192292. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált szalicilsavamidok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 192 292 2 A találmány tárgya eljárás új, szubsztituált szali­­cilsavamidok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására. E vegyületek elsősorban anthelmintikus (féreghajtó) szerekként alkalmazhatók. Ismert, hogy egyes szubsztituált szalicilsavami­­dok anthelmintikus hatásúak (lásd például a 2 610 837 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratot és a 3 914 418 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírást). Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű új, szubsztituált szalicilsavamidok anthelmintikus ha­tásúak. Az (I) képletben -X és Y azonos vagy különböző halogénatomo­kat jelentenek ; és R* jelentése hidrogénatom vagy acetilcsoport. Az (I) általános képletű vegyületeket a további­akban találmány szerinti vegyületeknek nevezzük. Az (I) általános képletű vegyületeket a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy egy (II) általános kép­letű szalicilsav-kloridot vagy annak acetil-szárma­­zékát - ahol R1, X és Y jelentése a fentiekben meghatározott - a (III) képletű aminnal hígítószer és adott esetben valamilyen savmegkötőszer jelen­létében reagáltatjuk, és adott esetben az így kapott termékből az acilcsoportot lehasítjuk. A találmány szerinti vegyületek - más anthel­mintikus hatású vegyületekkel összehasonlítva - meglepően kedvező anthelmintikus hatásúak, és hatásspektrumuk szélesebb. Más, anthelmintikus hatású vegyületekkel kombinálva kompatibilitásuk kedvező, és szinergetikus hatást fejtenek ki. Ezen túlmenően a találmány szerinti vegyületek képesek az ismert, benzimidazol-típusú anthelmintikus ha­tású vegyületekkel szemben megnyilvánuló rezisz­tencia leküzdésére. Előnyösek azok a találmány szerinti vegyületek, amelyek (I) képletében X és Y jelentése klór-, bróm- vagy jódatom, különösen jódatom, és R' jelentése hidrogénatom. Ha (II) képletű kiinduló anyagként 3,5-dijód­­szalicilsav-kloridot alkalmazunk, akkor ennek a (III) képletű aminnal végbemenő reakcióját az A) reakcióvázlat szemlélteti. Ha (II) képletű kiinduló anyagként 3,5-dijód­­acetil-szalicilsav-kloridot alkalmazunk, akkor en­nek a (III) képletű aminnal végbemenő reakcióját a B) reakcióvázlat szemlélteti. E reakció lejátszatá­­sa után az acetilcsoport az irodalomból jól ismert módszerek alkalmazásával hidrolízis útján eltávo­lítható. A (II) képletű szubsztituált szalicilsav­­kloridok - azaz a kiinduló anyagok - ismertek, vagy irodalomból ismert módszerekhez hasonló módon előállíthatok. A (III) képletű amin ismert (2 413 722 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat). A találmány szerinti eljárás végrehajtása során hígítószerként közömbös szerves oldószereket, el­sősorban étereket - így dioxánt vagy tetrahidrofu­­ránt - használhatunk. Savmegkötőszerként elsősorban szervetlen bázi­sokat - így nátrium-, kálium-hidroxidot, nátrium­karbonátot vagy nátrium-hidrogén-karbonátot - vagy szerves bázisokat - például dietil-amint vagy trietil-amint - alkalmazhatunk. A reakció hőmérséklete széles keretek között vál­toztatható. Általában 50 és 120°C közötti hőmér­séklettartományban dolgozunk. A reakciót normál nyomáson játszatjuk le. A hidrolízist savakkal vagy bázisokkal, 50-100 °C hőmérséklettartományban, előnyösen vizes vagy vizet tartalmazó hígítószerekben, külö­nösen alkoholokban - így metanolban vagy etanol­­ban - végezzük. A savakra példaként megemlítjük az ásványi savakat, például a sósavat és a kénsavat. Bázisokra példaként említjük az alkáli-hidroxido­­kat, például a nátrium- vagy kálium-hidroxidot. A találmány szerinti vegyületek emberekben és állatokban élősködő, patogén endoparaziták (belső paraziták) ellen széles spektrumú hatást mutatnak. Elsősorban trematodák (szívóférgek) és nemato­­dák (fonálférgek), különösen kérődzők májméte­lye, valamint gyomor- és bél-fonálférgei ellen haté­konyak. Ezen túlmenően a találmány szerinti ve­gyületek olyan gyomor- és bél-fonálférgek ellen is hatásosak, amelyek a közismert benzimidazol-típu­sú anthelmintikumokkal szemben rezisztensek, s ennek következtében az utóbbiak terápiás alkalma­zása nem kielégítő. A találmány szerinti vegyületek hatását állatkí­sérletben, a paraziták által súlyosan megtámadott kísérleti állatokon orális, parenterális és dermális (bőrön keresztül történő) alkalmazással vizsgáltuk. Áz alkalmazott adagolást a kísérleti állatok nagyon jól viselték. A találmány szerinti vegyületek ezért mind az ember-, mind az állatgyógyászatban anthelminti­kus (féreghajtó) szerekként alkalmazhatók. Az új hatóanyagok ismert módon alakíthatók a szokásos gyógyszerkészítményekké. A találmány szerinti vegyületek más, ismert ant­helmintikus hatású hatóanyagokkal együttesen (kombináltan) is adagolhatok. Az új hatóanyagok önmagukban, vagy gyógyá­szati szempontból elfogadható vivőanyagokkal kombinálva alkalmazhatók. Különböző, közöm­bös vivöanyagokkal készült gyógyszerformákként tabletták, kapszulák, granulátumok (szemcsézett készítmények), vizes szuszpenziók, befecskendez­hető (injekciós) oldatok, emulziók, szuszpenziók, elixírek, szirupok, paszták és ezekhez hasonló ké­szítmények vehetők számításba. Ilyen vivőanyagok például a szilárd hígítószerek vagy töltőanyagok; valamilyen steril, vizes közeg; valamint különböző, nem-toxikus, szerves oldószerek és ezekhez hasonló anyagok, önként értetődik, hogy az orális alkalma­zásra szánt tabletták és az ezekhez hasonló gyógy­szerformák édesítőszereket és ezekhez hasonló sze­reket tartalmazhatnak. A terápiásán hatásos ve­­gyületnek a keverék összes súlyára számítva 0,5-90 súly% koncentrációban kell jelen lennie, hogy a terápiás hatáshoz szükséges dózistartományt elér­jük. A készítményeket ismert módon állítjuk elő, pél­dául úgy, hogy a hatóanyagokat oldószerekkel és/ vagy vivőanyagokkal, adott esetben emulgeálósze­­rek és/vagy diszpergálószerek hozzáadásával össze­keverjük. Ennek során, ha vizet alkalmazunk hígí­tószerként, akkor kisegítő oldószerként (társoldó­5 ’0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents