192145. lajstromszámú szabadalom • N-(Tienil/v.piridil-szulfonil) -N'-pirimidinil-karbamid-származékokat tartalmazó herbicid és növénynövekedést szabályozó készítmények és eljárás tienil/v.piridil v. pirrolil/-szulfonil-N'-pirimidinil-karbamid-származékok előállítására
1 2 amidot, a képletben X jelentése kénatom, -NH- vagy -CH=N- általános képletű csoport és R2 az (I) áltnlános képletnél megadott jelentésű, valamely bázis jelenlétében (III) általános képletű N-pirimidinil-karbamáttal - a képletben Rí az (I) általános képletnél megadott — reagáltatunk. Egy másik eljárásváltozat szerint az (I) általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy (IV) általános képletű tienil (v. piridil, v. pirrolil)-szulfonil-izocianátot — a képletben X jelentése kénatom, -Nil- vagy -CH=N- általános képletű csoport, és R2 az (I) általános képletnél megadott jelentésű — adott esetben bázis jelenlétében (V) általános képletű amino-pirimidinnel — a képletben Rj az (I) általános képletnél megadott — reagáltatunk. Egy más eljárásváltozat szerint az (I) általános képletű vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy (II) általános képletű tiofén (v. piridin, v. pirrol)-szulfonamidot bázis jelenlétében (VI) általános képletű izocianáttal — a képletben Rt az (1) általános képletben megadott — reagáltatunk. Végül az (I) általános képletű vegyületek úgy is előállíthatok, hogy (VII) általános képletű N-tienil(v. piridil, v. pirrolil)-szuIfoniJ-karbamátot — a képletben X jelentése kénatom, -NH- vagy -CH=N- általános képletű csoport, és R2 az (I) általános képletnél megadott jelentésű — (V) általános képletű amino-pirimidinnel reagáltatunk. A kapott (I) általános képletű vegyületeket kívánt esetben aminokkal, alkálifém- vagy aikáliföldfém-hidroxidokkal, vagy kvaterner ammónium-bázisokkal addíciós sókká alakíthatjuk át. Ezt például úgy végezzük, hogy az (I) általános képletű vegyületet mólegyenértéknyi bázissal reagáltatjuk.Ynajd az oldószert lepd ro Íjuk. Az (I) általános képletű vegyületek előállítását előnyösen aprotikus inert szerves oldószerekben, például metilén-kloridban, tetrahidrofuránban, acetonitrilben, dioxánban vagy toluolban végezzük. A reakciók hőmérséklete előnyösen —20 és + 120 °C között van. A reakciók általában enyhén exoterm lefolyásűak, és szobahőmérsékleten végezhetők. A reakcióidő megrövidítésére vagy a reakció teljessé tételére célszerűen a reakcióelegyet rövid ideig forráspontjáig melegítjük. A reakció ideje ugyancsak megrövidíthető néhány csepp bázis vagy izocianát, mint katalizátor hozzáadásával. Bázisként szerves bázisok, például aminok, így trietil-amin, kinuklidin, piridin stb. vagy szervetlen bázisok, például hidridek, így nátrium- vagy kálcium-hidrid, hidroxidok, például nátrium- vagy kálium-hidroxid, karbonátok, például nátrium- és kálium-karbonát vagy hidrogén-karbonátok, például kálium- és nátrium-hidorogén-karbonát alkalmazhatók. A végterméket az oldószer bepárlásával és/vagy lepárlásával izoláljuk, és átkristályosítással vagy a szilárd maradék oldószerben történő eldörzsölésével tisztíthatjuk. Ezek az oldószerek a végterméket gyengén oldják, ilyenek például az éterek, aromás szénhidrogének vagy klórozott szénhidrogének. Az (I) általános képletű vegyületek stabil vegyületek, ezért ezek kezelése nem igényel különös elővigyázatot. A (II), (IV) és (VII) általános képletű közbenső termékek ismertek vagy ismert eljárásokkal előállíthatók. Az (V) általános képletű vegyületeket a 70.804. számú nyilvánosságra hozott európai szabadalmi bejelentés szerint úgy nyerhetjük, hogy egy (VIII) általános képletű amino-pirimidint — a képletben Rt az (I) általános képletnél megadott — bázis jelenlétében, difluor-klór-metánnal vagy difluor-bróm-etánnal reagáltatunk. Az (V) általános képletű vegyületek előállítását előnyösen inert poláros oldószerben vagy oldószer-elegyben végezzük. Alkalmas oldószerek az éterek, például dioxán, tetrahidrofurán, etilénglikol, dimetil•éter, díetilénglikol-dimetil-éter, alkoholok, például a metanol, etanol, ketonok, például az aceton, etil-metil-keton, dimetíl-formamid, acetonitril vagy dimetil-szulfoxid. Bázisok, melyek előnyösen alkalmazhatók, például a következők: nátrium- és kálcium-hidrid, kálium- és nátiium-hidroxid, kálium- és nátrium-hidrogén-karbonát. Bizonyos esetekben a bázis vizes oldatként adagolható. A (Vili) általános képletű kiindulási anyagok ismertek vagy önmagukban ismert módszerekkel előállíthatok. Az ugyancsak közbenső termékként alkalmazott (Hl) és (VI) általános képletű vegyületeket hasonló módon állítjuk elő, mint azt az (V) általános képletű vegyületek előállításánál ismertettük. Kis mennyiségben alkalmazva az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítmények szelektív növekedést gátló és szelektív herbicid. hatásúak, ezért a haszonnövényeket nem károsítják. Haszonnövények főleg a búzafélék, gyapot, szója, kukorica és rizs. A találmány szerinti készítmények alkalmazásakor részben olyan gyomok is károsodnak, melyek eddig csak totális herbicidekkel voltak irthatok. A találmány szerinti készítmények hatásának módja szokatlan. A hatóanyagok közül számos, a növényen belül szállítható, azaz azokat a növény felveszi és más helyekre szállítja, ahol azok hatásukat kifejtik, így például kísérleteink során felületi kezelésnél, széles levelű gyomok esetén a károsító hatást a gyökerekig sikerült kiterjeszteni. Ugyanakkor az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények már igen kis hatóanyag-dózisok esetén is hatásosak, szemben más herbicidekkel és növénynövekedést szabályozó készítményekkel. Az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítmények ezenkívül erős növénynövekedést szabályozó, főleg növekedést gátló hatással rendelkeznek. Ezen hatásukat mind egyszikű, mind pedig kétszikű növények esetén kifejtik a növekedés során. így például trópusi tájak esetén a találmány szerinti készítmények kiválóan alkalmazhatók a talaj borítására alkalmas úgynevezett „cover crops”-ként elültetett hüvelyesek esetén, azok növekedésének szelektív gátlására, melynek hatására a kultúrnövények között a talaj eróziója még gátolt, ugyanakkor azonban a hüvelyesek nem jelentenek a haszonnövénynek konkurenciát. Sok kultúrnövény esetén a vegetatív növekedés gátlása a vetés sűrítését is lehetővé teszi, mely a talajfelületre számítva terméstöbbletet eredményez. A növekedést gátló készítményekkel történő termésnövelésnek másik formája, hogy a tápanyagok nagyobb mennyiségben fordítódnak a virág és gyümölcs kiala-192 145 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
