192150. lajstromszámú szabadalom • Azolil-keton vagy -alkohol-származékokat tartalmazó fungicid és növénynövekedés szabályozó készítmények valamint eljárás azolil-keton- és -alkohol-származékok előállítására
1 2 elkerülhetők. A növényi növekedést szabályozó anyagok alkalmazásával a növények ellenállóbbá tehetők faggyal, szárazsággal vagy a talaj magas sótartalmával szemben, ennek következtében egyes növények olyan területeken is termelhetők, ahol eddig ez nem volt lehetséges. A találmány szerinti eljárásnál előállított vegyületek erős fungicid hatást mutatnak, és segítségükkel a növényi gombakártevőket lehet elpusztítani, A hatóanyagok készítménnyé alakítva növényvédőszerként hasznosíthatók. A találmány szerinti fungicid szereket az alábbi gombák ellen hasznosíthatjuk: Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basidiomycetes, Deuteromycetes. A találmány szerinti készítményeket a növények jól tűrik, ezért a szükséges koncentrációjú és mennyiségű készítményt fel tudjuk hordani a növények föld feletti részére, a talajra, illetőleg a vetőmagra. A találmány szerinti növényvédőszereket különösen jó eredménnyel hasznosíthatjuk a valódi lisztharmatot előidéző gombákkal szemben, így például az Erysiphe-félékkel szemben, mint például a gabona vagy árpa lisztharmat előidézőjével szemben (Sphaerotheca fuligenea), továbbá egyéb gabona megbetegedések esetében, továbbá a rizs fertőzésénél, mint Cochliobolus sativus és Pyrenophora teres ellen. Hangsúlyozni kell, hogy a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek kiváló baktericid hatást is mutatnak. A hatóanyagokat ismert módon készítménnyé alakíthatjuk, oldatokat, emulziókat, szuszpenziót, port, habot, pasztát, granulát, aeroszolt, polimer anyagok segítségével készített kapszulákat, a vetőmagok számára bevonóanyagot, továbbá ULV készítményeket állíthatunk elő. A készítményeket ismert módon állítjuk elő, így a hatóanyagot valamely segédanyaggal, hígítóanyaggal, folyékony oldószerrel, nyomás alatt cseppfolyósítható gázokkal, és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagokkal, így emulgeálószerekkel és/vagy diszpergálószerekkel és/vagy habzást előidéző anyagokkal elegyíthetjük. Abban az esetben, ha hígítószerként vizet használunk, oldást elősegítő anyagként használhatunk szerves oldószereket is. Folyékony oldószerként az alábbiak jöhetnek figyelembe: aromás anyagok, így xilol, toluol, vagy alkil-naftalinok, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór-etilén, metilén-klorid, alifás szénhidrogének, mint ciklohexán vagy paraffinok, így például kőolaj frakciók, alkoholok, mint butanol vagy glikol, továbbá ezek észterszármazékai, ketonok, így aceton, metil-, etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon, erősen poláros oldószerek, mint dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, továbbá víz. Cseppfolyósított gázhalmazállapotú hígítószerek, illetőleg hordozóanyagok alatt olyan folyadékot értünk, amelyek normál hőmérsékleten és nyomáson gázhalmazállapotúak, mint például az aeroszol hajtógázok, így a halogénezett szénhidrogének, továbbá bután, propán, nitrogén, és széndioxid. A szilárd hordozóanyagok közül említjük meg például a kőzúzalékokat, mint a kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit, diatomaföld, továbbá a szervetlen sókat, mint a nagy diszperzitású kovasav, alumínium-oxid, vagy a szí likátok. A granulák előállításához szilárd hordozóanyagként figyelembe jöhetnek például az őrölt és frakcíonált természetes kőzetek, így kalcit, márvány, habkő, szepiolit, dolomit, továbbá szervetlen és szerves lisztekből készült granulátumok, így például fűrészporból, kókuszdióból, kukoricacsutkából, a dohánynövény szárából készült granulátumok. Emulgeáló és/vagy habképző szerként az alábbiak alkalmazhatók: nemionos vagy anionos emulgeátorok, így például poli(oxi-etilén)-zsírsav-észterek, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-észterek, például alkil-, aril- poliglikol-éterek, alkil-szulfonátok, alkil-szulfátok, aril-szulfonátok, továbbá fehérje hidrolizátum. Diszpergálószerként az alábbiak használhatók: így például a ligninszulfitlúg, továbbá a metil-cellulóz. A készítményekben kötőanyagként karboxi-metil-cellulóz, természetes vagy szintetikus porszerfl anyagok, szemcsés vagy látex alakú polimerek, így gumiarábikum, poli(vinil-alkohol), poli(vinil-acetát) jöhet figyelembe. A készítményekhez festékként használhatunk szervetlen pigmenteket, így például vas-oxidot, titán-oxidot, ferrociánkéket, továbbá szerves színezékeket, mint alizarint, azo-fém-ftalicianín-színezékeket, továbbá nyomelemeket, mint vas-, ón-, réz-, kobalt-, molibdén- vagy cinksókat. A készítmények általában 0,1—95 tömeg% hatóanyagot, célszerűen 0,5-90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti készítmények egyéb hatóanyagokkal, így fungicid, inszekticid, akaricid, herbicid hatóanyagokkal, továbbá műtrágyákkal, növekedést szabályozó hatású anyagokkal is összekeverhet ők. A találmány szerinti készítményeket önmagukban, azaz koncentrátumok, vagy az azokból készült hígítások formájában lehet felhasználni. A találmány szerinti eljárással előállított hatóanyagokból oldatok, emulgeálható koncentrátumok, emulziók, habok szuszpenziók, szóróporok, paszták, oldható porok, porozószerek és granulátumok készülhetnek. A készítményeket szokásos módon permetezéssel, felszórással, porozással, habkészítéssel, kenéssel stb. juttatjuk ki, lehetőség van arra is, hogy a találmány szerinti készítményeket ULV eljárásban permetezzük fel, a vetőmag és a növény egyaránt kezelhető. A találrhány szerinti eljárással előállított vegyületeket növényi . növekedést szabályozó készítménynyé alakíthatjuk, ezesetben a felhasznált hatóanyag mennyisége széles tartományban változhat. Általában hektáronként 0,01—50 kg, előnyösen 0,05—10 kg hatóanyagot tartalmazó készítményt juttatunk ki. A találmány -szerinti, a növényi növekedést befolyásoló készítményeket meghatározott, kedvező időpontban kell fölvinni, ez az időpont függ a vegetatív adottságoktól, és az időjárási viszonyoktól. A találmány szerinti fungicid készítményeknél a hatóanyag mennyiségét az alkalmazás módjától függően széles tartományban változtathatjuk. A növények kezelésénél általában 1-0,0001 tömeg%, célszerűen 0,5-0,001 tömeg% hatóanyagkoncentrációjú készítményt permetezünk fel. Vetőmagkezelésnél a felhasznált készítmény hatóanyagtartalma 0,001—50 g/kg vetőmag, célszerűen 0,01-10 g/kg vetőmag. Talajkeze192.150 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
