192205. lajstromszámú szabadalom • Visszacsapószelep

1 192 205 2 A találmány visszacsapószelep be- és kilépőcsa­­tórnával rendelkező szelepházzal, legalább egy, a kilépőcsatornában billenthetően ágyazott zárórész­szel, eltolható, befolyásoló taggal és a szelepház belső terébe nyúló vonórúddal, amellyel a befolyá­soló tag össze van kötve, és amellyel a zárórész billenési mozgásának legalább egy részét együtt végzi. Egy ilyen ismert visszacsapószelepnél (3 098 502 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás) a befolyásoló tag és a vonórúd hegyes szög­ben futnak a szelepházhoz képest. A vonórúd a belépőcsatorna tartományában lép be a ház belső terébe és keresztülnyúlik kiinduló helyzetében a szelepülék nyíláson egészen a szelepház kilépési helyéig. Zárási löketének utolsó szakaszában a zá­rótag homlokoldalával felfekszik a vonórúd du­gattyúval ellentétes végére. A vele összekötött csil­lapító dugattyú lassítja a zárási mozgást. A henger­ben elrendezett visszaállító rugó hozza a dugattyút azután a vonórúddal együtt a szelep nyitásakor kiinduló helyzetbe. Az ismert kiviteleknél a befolyásoló tagnak és a vonórúdnak nagy a helyigénye és így nagy a szelep hossza. Ezért ez a megoldás rövid építésű visszacsa­pószelepekhez nem alkalmas. A találmány feladata a bevezetőben említett tí­pusú visszacsapószelep létesítése, ahol azonban a befolyásoló tagnak és a vonórúdnak kicsi a helyigé­nye. A találmány szerint a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a vonórúd lényegében a szelep­ház hossztengelyre merőlegesen a szelepház belépő csatornájában van elrendezve és a vonórúd és a zárórész között mozgásátalakító kapcsolóeszköz van elrendezve, amelynek egyik vége billenthető, másik vége egyenesen elmozduló. A befolyásoló tagnak a ház hossztengelyére me­rőleges elhelyezése azt eredményezi, hogy az nem az építési hosszával, hanem csupán kis szélességével, illetve átmérőjével befolyásolja a szelepház építési hosszát. így a találmány szerinti megoldás olyan visszacsapószelepekben is alkalmazható, amelyek szűk helyekre kerülnek beépítésre. A kapcsoló esz­közök révén a lényegében mind a ház hossztenge­lyére, mind a szelepülék síkra merőlegesen mozgó vonórudat és a billenthető zárótag csak a szükséges hatáskapcsolatban állnak egymással. A találmány szerint előnyösen a kapcsoló eszköz egy vonórúdon elrendezett továbbítóból és belépő oldalon a zárótagon elrendezett orrból áll, amelyen a továbbítóba kapaszkodó szél van elrendezve. Ez egy különös egyszerű kapcsolóeszköz megoldást eredményez. Ennek különösen akkor van előnye, ha a zárótag és a befolyásoló tag közötti hatáskap­csolatnak a mozgás tartomány csak egy részén be­lül kell fennállnia, mint ahogy arra csillapító beren­dezéseknél van szükség. A találmány szerinti előnyös kivitelnél az előnyo­más állítóerőt fejt ki szelep nyitási irányban a lép­csős dugattyúra. így a lépcsős dugattyú működik csillapító berendezésként. A kapcsolóeszköz a zá­rótag nyitásakor kiinduló helyzetébe hozható, anélkül, hogy visszaállító rugóra lenne szükség. A visszaállító erő analóg módon változik az elő­nyomással. így a hátrányosan nagy visszaállító erő elkerülhető. Visszaállító rugónál az állandó vissza­állító erő bizonyos esetekben túl nagy, csak kis záróerö uralkodik. A találmány több zárótagból álló visszacsapó­szelepek esetén is alkalmazható. Különösen előnyös megoldás az úgynevezett dupla zárótagos megoldás, ahol két, egymással szomszédos, széleiken billenthető ágyazott zárótag és egymással átlósan szembenfekvő befolyásoló tag, vonórúd és mozgást átalakító kapcsoló rész van. Itt mindegyik zárótaghoz külön kapcsolótag tartozik. így tehát mindegyik zárótag esetén önálló és kedvező befolyásolás érhető el, azok megfelelő zárás csillapítása érdekében. A találmány előnyös kivitele szerint a befolyá­soló tagok a bordában vagy a bordán vannak elren­dezve, azaz a szelepház belső terén. így elmarad a ház kerületén lévő építési rész, amely a befolyásoló tag befogadására szolgál. A ház sugárirányú külső méretei különösen kis értéken tarthatók. Az ilyen szelepek átmérője nem nagyobb, mint a befolyáso­ló tagok nélküli visszacsapószelepeké. A találmány szerint előnyös lehet ha a befolyá­soló tag egy részét a borda alkotja, mikor is az hengerként működik. így az alkatrészek száma és a gyártási ráfordítás csökkenthető. Lehetséges azonban olyan megoldás, hogy mind­két befolyásoló tagnak egy dugattyúja és egy hen­ger perselye van és a henger perselyek egyik végü­kön a bordában vannak tartva, mig másik végük a dugattyút fogadják be. A bordán csak viszonylag kis furatok vannak a henger persely rögzítésére. így a borda merevsége nem csökken, ami különösen nagy, névleges nyomásoknál előnyös. A találmány előnyös kivitele azt is biztosítja, hogy a befolyásoló tag dugattyúja a zárótag nyitá­sakor visszaállító rugó alkalmazása nélkül kiinduló helyzetébe tér vissza. A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük, ahol az I. ábra visszacsapószelepet szemléltet, két kí­vül fekvő, befolyásoló taggal, amelyek záráscsilla­pító berendezésként műkőidnek. A 2. ábra visszacsapószelepet szemléltet két, be­lül fekvő és szintén záráscsillapitóként működő befolyásoló taggal. A 3. ábra a visszacsapószelep további kiviteli példája két belül fekvő befolyásoló taggal, amelyek zárást csillapító berendezésként működnek. Az ábrázolt visszacsapószelepek rövid építésű 1 szelepházzal rendelkeznek, amelyek például nem ábrázolt vezeték karimái közé építhetők be. Az 1 szelepháznak 2 belépőcsatomája és abban elrende­zett, arra merőleges 3 bordája, továbbá 4 kilépőcsa­­tomája és 5 szelepüléke van. Az 5 szelepülékkel két, a 4 kilépőcsatomában elrendezett félkör alakú 6 zárótag működik együtt, amelyek a 3 borda felé eső oldalukon két 7 tengelyen billenthetően vannak ágyazva. Az 1 szelepház, az 1. ábra szerint, a 2 belépőcsa­­tomán kívül elrendezett két, egymással átlósan szemben fekvő, lényegében az 1 szelepház 8 hossz­­tengelyére merőleges 9 nyomókamrával rendelkezik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents