192205. lajstromszámú szabadalom • Visszacsapószelep
1 ,192 205 2 A nyomókamrák mindegyikébe egy lépcsős dugattyú, nagyobb 10 része található, míg a lépcsős dugattyú kisebb, 11 része a 12 házfalon keresztül benyúlik a 2 belépőcsatornába. A lépcsős dugattyú 11 részével 13 vonórúd van összekötve. Mindkét 13 vonórúd a szelepház 8 hossztengelyére merőlegesen és az 5 szelepülékkel párhuzamosan a 12 házfaltól a 3 borda felé nyúlik, amelyben meg vannak vezetve. A 3 borda előtt a 13 vonórudak ütközőként kialakított 14 továbbítóval rendelkeznek. Mindkét 6 zárórész belépőoldalon 16 széllel rendelkező 15 orral van ellátva, amelyek a 14 továbbítónak a lépcsődugattyú 11 része felé eső homlokfelületébe kapaszkodnak. Normál közegáramlásnál, azaz nyílirányú áramlásnál, mindkét 6 zárótag nyitott helyzetében van. A lépcsős dugattyú 11 részeire való előnyomás a lépcsős dugattyút 17 ütközőgyűrű által definiált kiinduló helyzetében tartja. Befejeződik ez az áramlás, ha két 6 zárótag zárási irányban mozog. Mihelyt az ábrán látható részek nyitott helyzetüket elérték, a 6 zárótagok 15 orrai 16 széleikkel a 14 továbbítókra fekszenek fel. A 9 nyomókamrában lévő csillapító közeg ellenállást fejt ki a lépcsős dugattyúk 10 részeire. Ez az ellenállás van hivatva a 6 zárótagokra ható további zárási energia ellensúlyozására. A további zárási mozgás tehát csillapítottan következik be. Mihelyt a visszacsapószelep az ismételt nyílirányú áramlás hatására újra kinyit, a lépcsős dugattyú 10, 11 részei a 13 vonórudak és azok 14 továbbítói az előnyomás hatására ábrázolt kiindulási helyzetükbe térnek vissza. Mivel mindegyik zárórészhez saját csillapító berendezés tartozik, mindegyik zárórész egymástól független, önálló csillapítást kap, és így a visszacsápószelep optimális csillapítása érhető el. Emellett azonban a csillapító berendezések fölépítésüket tekintve azonosak és előállításukat tekintve egyszerűek. A 2. ábra szerinti kiviteli példánál a 3 borda a szelepház 8 hossztengelyére merőlegesen elnyúló 18 keresztfurattal rendelkezik, amelyben két, 19 dugattyú van. Mindkét 19 dugattyú a 3 bordából oldalt kinyúló 13 vonórúdban folytatódik, amelynek dugattyúval ellentétes vége 14 továbbítóként működik. A 14 továbbítókra 20 visszaállító rugók hatnak, másrészt a 6 zárótagok 15 orrainak 16 szélei. A két 19 dugattyú és az őket felvevő 18 keresztfurat a 2 belépőcsatornában található befolyásoló berendezést alkotnak a 6 zárótagok zárómozgásának csillapítására. A visszacsapószelep zárása és a zárási mozgás csillapítása itt is analóg módon történik az 1. ábra szerinti kiviteli példa kapcsán ismertettél. Nyitott visszacsapószelepnél és normál irányú áramlásnál a 20 visszaállító rugók a 19 dugattyúkat ábrázolt kiindulási helyzetükbe hozzák, illetve tartják. A 3. ábra szerinti kiviteli példánál a 19 dugattyúk nem a 3 borda 18 keresztfuratában, hanem 21 hengerperselyében vannak elrendezve. Ezek a 21 hengerperselyek a 2 belépőcsatornában a 3 borda oldalain vannak és végükön 22 rögzítőcsapokkal rendelkeznek. Ezek a 22 rögzítőcsapok vannak azután a 18 keresztfuratban elhelyezve. A 21 hengerperselyek 23 belső terei à 18 keresztfurat révén 24 fojtónyíláson keresztül az 1 szelepház 2 belépőcsatornájával állnak kapcsolatban. A 13 vonórudak a 2 belépőcsatornán keresztül haladnak merőlegesen a szelepház 8 hossztengelyére a 12 házfalig. Itt a 13 vonórudak 25 terekben vannak ágyazva. Ezek a terek az 1 szelepházon kívüli atmoszférával állnak kapcsolatban. Nyitott visszacsapószelepnél és előreáramlásnál a 19 dugattyúk a 23 és 25 terek közötti nyomáskülönbség hatására az ábrázolt kiindulási helyzetükben vannak. A zárás és a zárási mozgás csillapítása az 1. ábrán kapcsolatosan elmondottakkal analóg módon történik. Ismételt előreáramlás esetén újra nyit a visszacsapószelep, amikor is a 23 és 25 terek közötti nyomáskülönbség hatására a 19 dugattyú a 13 vonórudakkal együtt, valamint 14 továbbítókkal kiindulási helyzetükbe térnek vissza. Itt a visszaállító rugókra nincs szükség. A 2. és 3. ábrák szerinti kiviteli példánknál a visszacsapószelep külső átmérője ugyanolyan mint csillapító berendezés nélkül. Itt nincsenek a szelepházon sugárirányban kiálló építésű részek. Ez a visszacsapószelep, tehát mind építési hosszát, mind átmérőjű irányú méretét tekintve, igen kicsi. Befolyásoló tagként dugattyúk helyett membránok vagy harmonika tömlők is alkalmazhatók, vagy esetleg súrlódó tagok is beépíthetők. Szabadalmi igénypontok 1. Visszacsapószelep be- és kilépőcsatornával rendelkező szelepházzal, legalább egy, a kilépőcsatornában billenthetően ágyazott zárórésszel, eltolható befolyásoló taggal és a szelepház belső terébe nyúló vonórúddal, amellyel a befolyásoló tag össze van kötve és amellyel a zárórész billenési mozgásának legalább egy részét együtt végzi, azzal jellemezve, hogy a vonórúd (13) lényegében a szelepház hossztengelyre (8) merőlegesen, a szelepház (1) belépőcsatornájában (2) van elrendezve és a vonórúd (13) és a zárótag (6) között mozgás átalakító kapcsolóeszköz van elrendezve, amelynek egyik vége billenthető, másik vége pedig egyenes elmozdulásra alkalmas kialakítású. (Elsőbbsége: 1984. 05. 12.) 2. Az 1. igénypont szerinti visszacsapószelep, azzal jellemezve, hogy a kapcsolóeszköz egy vonórúdon (13) elrendezett továbbítóból (14) és belépő oldalon a zárótagon (6) elrendezett orrból (15) áll, amelyen a továbbítóba (14) kapaszkodó szél (16) van. (Elsőbbsége: 1984. 05. 12.) 3. Az 1. vagy 2. igénypont bármelyike szerinti visszacsapószelep, azzal jellemezve, hogy a vonórúd (13) a belépőcsatornában (2) a zárótag (6) billenő tengelyétől (7) távoli tartományából a billenőtengely (7) közeli tartományig nyúlik, a befolyásoló tag a vonórúdnak (13) a billenőtengellyel ellentétes végén van, a továbbító (14) a vonórúd (13) billenőtengely felé eső oldalán van elrendezve és az orr (15) a továbbítónak (14) a befolyásoló tag felé eső 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
