192121. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenil-szubsztituált szulfonalid-származékokat tartalmazó herbicid és növekedésszabályozó készítmények, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására

1 2 általános képletű nitrilnek a megfelelő iminoészterré való átalakítására. A 25. reakcióvázlat szerinti b) és c) lépést azután végrehajthatjuk a szabad bázissal vagy - alternatív módon - a (XXIX) általános képletű amidinium-hidrokloridsóvai (miként ezt a most emlí­tett publikációban leírják). Az utóbbi vegyületet az­után metil-N ciano-acetimidáttal vagy dimetil-N-cia­­no-imidokarbonáttal ekvivalens nátrium-metilát jelen­létében kondenzálva kapjuk a (1110 általános képletű triazin -származékokat. A (Híg) általános képletű gyűrűs acetálok előállít­hatok a (Híg) általános képletű vegyületekböl acetál­­-cserével a 26. reakcióvázlatban bemutatott módon. A 26. reakdóvázlatban X’jelentése metil- vagy me to xi csoport, és Z'jelentése metinesoport vagy nitrogénatom. A 26. reakcióvázlat szerinti reagáltatást úgy hajt­juk végre, hogy az aciklusos acetált egy közömbös oldószerben egy ekvivalens etilén-glikoí és az egy ekvivalensnyí mennyiséghez képest kis fölöslegben vett erős sav, például p-toluol-s/.ulfonsav jelenlétében hevítjük, a reakció során képződött metanolt vagy etanolt desztillálással eltávolítva. A terméket vizes bázissal végzett kezelés és szerves oldószerrel végzett extrahálás útján különítjük el, majd kristályosítással vagy oszlopkromatografálással tisztítjuk. Az 1. és 3. rcakcióvázlat szerinti reagál tatásokhoz használt (III) általános képletű 3-amino-l ,2,4-tiazol­­-szánnazékok ismert módon állíthatók elő. Itt utalha­tunk például a „The Chemistry of Heterocyclic Com­pounds,, c. könyv (1981-ben a John Wiley and Sons new-yorki kiadó gondozásában jelent meg) ,,Triazoles 1,2,4” című kötetére. Szokásosan alkalmazott nitro­géntartalmú kiindulási anyagok közé tartoznak az N­­-amino-guanidin, hidrazin, alkil-hidrazinok, cinnamid, etil-ciano-acetimidát, dimetil-ciano-tioimido-karbo­­nát, dimetil-ciano-imido-karbonát, etoxi-metilén-cián­­amfd és az acil-hidrazinok. Egyes szakirodalmi szinté­zismódszereket a következőkben ismertetünk. E mód­szerekkel, illetve ezek szakember számára jól ismert módosításaival bármely kiindulási 3-amino-l,2,4-tria­­zol-származék előállítható. Ha a 28. reakcióvázlatban bemutatott módon ekvi­­moláris mennyiségű etil-propionimidát-hidrokloridot és N-amino-guanidin nitrátot piridinben hevítünk, ak­kor 3-amino-5-etil-triazolt kapunk (lásd például az 1.073.499. számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírást vagy a Berichte, 96. 1064 /1963/) szakirodalmi helyet. Ha a 29. reakcióvázlatban bemutatott módon hid­­razint etil-N-ciano-acetimidáttal kondenzálunk, akkor 3-amino-5-metil-triazolt kapunk (Journal of Organic Chemistry, 28./1816 1963/). A 2.835.581. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban eljárást ismertetnek 3-amino-5- -(hidroxi-metil)-triazo! előállítására N-amino-guanidin­­ből, míg a 736.658. számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban 3-amino-5-merkapto-triazol előáUítását Is­mertetik. A kétféle reagáltatást a 30. reakcióvázlattal illusztráljuk. lOdrazint dimetil-ciano-ditioimido-karbonáttal ace­­tonitrilben kondenzálva 3-amino-5-metiltjo-l,2,4-tria­­zol, míg hidrazint dimetil-N-cianoimido-karbonáttal rcagáltatva 3-amino-5-metoxi-1,2,4-triazol állítható elő. Az előállításokat a 31. reakcióvázlattal szemlél­tetjük, illetve utalunk az ezeket ismertető Journal of Organic Chemistry, 39. 1522 szakirodalmi publi­kációra. A 32. reakcióvázlatban bemutatott módon helyet­tesített hidrazinok és N-ciano-tioimido-kaibonátok (előállíthatok a Wieland, D. M. a Ph. D. Thesis, 1971. 123 -124. szakirodalmi helyen ismertetett módszer­rel) reagáltatásával dis/.ubsztituált amino triazolok állíthatók elő. A 32. reakdövázlatbarrYV jelenléte metil- vagy etilcsoport. Az R helyén metilcsoportot tartalmazó (III) álta­lános képletű heterociklusos vegyiiletek közül számos előállítható a (Ilii) általános képletű vegyiiletek elő­állítását illusztráló 27. reakcióvázlatban bemutatott módon. A 27. reakdóvázlatban X', Y’ és T jelentése az eredetileg meghatározott, és R metilcsoportot jelent. (XXX) általános képletű amin tömény sósavval készült oldatához nátrium-nitrit oldatát adjuk, majd a képződött (XXXI) általános képletű klórszármazé­kot szokásos módon, a savas reakcióclegy szűrésével különítjük el. Az ilyen típusú halogénezésrc reprezen­tatív módszerként a Bee és Rose által a J. Chem. Soc. C, 2031 /1966/ szakirodalmi helyen említett mód­szert említjük, amellyel Z’ helyén ntetíncsoportot, illetve Y' és X’ helyén metoxicsoportot tartalmazó megfelelő termék állítható elő. Ezután (XXXI) általá­nos képletű klórvegyületet helyettesítési reakcióba viszünk úgy, hogy fölöslegben vett metil-aminna! vizes oldatban hevítjük, (Ilii) általános képletű vegyü­letet kapva. Az (1) általános képletű vegyiiletek agrokémiaiig elfogadható sói szintén hasznosíthatók herbicid készítmények hatóanyagaiként és számos különböző ismert módszerrel állíthatók elő. így például fémsók állíthatók elő, ha (I) általános képletű vegyületet egy olyan alkálifém- vagy alkáli földfémsó oldatával rea­­gáltatunk, amelynek kielégítően bázikus anionja van. Ilyen sók például a hidroxidok, alkoholátok, karboná­tok és a hidridek. Kvatemer aminsók hasonló módon állíthatókelő. Az (1) általános képletű vegyiiletek sói előállítha­tok kationcserével is. A kationcsere végrehajtható közvetlenül úgy, hogy (I) általános képletű vegyillet sójának (példáid alkálifémsójának vagy kvatemer aminsójának) vizes oldatát olyan oldattal kezelj ük, amely a beviendő kationt tartalmazza. Ez a módszer akkor a leghatékonyabb, ha a beviendő kationt tar­talmazó előállítani kívánt só vízben nem oldódik (például ilyen a rézsó) és szűréssel elkülöníthető. A kationcsere úgy is végrehajtható, hogy (I) általá­nos képletű vegyület sójának (például alkálifémsöjá­­nak vagy kvatemer aminsójának) a vizes oldatát oiyan oszlopon bocsátjuk át, amely a beviendő kationt tar­talmazó kationcserélő gyantát tartalmaz. Ezzel a módszerrel a gyantában lévő kation felcserélődik az eredeti sóban lévő kationnal és az előállítani kívánt termék az oszlopból eluálható. Ez a módszer külö­nösen akkor alkalmazható célszerűen, ha az előállítani kívánt só vízoldható, például kálium-, nátrium- vagy kalciumsó. Hőállíthatók savaddíciős sók Is'általános képletű vegyületekböl alkalmas savval, például p-toluol-szul­­fonsawal vagy triklór-ecetsawal. A találmányt közelebbről az alábbi kiviteli példák­kal kívánjuk Ismertetni. (A %-os értékek tömegre vo-192.12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 14

Next

/
Thumbnails
Contents