192103. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolin-3-karbonsav-származékok előállítására

men módszerekkel, valamely más (I) általános képle­tt! vegyüietté alakíthatunk. Így egy olyan (I) általános képletű vegyületet, ahol Rí 1-4 szénatomos alkil-csoport és X oxigénatom a fentiekben megadott módon olyan (1) általános képle­tű vegyüietté alakíthatunk át, ahol X kémiai kötést je­lent. Ezenkívül egy adott esetben sóformában álló (I) általános képletű karbonsavat (R> -X = hidroxícso­­port), előnyösen 20-50 °C hőmérsékleten, például (orrában lévő dietil-éterben, valamely 1—5 szénato­mos alkil-lítium-vegyülettel reagáltatunk. Ezenkívül egy olyan (I) illetve (XIX) általános képletű vegyü­­letben, az R2 karboxil- vagy Rj-X-C^Oj- csoportot, önmagában ismert észterezési eljárással ezt észterezett karboxicsoporttá alakíthatjuk. így például valamely alkohollal egy megfelelő kondenzációs szer, például egy dehidratizálószer, például diciklohexil-karbodi­­imid, vagy egy ásványi sav, például kén- vagy sósav je­lenlétében, valamely alkohollal kezelhetjük, vagy egy hidroxi-(rövidszénláncú)alkilcsoport képzésére egy megfelelő epoxi-(rövidszénláncú)-alkánnal reagáltat­­hatjuk. Az észterezést ezenkívül egy megfelelő N.N-di-frövids^énláncúj-alkil-formamid-acetáttal, pél­dául N,N-dimetil-formamid-dietil-acetállal, vagy N,N,0-trimetil-formaidinium-metoszulfáttal, valamely karbonáttal vagy pirokarbonáttal, például dietil-(pi­­ro)-karbonáttal, vagy egy szerves szulfáttal vagy fosz­fáttal, például egy di-(rövidszénláncú)-alkilszulfittal vagy tri-(rövidszénláncü)-alkil-foszfittal is végezhet­jük, mely utóbbi esetben egy megfelelő savas szer, például p-toluol-szulfonsav jelenlétében dolgozunk. Ezenkívül egy észterezendő (I) általános képletű sa­vat, ahol a szabad karboxicsoport sóformában, pél­dául alkálifém-, például nátriumsóként áll, egy alko­hol reakcióképes észterével, például egy megfelelő halogeniddel, például kloriddal bromiddal vagy jodid­­dal, vagy kénsav-észterrel reagáltathatunk. Végezhet­jük azonban az észterezést egy, a bevezetendő rövid­széni áncú alkoxícsoportnak megfelelő rövidszénláncű alkénnel is, előnyösen egy savas kondenzálószer, pél­dául egy erős protonsav, például kénsav vagy egy Le­­wis-sav, például bór-trifluorid-éterát jelenlétében is. Az (I) általános képletű vegyületben az R2 észtere­zett karboxilcsoportot és/vagy Ri-X-C(=0) csoportot átészterezéssel, például egy alkohollal, szükség esetén egy megfelelő átészterező katalizátor, például egy megfelelő alkálifém- illetve például nátrium- vagy ká­­lium-alkoholát, vagy egy ásványi sav, például kénsav vagy hidrogén-klorid jelenlétében valamely más, I -6 szénatomos alkanollal észterezett karboxicso­porttá alakíthatjuk. A Rj karboxicsoport észterezett karboxicsoporttá történő átalakítását azonban úgy is végezhetjük, hogy a karboxíl-vegyületet először egy reakcióképes karbo­­xi-származékká, például N,N -bisz-(imidazolil-l)-karb­­amiddal az 1-tmidazoliddá alakítjuk át, majd egy reak­cióképes alkohollal, például 4-nitrofenollal vagy cia­­no-metanollaí reakcióképes észterré vagy valamely halogénezőszerrel, például tionil-kloriddal a savklorid­­dá alakítjuk, majd ezután a megfelelő alkohollal, illet­ve ammóniával reagáltatjuk. Az (I) általános képletű vegyületekben az észtere­zett Rj Karboxilcsoportot, illetve az R^X-CfO)- cso­portot önagmukban ismert módszerekkel szabad karboxicsoporttá alakíthatjuk át, például hidrolízissel, általában egy savas vagy bázikus hidrolizálószer, pél­dáid egy ásványi sav vagy karbonsav, például sósav, kénsav vagy ecetsav, vagy egy alkálifém-hidroxi vagy -karbonát, például nátriunv-hidroxid, illetve -karbo­nát, vagy kálium-hidroxíd, illetve -karbonát jelenlété­ben. Az (1) általános képletű vegyületeket ezenkívül ahol és Rg együttesen oxocsoportot, Rç és Rq együttesen kémiai kötést és Rp hidrogénatomot je­lent, és ezek tautomeijeit szokásos módon az 1-hely­zetű nitrogénatomon, hidrogénatomtól eltérő gyökkel szubsztituálhatjuk és/vagy a 4-helyzetű oxigénatomon és/vagy az R3 hidroxicsoporton éterezhetjük. A gyűrű ndrogénatom szubsztitúciója, illetve a gyűrűhöz kap­csolódó hidroxilesoportok éterezése a szokásos mó­don történik, például egy megfelelő alkohol reakció­képes észterével reagáltatva, szükség esetén bázikus kondenzálószer, például egy alkálifém-hidrid, -amid, -nlkoholát vagy -hidroxid, például nátrium-hidrid, nát­rium-amid, lítium-, diizopropil-amid, nátrium -metano­­lít, kálium-terc-butanolát vagy káiium-hidroxid alkal­mazásával, hűtés vagy melegítés közben, például 0-120 °C hőmérséklet-tartományban, inertgáz, pél­dául nitrogén-atmoszférában és/vagy zárt edényben. A megfelelő alkoholok reakcidképes észterei fő­­'eg az ásványi savakkal alkotott észterek, például ha­­logén-hidrogénsavakkal vagy kénsawal, vagy szerves szulfonsavakkal, például metán-, etán-, benzol-, p-to­­luol- vagy fluor-szulfonsavval alkotott észterek. Az (I) általános képletű vegyület észterének alkil­­-halogeniddel nátrium-hidrid jelenlétében, dimetil­­-formamidban történő kezelése során olyan vegyüle­­tekből kiindulva, ahol R2 észterezett karboxicsoport, csaknem kizárólag az N-alkil-származékok nyerhetők. Az (I) általános képletű sóképző csoportokat tar­talmazó vegyületek sóképző csoportokat tartalmazó vegyületek önmagukban ismert módon sóvá alakítha­tók át, például egy bázissal, előnyösen oldó- vagy hí­gítószer jelenlétében. A kapott sókat önmagukban ismert módon a szabad vegyületekké alakíthatjuk át, például valamely savas reagenssel, például egy ásvá­nyi savval kezelve. Az (I) általános képletű vegyüle­tek és ezek sói hidráiként is keletkezhetnek. Ugyan­csak tartalmazhatják ezen vegyületek a kristályosítás­hoz alkalmazott oldószer-molekulákat is. Az (I) álta­lános képletű vegyületek szabad formája és só formája következtében az előzőekben és az ezután követke­zőkben a szabad vegyületek vagy sóik alatt célszerűen és értelem szerint adott esetben a megfelelő sók, illet­ve szabad vegyületek is értendők. A találmány szerinti eljárásban előnyösen olyan ki­indulási anyagokat használunk, melyek az előzőekben különösen értékesnek felsorolt vegyületekhez vezet­nek. Az új (I) általános képletű vegyületek illetve sóik értékes gyógyászati tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezen vegyületek főleg antiallergiás hatásúak, melyet például patkányokon, körülbelü 1 mg/kg intravénás, és 1 mg/kg orális adagolás esetén a passzív kután ana­­filaxia vizsgálatban (PCA-reakció) mutatható ki. Ezen vizsgálatot Goose és Blair (Immunology', Vol. 16. S. 794 /1969/) által leírt módszerrel végeztük. A passzív kután anafíiaxiát Ovary (Progr. Allergy, Vol. 5., S. 459 (1958/) által leírt módon hoztuk lézre. Az (I) általános képletű vegyületek és sóik antiallergiás, fő­leg degranuláeiót gátló hatását ín vitro, patkányok pe­­ritoneális sejtjeiből történő hisztamin-felszabaditással, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents