192184. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények hiánybetegségét gyógyító nehézfémkomplex vegyületek előállítására és ezeket tartalmazó növényi tápszerek

1 192 184 2 A találmány tárgyát eljárás képezi az (I) általá­nos képletű szerves kelatáló vegyületek, ezek fém­­kelátjai és ezeket hatóanyagként tartalmazó növé­nyi tápszerek előállítására. Ismeretes, hogy az etiléndiamin-diecetsav, N,N'­­-di-fenil-nehézfémkomplex vegyületei kalcium­­-karbonátban gazdag, lúgoskémhatású talajon vagy hiánybetegségben szenvedő növények, gyöké­ren keresztüli (talajba adagolt) kezelésére kielégítő eredménnyel használhatók. (353 747. számú svájci szabadalmi leírás.) Ismeretes továbbá, hogy a gli­­cin-dimetil-di-fenií nehézfémkomplex vegyületek ugyancsak a növények hiánybetegségének gyógyí­tására alkalmazhatók (3 742 002. számú USA sza­badalmi leírás, 162 649. magyar szabadalmi leírás). A fenti két vegyületcsalád talajon keresztüli alkal­mazása a talaj kalcium-karbonáttartalmától és pH értékétől függően hatékony. A talaj pH = 7,5 érté­kéig a vaskomplex vegyületek a parahelyzetű he­lyettesítőtől függően 3-8 hét időtartamig képesek állandóságuknak megfelelően a növények számára szükséges oldható vasmennyiséget biztosítani, ezen idő után a vaskomplex-vegyületek hidrolízise oly mértékben megnő, hogy oldható-vas-szolgáltató képességük már nem kielégítő. Ezen a gyakorlat­ban úgy igyekeznek segíteni, hogy nagyobb ada­gokban keverik a talajba a kérdéses anyagokat, így a készítmények hatékonyságának ideje növelhető, de gazdaságosságuk csökken. Azt találtam, hogy az (I) általános képletű ve­gyületek fémkomplexei a talaj pH = 8 értéke eseté­ben és 20-24 hét elteltével is még kielégítő mennyi­ségű vízben oldott vasat képesek szolgáltatni, így alkalmazásuk gazdaságosabb és előnyösebb, mint az etiléndiamindiecetsav-, difenil- vagy a glicindi­­metil-di-fenil-vaskomplexek alkalmazása. A találmány szerinti kelát vegyületek előállításá­ra jellemző, hogy egy mól, a (II) általános képletű vegyületnek megfelelő dimetilolszármazékot, két mól para-helyzetben helyettesített fenolszármazék­kal kondenzálunk, amely fenolszármazéknak a hid­­roxilcsoporthoz képest még legalább egyik orto­­helyzetében helyettesíthető hidrogénje van, majd az így készített (I) általános képletű kelatáló vegyüle­­tet vizes vagy vizet is tartalmazó közegben nehéz­fémsóval reagáltatjuk. Az (I) általános képletű vegyületben Y jelentése karboxi-metil-csoport szabadsav vagy só formájában, R jelentése lehet karboxilcsoport szabadsav vagy só formájában, szulfoncsoport só formájá­ban, négy szénatomszámig terjedő alkilcsoport. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyü­letek fémkomplexét hatóanyagként tartalmazó, nö­vények hiánybetegségét gyógyító, növényi tápsze­rek előállítására jellemző, hogy valamely (I) általá­nos képletű fémkomplex vegyületet 1-60 tömeg Sá­bán szilárd vagy folyékony formában elegyítünk ismert növényi tápszerekkel, segéd-, hordozó- vagy/- és formázó anyagokkal. A találmány megvalósítása során a találmány szerinti (II) általános képletű dimetilolszármazék előállításához előnyösen 2 mól glicinre vagy alkáli­­fém-glicinátra számított 3 mól formaldehidet rea­­gáltatunk egymással vizes vagy vizes-alkoholos (például metil-, etil-, propil-, izopropil- vagy terci­­er-butil-alkoholos) oldatban 20-100 °C hőmérsék­leten, majd az így képződött (II) általános képletű vegyület 1 mólnyi mennyiségét kondenzáljuk vizes­alkoholos közegben 2 mól para-helyettesített fenol­származékkal az oldatnak 7-10 értékig terjedő pH értéke mellett. A (II) dimetilol vegyület és a parafe­­nolszármazék reagáltatási időtartama a fenolszár­­mazék minőségétől függően reflux hőmérsékleten í-8 óra között változik. Az (I) általános képletű vegyületek fémkomple­­ceít, például vas, mangán, nikkel, kobalt és cinkke­­átjait célszerűen úgy készítjük, hogy a megfelelő komplexképző vegyület 1 mólnyi mennyiségének vizes-alkoholos oldatához 1 mólnyi két vagy há­romvegyértékű nehézfém viizoldható sójának vizes oldatát elegyítjük. A képződött fémkomplex, például vaskomplex, i vegyület oldékonyságától függően különíthető el a vizes-alkoholos oldatból. Például a diecetsay­­-N,N'-di-(5-metil-2-hidroxi)-benzil-metiléndiamin­­származék vaskomplexe a. vizes oldatból sötét­­bíborszínű csapadék formájában válik ki. A vízben nem oldódó vegyület sztöchiometrikus mennyiségű lúg hozzáadása esetén a megfelelő nátriumsó kép­ződése folytán újból feloldódik. A para-helyzetben szulfoncsoporttal helyettesí­tett fenol vegyület esetében - N,N-di(2-hidroxi-5- -szulfo-benzil-metiléndiamin) származék vaskelátja - a vizes oldatból csak bepárlással vagy vízzel ele­gyedő szerves oldószeres - például acetonos - ki­csapással különíthető el. A vaskomplexek előállítására a megfelelő vízold­ható komplexképző vág}' alkálifémsó 1 mólnyi mennyiségét vizes közegbem 70-100 °C-on reagál­­tathatjuk frissen leválasztott 1 mólnyi vas-hidro­­xiddal. Ilyenkor a kelátképző vegyület feloldja a vas-hidroxid csapadékot. Az alábbi példák szemléltetik a találmány szerint előállítható komplexképző vegyületeknek, azok fémkelátjainak és az azok felhasználásával készít­hető növényi tápszereknek előállítását. A példák­ban előforduló rész és százalék egységek tömeg­részben és tömeg %-ban értendők. 1. példa N,N'-di(2-hidroxi-5-meti!)-benzil-N,N'-diecetsav metiléndiamin 30 rész vízben feloldunk 15 rész glicint és 8 rész nátrium-hidroxidot. Az oldódás után hozzá elegyí­tünk 24,4 rész 37 tömeg %-os formaldehidet vissza­folyató hűtővel ellátott edényben, mivel az exoterm reakció jelentős hőtermelődéssel jár. 50-70 °C-on történő 1 órás reagáltatás után az elegyhez adagol­juk 21,63 rész para-krezol és 50 rész metil-alkohol oldatát. Az előállt homogén elegyet forrásig felme­legítjük, és 5 órán keresztül reflux alatt melegítjük. A homogén elegyet bepároljuk. Az így előállított 45 rész dinátriumsót feloldjuk vízben, az oldatot 4,5-5 pH-ra megsavanyítjuk, mire a vegyület sza­bad sav formájában kiválik. A termékmennyiség az elméleti kihozatal mintegy 75%-ának felel meg. 5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents