192200. lajstromszámú szabadalom • Szabadon szétterjedő és vízen úszó kártevőirtószer granulátumok
1 192 200 2 könnyen képezheti a mag nagyobb részét, akár tömeg- akár térfogatalapon. Fentieknek megfelelően általában előnyös, hogy ha a mag 10-60 tömeg % viaszt és 40-90 tömeg % alapanyagot, előnyösebben 15-35 tömeg% viaszt és 65-85 tömeg % alapanyagot tartalmaz, a követelmény az, hogy a viasz az alapanyagot lényegileg teljesen bevonja. így például kukoricacsutka-granulátum alapanyagot alkalmazhatunk viasszal bevont mag előállításához, amely 75-90 tömeg% kukoricacsutkát és 10-25 tömeg% viaszt tartalmaz. Az ilyen viasszal bevont szemcsés alapanyag-mag előállításához a szemcsés alapanyag szemcsenagysága előnyösen 0,3-3,0 mm, legelőnyösebben 1-2 mm. A viasszal bevont magokat a hagyományos módon állíthatjuk elő, egy szemcsés alapanyagnak normál körülmények között szilárd, de folyékonynyá tett anyaggal való bevonására ismert módon. Általában előnyös, ha a viaszt először folyékonnyá tesszük úgy, hogy magasan olvadáspontja fölé, például legalább 50 °C-kal, előnyösen 75-125 °C-kal olvadáspontja fölé melegítjük, és ezután a megolvasztott viaszt a szemcsés alapanyagon például permetezéssel szétoszlatjuk, miközben az anyagot keverjük, hogy biztosítsuk, hogy a viasz az alapanyagot alaposan és többé-kevésbé egyenletesen bevonja. Az erélyes keverés szükséges, és ezt addig folytatjuk, amíg a viasz hőmérséklete mélyen olvadáspontja alá, így szobahőfokra esik, hogy elkerüljük, hogy a képződött különálló viaszgranulátumok vagy magok nemkívánt halmazokká összeálljanak. A keveréket melegíthetjük külső eszközökkel vagy a masszába közvetlenül inert, melegített gázt vezethetünk, hogy biztosítsuk a viasz tökéletes eloszlását, mielőtt a masszát lehűlni hagynánk, hogy a kívánt magokat képezze. A mag szemcsenagysága célszerűen 0,5-5 mm. Ha a mag viaszból áll, akkor nagysága előnyösen 0,5-3,0 mm, előnyösebben 1-2 mm. A viasszal bevont magok szemcsenagysága 1-4 mm, előnyösebben 2-3,5 mm. Amint azt említettük, a találmány szerinti granulátumokban a kártevőirtószert egy kötőanyag tartalmazza, amit az alatta lévő maghoz rögzítünk. A „kötőanyag” kifejezés minden olyan rendszert magába foglal, amely képes arra, hogy a kártevőirtószert a viaszmaghoz rögzítse. Ez a kötőanyag célszerűen száraz. A „száraz” kifejezés a kötőanyaggal kapcsolatban azt jelenti, hogy a kötőanyag tulajdonságai lehetővé teszik hogy a szemcsés massza könnyen szétterjedjen. A kötőanyagot a maghoz közvetlenül vagy közvetve, egy megfelelő inert bevonat egy vagy több különálló rétegével rögzítjük. A kötőanyagrendszer funkciójától függően a továbbiakban különbséget teszünk a „bevonó-kötőanyag”, amely úgy hat, hogy a kártevőirtószert közvetlenül vagy közvetve a maghoz rögzíti és a „körülzáró-kötőanyag” között, mely utóbbi egy védőanyag, ilyenkor a kártevőirtószer a kötőanyagba teljesen beágyazódik vagy azt a kötőanyag teljesen körülveszi, bár a kártevőirtószernek egy kisebb része a kötőanyag felületén lehet és általában van is jelen. Nyilvánvaló, hogy a „körülzáró kötőanyag” használata főképpen ott indokolt, ahol a kártevöirtószer stabilitását meg kell óvni. Mivel azonban a kártevőirtószer még a találmány szerinti 5 egyszerűbb granulátumokban is úgy tekinthető, hogy azt a közvetlenül mellette lévő, szomszédos kötőanyag körülzárja, ezentúl a „kötőanyagrendszer” kifejezést fogjuk használni annak megjelölésére, hogy az esszenciális és teljes kötőanyagrend- 10 szer általános körülzáró hatással bír, és hogy egyenletesen esszenciális bevonó-kötőanyagot tartalmaz vagy abból áll. A kötőanyag lehet egyöntetű (homogén) vagy állhat különböző kötőanyagokból, amelyek mind- 15 egyike körülveszi a magot (így több kötőanyagréteget képez) és/vagy a különböző kötőanyagok heterogén keverékét képezi, beleértve például több körülzáró kötőanyagot a bevonó-kötőanyagon belül. A víz hatása a különböző kötőanyagokra ezért 20 különböző lehet, és ennek megfelelően a kártevőirtószert felszabadító különböző rendszerek váltakozhatnak. Ezeknek a kötőanyagoknak mindegyike lehet vízben diszpergálható vagy vízoldható vagy vízzel nem nedvesíthető. A kötőanyag a kárte- 25 vőirtószert teljesen körülveszi vagy csak részben veszi körül vagy olyan különböző kötőanyagokból áll, amelyek közül egyesek vagy az egyik teljesen körülveszi a kártevőirtószert és a többi vagy a másik csak részben veszi körül. 30 így vízzel nedvesíthető, például diszpergálható, körülzárt kártevőirtószer-szemcsék, így biológiai kártevőirtószer-szemcsék kombinálhatok egy bevonó-kötőanyaggal, amely nem nedvesíthető vízzel (illetve nem vízoldható), ami azt eredményezi, hogy 35 a granulátum felületén lévő, vízzel diszpergálható részecskék megnedvesítésekor szabadul fel a méreg. Ez a művelet a felületen általában további nedvesíthető szemcséket vagy részeket tesz szabaddá, amelyek eredetileg, a nedvesítés előtt a granulátum 40 belsejében voltak, és olyan hatást indít meg, amelyre a granulátumban lévő további kártevői rtószermennyiségek válnak szabaddá. Általában azonban előnyösebb, főképpen vízzel diszpergálható kötőanyaggal körülzárt kártevői r- 45 tószer-szemcsék esetében, vízzel nedvesíthető, például vízben oldható vagy vízzel diszpergálható bevonó-kötőanyag használata, s így víz hatására az egész kötőanyagrendszer felszabadul. Az, hogy milyen különleges anyagot alkalmaz- 50 zunk a kötőanyagrendszer anyagául, függ a választandó, sajátos kártevőirtószertől és különböző más faktoroktól. Míg a nem biológiai kártevöirtószerekhez nagy választékban állnak rendelkezésre a kötőanyagok és a bevonóanyagok, addig ezeknek 55 az anyagoknak a megválasztása sokkal kritikusabb, ha hatóanyagként biológiai kártevőirtószereket használunk. A biológiai kártevőirtószerekhez használható tipikus anyagok a szénhidrátok, állati vagy növényi eredetű proteines anyagok és bizogQ nyos szintetikus eredetű anyagok. Megfelelő szénhidrátok a keményítők, így gabonakeményítő és különféle cellulózszerű anyagok, például az etilcellulóz Megfelelő proteines anyagok például a kazein, moszatfajták, részlegesen hidrolizált növényi mag-proteinek, így a szójabab-protein és részle- 65 3
