192071. lajstromszámú szabadalom • Lassan felszabaduló peszticid készítmények

1 192.071 2 polifunkciós izocianátként említhető példaképpen a toluol2,4-diizoeianát, a toluol-2,6-diizocianát, a poli­­metilén-polifenil-izocianát, para-fenilén-diizocianát-, méta fenilén-diizocianát, naftalén-1,5-diizocianát, tet­­raklór-m-fenilén-diizocianát, diklór-difenil-metán-di­­izocianát, 4,4' difenil diizocianát, bitolilén-diizocianát difeníI éter-diizocianát és dimetil-difenil-diizocianátok A legelőnyösebb térhálósltószer a m-fenilén-diamin, mert használatával igen porlékony készítményeket kapunk. Az aromás polifunkciós aminokat vagy önmaguk­ban vagy egy másik térhálósítószerrel kombinálva használhatjuk térhálósítószerként. Az össztérhálósító­­szer előnyösen legalább 10% aromás polifunkciós amint vagy izocianátot tartalmazzon. Példaképpen a következő poliolokat, azaz kettő vagy több hidroxil­­csoportot tartalmazó vegyületeket, alifás polifunkciós aminokat és polifunkciós epoxidokat soroljuk fel, amelyeket az aromás polifunkciós amin térhálósító­­szerekkel kombinálva alkalmazhatunk: poliolok: poli(porpilén-oxid) poli(porpilén-glikol) szorbit dimetil karbamid poli (buti lén oxid) polí(etilén-oxid) katechóz rezorcin biszfenol A poli(karbam id-formaldehid) fenolos gyanták (pl.novolak, rezol) (fenolok és formaldehid polimer kondenzációs ter­mékei) alifás polifunkciós aminok: dielilén-triamin tretilén-tetramin etilén-diamin guanidin hexametilén-tetramin (nedvességgel) bisz-amin-term inált poli(propilén-oxid) etanol-amin dietanol-am in trietanol-amin polifunkciós epoxidok: epiklórhidrin és biszfenol A reakcióterméke novolak-típusú epoxidok HCR2CR2H — ahol R (1) képletü csoport, merev alifás epoxidok, példul: (2) képletü vegyület. A fenti tér hálósí tó szerekkel a kopolimer mátrix összes karboxilcsoportjának mintegy 15—95 tömeg%­­át térhálósítjuk. Egy anhidridcsoport két karboxilcso­­porttal egyenértékű. Előnyösen az összes savcsoport 25-50%-át térhálósítjuk attól függetlenül, hogy sza­bad savból vagy anhidridból indulunk ki. A kopolimer savcsoportjai affinitást mutatnak a peszticid iránt és elősegítik ezek fenntartását a szilárd készítményen belül és ezzel a készítmény lassú felszabadulását fo­kozzák. Ezért előnyös, hogyha a savcsoportok egy ré­szét szabadon hagyjuk a peszticid kompatbilizálása céljából. A találmány szerinti készítményeket bármelyik módszerrel előállíthatjuk, amely alkalmas egy peszti­cid homogén beépítésére egy polimer mátrixba. A peszticidet és a kopolimert előnyösen egy gyúrógép­típusú keverőben melegítjük például Sigma karkeverő­ben (diszkontinuális reakció) vagy homogén olvadé­kot állítunk elő folyamatos reakcióval egy olvadék extruderben. Az elegyet 60-150 C C-ra előnyösen 120 C°-nál nem magasabb hőmérsékletre melegítjük és közben figyelembe vesszük, hogy fontos, hogy a peszticid felszabadulási hőmérsékletét ne haladjuk túl. A térhálósítószert az előkészítési eljárás bármelyik lépésében hozzáadhatjuk, például a kopolimerrel és a peszticiddel melegíthetjük és keverhetjük a térhálósí­tószert egy diszkontinuális reakcióban vagy a kopoli­mer és a peszticid előömledékéhez adagolhatjuk egy folyamatos reakcióban. Hűtés hatására a kapott elegy gumiszerű tömeget képez, ami morzsákká törik alacsonyabb hőmérsékle­ten, például 60 C alatt. A készítmény előnyös formá­ja a finoman őrölt por, őrléssel vagy kisebb darabokra töréssel állítható elő. A részecskék alak szempontjá­ból szabálytalanok, előnyösen legalább 90%-uk 40 um alatti méretű a leghosszabb dimenzióban. Előnyösebb ha legalább 90%-a a részecskéknek 1—10 um közötti a leghosszabb dimezióban. Több okból előnyösek a kis részecskék. Először is valószínű, hogy a kis részecs­kék a tartályelegyekben jobban szuszpenzióban ma­radnak és nem tömik el a szitát és a permetezőszer fú­vókéit. Ezen felül a kis részecskék a növényre perme­tezve jobban szétterülnek a növény felületén, mint a nagy részecskék, és ezért a peszticid hatás kifejtése tökéletesebb. A részecskenagyság meghatározását mikroszkopikusan vagy ismert technikával, például szitálással, ülepítéssel vagy Coulter-féle számlálóval végezhetjük. A szemcsés készítményeket úgy állíthatjuk elő, hogy kis mennyiségű (az összkészltmény 40%-a vagy ennél kevesebb mennyiségű) porított hordozót vagy hígítót diszpergálunk az olvasztott peszticid kopoli­mer elegyben térhálósítás előtt. A lehűtött térhálósí­tott tömeget ezután a kívánt szemcseméretre őröljük. A szemcsés készítményeket előállíthatjuk úgy is, hogy a folyékony peszticid kopolimerkészítményt térhálósítás előtt és előnyösen olvasztott formában, kevésbé előnyösen oldatban visszük fel az előre kiala­kított szemcsés hordozóra, például granulált agyag­ra. Egy másik módszer szerint a peszticid kopolimer készítmény szemcsékké formálhatjuk hozzáadott hí­gítók nélkül, ha először a készítményt durván meg őröljük. Ha a készítmény porladó formájú vagy külön formáljuk a szokásos sajtolási, fröccsentési, extrudá­­lási/aprítási műveletekkel. A találmány szerinti készítményt szalagok formá­jában is előállíthatjuk, ha az olvasztott keveréket ex­­trudáljuk vagy a keveréket hő és nyomás mellett a kí­vánt formára olvasztjuk. Ahogy fent említettük, a találmány szerinti készít­mények egyfázisú készítmények és így gazdaságosak és hatékonyak, az alábbi tesztet arra használjuk, hogy meghatározzuk, hogy a találmány szerinti készítmény egyfázisú-e. Teszt-módszer Az alábbi elegyet melegítjük és keverjük egy gőz­fürdőn nyitott edényben, kupak alatt. 16,5 g SMAR 3000 a (po!i(sztirol/maleinsav-anhidrid) 75/25 tömeg%, molekulatömeg 1900, Arco Chemical Company gyártmánya), 2,5 g m-fenilén-diamin, 1,0 g peszticid 20-100 ml vízmentes aceton vagy metilén­­klorid. Keverés, melegítés és az oldószer bepárlása után 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents