192116. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vegyes peroxidok és/vagy peroxid-keverékek előállítására

1 192.116 szerinti eljárás előnyei közé tartozik, hogy a szüksé­ges oldószerek (például parafin- vagy izoparafin ola­jok az etilén nagynyomású poliinerizációjánál) vivő­anyagok, így például triklór-etilén a vinil-ldorid szusz­­penziós polimerizációjánál, módosító anyagok (pél­dául nagyobb szénatomszámú zsíralkoholok) vagy - kívánt esetben — komonomerek és hasonlók szintén bekerülnek a szabadgyökös (polimerizációs, kopoli­­merizációs, depolimerizációs és liasonló) reakciók reakcióközegébe, a szerves peroxidokkal egyidejű­leg. Nemcsak a szerves peroxidok oldatainak előállítá­si biztonsága, de a kezelésük biztonsága is, úgyszintén az a körülmény, hogy a reakció nyerstermékei közül az alkálifém-, illetve alkáliföldfém-halogenidek köny­­nyen eltávolíthatók víz jelenlétében, utoljára, de nem utolsósorban, mint a találmány szerinti eljárás előnyei említhetők. A vegyes peroxidok és/vagy szerves peroxidkeveré­­kek találmány szerinti előállítása során segédanyagok­ként felhasználhatók inhibitorok vagy gyökfogók (aro­más nitrovegyületek, így például nitrobenzol, dinitro­­benzol, nitro toluol, fenolok, polifenolok, fentiazin, hidroxilamin és hasonlók), továbbá stabilizálószerek, mint. például magnézium-szulfát, kalcium-karbonát, magnézium-karbonát és hasonlók, azután felületaktív vegyületek, így nemionos tenzidek, hidroxi-alkil-cel­­lulóz-származékok, így például hidroxi-etil-cellulóz, alkil-hidroxi-alkil-cellulóz-féleségek, mint például me­­til-hidroxi-propil-cellulóz, anionos tenzidek és liason­­lók. 70°C-nál magasabb forráspontú szerves oldószerek­ként megemlíthetjük az elsősorban szánátásba jövő aromás szénhidrogéneket, amelyekben a reakció vég­termékeként kapott szerves peroxidok jól oldódnak. Műszaki-gazdaságossági szempontból alegalakalmasab­­bak a toluol, a xilolok, az etil-benzol, a kunién, a di­­izojiropil-benzolok, dietil-benzolok és hasonlók, to­vábbá alkon-, alkán- és naftén-jellegű szénhidrogének amelyek molekulája hatnál több szénatomot, több­nyire kilencnél is több szénatomot tartalmaz, vala­mint a telített és a telítetlen alkoholokat. Klórozott szénhidrogéneket is használhatunk, ámbár ezek a leg­kevésbé megfelelők a számításba jövő alkalmazások többsége szempontjából. A fent említett fizikai vagy fiziko-kémiai kezelési eljárások magukban foglalják az alkalmazási formán, azaz a legtöbb esetben a szállításra alkalmas állapot­ba hozott terméken végrehajtott kezeléseket is. Ilye­nek a peroxidelegyek oldatának kívánt térfogatra való bekoncentrálása, stabilizálószerek hozzáadása, a peroxidok szerves oldószeres oldatából vizes emul­ziók készítése, beleértve további peroxidok lehetséges hozzáadását, szilárd és cseppfolyós szennyezések szük­ség szerinti eltávolítása, a nedvesség eltávolítása (pél­dául amikor a vegyes peroxidokat nagynyomású eti­­lén-polimerizációs reakcióban használják fel), inert atmoszféra létrehozása, színezőanyagok hozzáadása a különböző fajta peroxidoldatok megkülönböztetése céljából, továbbá a folyadékok kezelése, beleértve a csomagolást és hasonlókat. Magát a találmány szerinti gyártó eljárást kivitelezhetjük szakaszos, félfolyama­tos vagy folyamatos üzemben. A találmány szerinti előállítási eljárás további részleteit és előnyeit az aláb­bi példákkal világítjuk meg. 1. példa Egy 1 dm3 befogadóképességű, üvegből készült re­aktoredénybe, amely egy percenként 250 fordulatú keverővei, hőmérővel, hűtőspirállal, a komponensek beadagolására szolgáló nyilasokkal és a reaktoredény fenekén egy ürítőszeleppel van ellátva, 1,2 mól (100% -os tisztaságú anyagra számolva, 231,2 g) klórhangya­­sav-2-etil-hexil-észtert, 0,3 mól benzoil-kloridot (100 %-os tisztaságú anyagra számolva 43,2 g/t) és 150 cm3 xilolt adagolunk. Egy külön edényben 1 dm3 1 mólos vizes nátrim peroxid-oldatot készítünk a következő­képpen: 0,8 dm3 desztillált vízhez 5 cm3 20 tömeg­százalékos magnéziumszulfat-oldatot adunk stabili­zálószerként, majd 163,3 g 49 tömegszázalékos nátri­­um-hidroxi-oldatot (= 2 mól NaOH) és 113,4 g 30 tö­megszázalékos hidrogénperoxid-oldatot (= 1 mól H2 02)adunk hozzá. Az üvegreaktor tartalmának keveré­se közben a vizes nátriumperoxid-oldat első 500 cm3- es adagját olyan ütemben kezdjük bejuttatni a reak­torba, hogy a reakcióhőmérséklet a 30°C-ot ne lépje túl. 80 perccel azután, hogy a vizes nátriumperoxid­­oldat adagolását megkezdtük, a reakcióelegyet 20°C- ra lehűtjük és a keverést leállítjuk. A kivált alsó vizes fázist elkülönítjük. Ezután újra megindítjuk a keve­rést és a hűtést, valamint a második 500 cm3-es vizes nátriumperoxid-oldatrészlet beadagolását. A reakcióelegy hőmérsékletét 30°C-on tartjuk 100 percen át, a nátriumperoxid második részlete adago­lásának elkezdésétől számítva. Ekkor a reakcióelegyet 20°C-ra hűtjük, a keverést leállítjuk. Az alsó vizes fá­zist elválasztjuk, a felső xilolos fázist pedig, amely há­rom szerves peroxidot — dibenzoil-peroxH, 2-etü-he­­xil-karbonü — benzoil-peroxid, di-2-etil-hexil-peroxo­­dikarbonát — tartalmaz, megelemezzük. Ily módon 380 cm3 peroxidelegyet kapunk, amely az említett peroxidok elegy ét 65,2%-os koncentrációban tartal­mazza (tiszta di-2-etil-hexü-peroxo-dikarbonátra szá­mítva), illetve 1,76 mól/dm3 xilolt. Az oldatot az­után xilollal 50 tómegszázalékosra higítj-uk (di-2-etil­­hexil-pcroxo-dikaibonátra számítva), ami 1,35 mól/ dm3 szerves peroxid-koncentiúciónak felel meg. A szerves peroxidok hozama 89,3%-os az elfo­gyasztott klórhangyasav-2-etil-hexü-észter és a ben­­zoil-klorid mennyisegére számítva. Az iniciátorok így kapott xilolos oldatát azután, akár közvetlenül az elő­állítás után, akár a megfelelő hígítás után, ismert in­­hibitorvegyuletek, így példád fenol és fenolszárma­zékok, nitrovegyületek és hasonlók hozzáadásával sta­bilizálhatjuk, sőt meg is színezhetjük ezen oldatokat a hasonló oldatok megkülönböztetése céljából. 2. példa 80 mól (100%-os tisztaságú anyagra számolva 15,414 kg/klórhangyasav-2-etil-hexil-észtert, 20 mól (100%-os tisztaságú anyagra számolva 2,811 kg) ben­zoil-kloridot és 10 dnr xilolt adagolunk be egy 100 dm3 térfogatú üvegfalú reaktoredénybe, amely keve-, rővel, hűtőspirállal és köpennyel ellátott hűtővel, to­vábbá a reagensek beadagolására szolgáló, a felső ré­szen elhelyezett nyílásokkal és alsó ürítő nyílással van ellátva. Egy külön edényben vizes nátriumperoxid ol­datot készítünk a következő módon: egymással elegyí­tünk 50 dm3 desztillált vizet, 0,65 dm3 10 tömegszá­zalékos vizes magnézium-szulfát-oldatot(=65gMgS04) 10,61 kg 49 tömegszázalékos vizes nátriumhidroxid oldatot (= 5,199 kg 100%-os NaOH, azaz 130 mól/ és 7,37 kg 30 tómegszázalékos vizes hidrogénperoxid-ol­datot (= 2,210 kg 100%-os H202, azaz 65 mól/. Az így készített vizes nátriumperoxid-oldat össztérfogata 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents