13 falrész - közöttér egy adott nyomásértékre van beállítva azáltal, hogy az említett teret egy - az ábrán nem látható - tartály-üreggel kötjük össze. Ekkor a kamrák újratöltése e nyomás hatása ellenében jön létre, és megszűnik, amikor a beáramlási nyomás túl alacsony ahhoz, hogy a 2 és 3 falrészt egymáshoz nyomja, vagy a fent említett, további oldalsó 12 és 13 falrészt kifelé mozdítsa el. A 2A és 2B ábrák a találmány szerinti műszív egy további kiviteli alakját szemléltetik, és aszimulált szív-komponensek helyzetét a diasztolés fázis végén, illetve a szisztolés fázis végén mutatják be. Ez a kiviteli alak tartalmazza a rugalmatlan 1’ burkolatot, melyben elhelyezkedő válaszfal az 1’ burkolatot két részre osztja. A válaszfal két falszerkczetből áll, melyek mindegyike egy-egy pár falrészt tartalmaz, amelyek az egymással érintkező, gázzal - levegővel - töltött 22 és 23 teret alkotják. Az egyik falszerkezet 24 és 25 falrésze a 21 csuklórendszer és a működtető szerkezet, a 30 huzal - egyirányú erő - segítségével távolítható el egymástól. A két falszerkezet között helyezkedik el a 32 és 32’ visszacsapó szelep, míg a 31 és 31’ visszacsapó szelep szétválasztható 24 és 25 falrész átellenes részei közelében helyezkedik el. A falrészek a középső területeken rugalmatlanok, a szélső részeken pedig rugalmasak, ez utóbbiak hármon ika-formájúak lehetnek. A 32 és 32' visszacsapó szelep az egyik odalon a szivattyút alkotó 26 és 27 kamra-üregeket, a másik oldalon pedig a 28 és 29 pitvar-üregeket határolja. A 30 huzal meghúzásakor — mely az 1 ’ burkolatból a 38 tömítő-eszközzel ellátott nyíláson keresztül lép ki, a 24 és 25 falrész egymástól távolodik, amint azt a 28 ábra mutatja, és ezáltal vért pumpál ki a kamrákból a 31 és 31’ visszacsapó szelepen keresztül. Eközben a 24 és 25, illetve a 19 és 20 falrészek közötti terek össztérfogata megnő, és így ezen terekben csökken a gáz nyomása. A gáznyomás csökkenése a 23 térben elősegíti a vér beáramlását a 28 és 29 pitvar-üregbe a szisztolés fázis alatt, és így a 19 és 20 falrész - a 28 és 29 pitvar-üreg megtelítődésekor - egymás felé mozdul el. Amikor a beáramlás a 28, illetve a 29 pitvar-üregekbe különböző mértékű, a 19 és 20 falrész különböző sebességgel mozdul el egymás felé. A 22 és 23 terekben lévő levegő rugalmassága csökkenti a 28 és 29 pitvar-üregekbe történő véráramlást, ami viszont egyenletes beáramlási sebességet biztosít. Mivel az elválasztó falnak a 26 és 27 kamra-üreg közötti 24 és 25 falrészei képesek oldalirányban- mindegyikük ugyanazon vagy ellentétes irányban- elmozdulni a szisztolés fázis alatt, a 32 és 32’ visszacsapó szelepek záródásakor, a vér elsősorban azon a kimeneti nyíláson keresztül nyomódik ki, amelynek közelében alacsonyabb nyomás uralkodik, amíg a harmonikák az egyik oldalon maximális mértékben ki nem nyúlnak. Ezután a kiszorítandó térfogat fennmaradó része a magasabb nyomású hely közelében lévő kimeneti nyíláson nyomódik ki. A diasztolés fázisban, - amint azt a 2A ábra mutatja -, a 24 és 25 falrész a gyenge 33 rugó segítségével egymás felé. mozdul el. A 33 rugó azáltal növelj a véráramlást a 32 és 32’ visszacsapó szelepeken keresztül a 28 és 29 pitvar-üregek felől, hogy a levegőnek a 22 térből a 23 térbe történő átáramlása következtében összenyomja a 22 teret, és növeli a 23 tér térfogatát. A 19 és 20 falrészhez hasonlóan a 24 és 25 falrész is különböző sebességgel közeledik egymáshoz, amennyiben a 32 és 32’ visszacsapó szelepen keresztül történő folyadékáramlás különbözik, ami befolyásolja a 26 és 27 kamra-üregek térfogatát is, és ezáltal a következő szisztolés fázisban kiszorított térfogatok különböző nagyságúvá válnak, llymódon valósul meg a különböző nyomású beáramlások gyors kiegyenlítődése. A 3. ábra egy további kiviteli alakot szemléltet sematikusan, keresztmetszetben; ez a kiviteli alak hasonló az emberi szívhez. A 42 és 43 kamra-üreget kettős falszerkezet választja el, mely ké^ oldalirányban elmozdítható, merev 44 és 45 falrészt tartalmaz, amelyek az 55 csuklórendszerhez kapcsolódó 49 huzal segítségével távolíthatók el egymástól. A 49 huzal a 41 burkolatból a 39 tömítőeszkózzel ellátott nyíláson keresztül lép ki. A falrészek kerületük 5 ^0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
