192043. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forgódobos szárítók hőellátására mezőgazdasági melléktermék tüzeléses közvetlen fűtássel, valamint légszáraz tűzianyag önfenntartó tüzeléssel történő előállítására
1 A találmány tárgya*be rende zés elsősorban mezőgazdasági forgódobos zöldtakarmány-szárftók légszáraz, növényi szármaradvány-tüzeléses, közvetlen fűtésű hőállításához, ezen kívül önfenntartó tüzeléses szárítással nagy nedvességtartalmú melléktermékekből légszáraz tüzianyag előállításhoz. Mezőgazdaságunkban 1962-től mintegy 450 db forgódobos zöldtakarmány-szárító került használatba. Ennek a 450 darab zöldtakarmány-szárítónak együttes vízelpárolgtató képessége megközelíti az 1,5 millió kg/h értéket és ez 65 t/h szárított anyag teljesítménynek felel meg, ha 70%-ról 10%-ra történő szárítást veszünk alapul. Forgódobos zöldtakarmány-szárító üzemeink közül mintegy 120 üzem van felszerelve a zöldtakarmányliszt préselésére (pelletálására) alkalmas présgépekkel. A kiszolgáló és kiegészítő technoi ó^ai gépsorokkal együtt összes forgódobos zöldtakarmány-szárító üzemünk beruházási értéke 4,5 milliárd forintra becsülhető. Forgódobos zöldtakarmány-szárítóink olajtüzeléses, közvetlen fűtésű berendezések néhány gá/.tüzelése s kivételével. A tüzelőolaj drágulás forgódobos zöldtakarmányszárító üzemeink mintegy70%*át leállították és több üzem gépi berendezéseit leszerelték és selejtezték. Régebben Németországban működtek és napjainkban még Lengyelországban működnek széntüzeléses fűtőberendezéssel ellátott közvetlen fűtésű forgódobos zöldtakarmány-szárítók. Ezek üzemeltetéséhez azonban jóminőségű, nagy fűtőértékű szén szükséges. Tüzelőolaj-kiváltás miatt kísérleti jelleggel Angliában és az angol minta szerinti hazánkban (Kömyei Állami Gazdaság) is építettek forgódobos zöldtakarmány-szárító közvetlen fűtéséhez fluidágyas széntüzeléses fűtőberendezést. A dobszárítók olajtüzeléses fűtő berendezésére az olajégők mellé porégök felszerelésére is sor került, és ismert olyan kísérlet is (szabadkai Vagon Gyár) ahol a szárító direkt fűtésének megoldásához olyan szalmatüzeléses berendezést építettek, amelynek tűzterébe pneumatikus adagoló juttatja a szalmaszecskát. Ezeknél a szilárdanyag-tüzeléses, direkt fűtésű forgódobos zöldtakarámány-szárítóknál- részben nem valósult meg a jelenleg elvárt gazdaságosság,- nagy a füstgáz-levegő keverék szárítóközeg szilárd anyag tartalma (pernye, korom),- pneumatikus rendszerrel ellátott szilárdanyag-tüzelők nehezítik a folyamatszabályozást, mert a sorba kapcsolt rendszerben a keflő tűztérhőmérséklet mellett, az égéshez, a tüzelőanyag-adagoláshoz, valamint a száritááioz szükséges háromféle légmennyiséget kell a megfelelő szinten tartani. Ismertek nedves melléktermék-tüzelő anyagok (fűrészpor, fakéreg, stb) nemesítéséhez - megszárításához és brikettálásához - összeállított technológiai gépsorok, ezek azonban gazdaságos zöldtakarmány-szárításra nem alkalmasak. A találmány feladata az olajtüzeléses fűtőberendezések helyett a forgódobos zöldtakarmány-szárítók ellátása mezőgazdasági szármaradvány-tüzeléses (szalma, kikoricaszár stb.) direkt fűtőberendezéssel, az eddig ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölésével, e mellett a technológiai gépsor olyan kiegészítése, amely a zöldtakarmány-szárításon kívül az 2 üzemet gazdaságosan alkalmassá teszi nedves mező-, gazdasági szármaradványok (kukoiicaszáf stb.) jóminőségű tüzelőanyaggá történő nemesítésére, önfenntartó tüzeléses szántással és brikettálással. A találmány több melléktermék-tüzeléses fűtőberendezés és forgódobos szárítófunkcionális és hőtechnikai vizsgálatának mérési eredményeiből kialakult következő összetett felismeréseken alapul. Felismerésünk, hogy a szecskázott szalmatüzeléses, egyben a mechanikus tüzelőanyag-adagolóval és utóégetővei ellátott tüzelőberendezés az eddig ismert megoldásoknál jobb műszaki jellemzőkkel elégíti ki a forgódobos zöldtakarmány-szárítók direkt fűtésének követelményeit. A tűztér után következő utóégető az illó részek megfelelő elégetését biztosítja, így a szárítódobba lépő füstgáz-levegő keverékből álló szárítóközeg szilárdanyag-tartalma a megengedett 150 mg/m3 érték alatt marad. A mechanikus tüzelőanyag-adagolás egyszerűsíti és megkönnyíti a szárítási folyamat szabályozását, mert csak kétféle eltérő légmennyiséget, azaz az égéshez és a szárításhoz szükséges levegőt kell a sorba kapcsolt rendszerben a megfelelő szinten tartani. A szárítási folyamatszabályozás javításához még felismerésünk, hogy a szilárdanyag-tüzeléses fűtőberendezés nagy hőtehetetlensége miatt az eddigi megoldásoknál finomabb tömegáram-változtatásokra alkalmas adagolóval szükséges a szárításra kerülő nedves anyagot adagolni a szárítódobba. Ezen kívül kettős céllal az utóégetőben kívánt hőmérséklettartáshoz és a kívánt belépő szárítóközeghőmérséket tartáshoz az utóégetőre szerelt olajégővel hőmérsékletszabályozó fűtés szükséges. Felismertük, hogy a helyszínen keletkező és olcsó melléktermék-tüzelőanyagok ellenére a szilárdanyag-tüzelés fűtés csak 3000 üzemóra vagy ezt meghaladó gáztüzeléses direkt fűtésnél, a szilárdanyag-tüzelés jelentősen nagyobb beruházási igénye miatt. Hazánkban azonban a legjobban kihasznált zöldtakarmány-szárítók is mintegy 2000 üzemórát működtek. Nálunk a legnagyobb mennyiségben keletkező közel 10 millió tonna, mezőgazdasági melléktermék az olyan kukoricaszár, amely 45 -64%>os betakarítási nedvességtartalma miatt nagyüzemi gépesítési lehetőségeink szerint bálázva, petrencézve vagy szecska-garmadában nem tárolható és ezen kívül még rosszul is égethető. A nagyüzemi körülmények figyelembevételével a kukoricaszár tüzelőanyagként való felhasználásának egyik lehetősége a kukoricaszár nemesítése 13-15% nedvességtartalomra történő szárítással és ezt követő brikettálással. Csak az ilyen célra épített új üzem beruházási költsége a 30 millió forintot is meghaladja, ezért, valamint a szárítás - préselés hő- és villamosenergia-ígénye, továbbá a kukorica-betakarítási idényben (október-november) lehetséges rövid kihasználás miatt az ilyen üzemben a nedves kukoricaszárból készített tüzibriket gyártási költsége a szilárd tüzelőanyagok jelenlegi kereskedelmi árát meghaladja. A különböző rendszerű konvekciós szárítók közül a szecskázott kukoricaszárat a direkt fűtésű forgódobos zöldtakarmány-szárítókkal lehet a legkisebb fajlagos hőfelhasznáíással (3780 kJ/kgHjO) szárítani, és ez lehetséges a zöldtakarmány-betakarítás után következő kukoricaszár-betakarítás miatt. Az előbbiek szerint a találmány még azon a fel-192.043 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 .2
