192116. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vegyes peroxidok és/vagy peroxid-keverékek előállítására

1 192.116 2 A találmány tárgya eljárás kívánt összetételű szer­ves peroxidok keverékeinek és/vagy vegyes szerves peroxidoknak az. előállítására oldószeres közegben. A találmány szerinti eljárással előállított peroxidele­­gyek összetétele az alkalmazásuk optimális igényeinek függvénye: illetve alkalmazásuk — nevezetesen szabad­­gyökös reakcióknak, mint például polimerizációs, ko­­polimerizációs és hasonló reakcióknak az iniciálása — optimális reakciókörülményei szabják meg az összeté­telt. Az irodalomból ismeretes egy eljárás dialkil-peroxi­­dikarbonátok előállítására klórhangyasav-alkil-észte­­rekből, hídrogén-peroxidból és nátrium-hidroxidból kiindulva, —10°C és +30°C közötti hőmérsékleten, 8 és 14 közé eső pH értéken, keverés közben: mimellett a reakciótermékek kivonására hidrogénatomot nem tartalmazó halogénezett szénhidrogéneket, így példá­ul széntetrakloridot alkalmaznak az 1 265 154 és az 1 259 325 számú NSZK-beli közzétételi iratok szerint továbbá dietil-étert a 2 374 789 számú amerikai egye­sült államokbeli szabadalmi leírás, illetve aromás szén­­hidrogéneket a 153 373 számú magyar szabadalmi le­írás szerint (idézetként megtalálható az alábbi szak­­irodalmi helyen: Antonovszkij V.L., Organicseszkije perekisnyje inicíatory, 249-253 old., „Khimija” ki­adó, Moszkva, 1972). Számos előnyük mellett a hid­rogént nem tartalmazó halogénezett szénhidrogének alkalmazásának az a hátránya, hogy hatékonyan elő­segítik gyökhordozókként a kisebb molekulák makro­molekulákká (pl. polivinil-kloriddá) történő polime­­rizációját és csökkentik a hőstabilitást. A dietil-éter használata nagy gőznyomása és explozív éter-hidro­­peroxidok képzésére való hajlama folytán nehézzé és veszélyessé teszi az éteres oldatokkal való munkát. Érdekes még az az eljárás is, amelynek során vegyes szerves peroxidokat állítanak elő klórhangyasav-alkil­­észterekből, valamint savkloridókból és hidrogén-per­­oxidból nátrium-hidroxid segítségével, — 10°Cés+10° C közötü hőmérsékleten. A képződött szerves peroxi­dokat 1°C körüli hőmérsékleten petroléterrel extra­hálják. A 292 659 számú osztrák szabadalmi leírás szerint anionos felületaktív vegyületeket, így például nátriunvlauril-szulfátot vagy dodecil-benzol-szulfoná­­tot adnak a vizes oldathoz, szükség esetén, a fázisok jobb érintkezésének biztosítása céljából. Az eljárás hátrányai között említhető a képződött szerves pero­xidok korlátozott oldhatósága, a petroléter nagy gőz­nyomása, valamint az, hogy növekvő hőmérséklettel a kitermelés meredeken visszaesik: l°C-on 81,5%, 25°C-on 57% és 38°C-on 50,4%. Általában véve a peroxo-karbonátoknak alkálikus közegben klórhan­­gyasavészterekből és hidrogén-peroxidból kiinduló szintézisénél valamilyen oldószert adnak szokás sze­rint a reakcióelegyhez, amely oldószert azután vízzel mosnak ki vagy vákuum segítségével távolítanak el és a termék kristályosítását például a 3 499 919 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás sze­rint pentánból végzik. A felvetett technikai problémára ismert egy érde­kes megoldás a 175 908 számú csehszlovák szerzői ta­núsítványból. Az ebben ismertetett eljárás savklori­­dokból, klórhangyasav-alkil-észterekből, hidrogén-per­oxidból és alkálifém-hidroxidból vagy alkálifém-per­­oxidokból kiindulva állít elő szerves peroxidokat, s az eljárás termékeit szerves oldószeres oldatuk formá­jában nyeri. A savkloridoknak és a klórhangyasav-al­­kil-észtereknek az alkálifém-peroxidok vizes oldatá­hoz történő hozzáadagolását részesíti előnyben, ugyanakkor így a szerves peroxidokat alacsonyabb hozammal kapja meg. A jelen találmány szerinti eljá­rás ezeket a hátrányokat kiküszöböli és az ismert el­járások előnyeit kihasználja. A találmány szerinti eljárás (I) általános képletű vegyes peroxidok, illetve elegyeik előálfitására szol­gál, ahol az (I) általános képletben R’ jelentése egyenes vagy elágazó láncú, 2-18 szénatomos alkil- vagy alkoxicsoport, CH2=CHCH20- képletű csoport, 1-4 szénatomos halogénezett alkil­­csoport, ciklohexilcsoport, 7—12 szénatomos alkil­­ciklohexil-csoport, benzil-, fenil- vagy halogénezett fenil csoport, R” jelentése fenil-, halogénezett fenil-, benzil-, al­­kil-benzil-, ciklohexil-, 7—12 szénatomos alkil-ciklo­­hexil-csoport, 2—20 szénatomos, egyenes vagy elága­zó láncú alkilcsoport, 4—18 szénatomos alkoxi-cso­­port, vinil-, krotonil vagy CH2=CHCH20- képletű cso­port. A találmány szerinti eljárással előállított vegyes peroxidokat szerves oldószeres oldatuk formájában kapjuk meg. A reakció hő mérséklet —20°C és +60°C között van. A találmány szerinti reakcióban kiindulási anyagként R’COX általános képletű karbonsav-halo­­genideket és/vagy R”OCOX általános képletű halo­­gén-karbonsav-észtereket alkalmazunk, ahol a képle­tekben X klór- vagy brómatomot jelent, s e kiindulási anyagokat alkálikus közegben hi drogé n-peroxiddal és/ vagy alkálifém- vagy alkáliföldfém-peroxiddal reagál­­tatjuk, kívánt esetben hatékony keverés közben. Egy­idejűleg - kívánt esetben - alkalmazhatunk segéd­anyagokat is. A találmány szerinti eljárást oly módon valósítjuk meg, hogy legalább két különböző R’COX és/vagy R”OCOX általános képletű vegyületet és vala­milyen szerves oldószert adunk valamely alkálifém­­peroxid vizes oldatához vagy alkálifémek peroxidjai­­nak elegyéhez. A reagensek hozzáadását egyszerre vagy külön-külön végezhetjük, szakaszos, félfolyama­tos vagy folyamatosüzemmódotalkalmazhatunk,vagy ellenkezőleg: az alkálifém-peroxid vizes oldatát, illet­ve alkálifém-peroxidok elegyének vizes oldatát ada­golhatjuk legalább két különböző R’COX és/vagy R”OCOX általános képletű vegyület és egy 70°C-nál magasabb forráspontú szerves oldószer elegyébe. A reakcióközeg hőmérsékletét eközben —10 C és +50 C között, előnyösen 0 C és 30 C között tartjuk. A reakció folyamán, amikor akár az alkálifém-peroxid legalább 90%-a, akár az R’COX és/vagy R”OCOX ál­talános képletű szerves vegyületek 90%-a már elrea­­gált, a vizes fázisnak legkevesebb 10%-át, vagy annál nagyobb részét egészen 100%-ig, rendszerint eltávolít­juk. A szerves fázisban jelenlevő peroxidelegyet fizi­kai vagy fiziko-kémiai módszerekkel kezeljük: így pél­dául szárításnak vetjük alá, a mellékfrakciókat csök­kentett nyomáson le desztilláljuk, kifagyasztjuk, kí­vánt esetben vizet megkötő anyagokat vagy adszor­­benseket adunk hozzá. A találmány szerinti eljárás előnyei egyfelől a szer­ves peroxidok magas hozamában mutatkoznak meg, másfelől abban a lehetőségben, hogy különböző fele­zési idejű vegyes peroxidokat és szerves peroxidele­­gyeket állíthatunk elő ezen eljárással. Az előállított szerves peroxidok széles skálán vál­tozó felezési időtartama lehetővé teszi a keletkezett szerves gyökök technikailag optimális hasznosítását a szabadgyökös szintetikus eljárásokban, valamint pél­dául az olyan eljárásokban, mint a vinilmonomerek, etilén és hasonlók polimerizációja. Az is a találmány 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents