191984. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hibridómák és ezek segítségével antitestek előállítására

9 191984 10 sa vérható tőle, amelyek humán fehérjék és ezért be lehet vezetni azokat emberekbe anélkül, hogy nem kívánt antigenicitás prob­lémáját okozná. Még fontosabb, hogy a jelen találmányról úgy véljük, hogy képes hibridó­­mákat létrehozni nemcsak humán B sejtekkel, hanem humán T sejtekkel is. Így a találmány szerinti szülő sejtvonalat fuzionálni lehet egy partnerral, amely gamma interferon vagy limfokin termelésére képes humán T sejt. Az ennek eredményeképpen létrejött T sejt hib­­ridómától azt várjuk, hogy rendelkezik gam­ma-interferon és limfokin termelő képesség­gel. Ennél fogva a jelen találmány szerinti sejtvonalak az alkalmazás széles választékát találják és ezeket fel lehet használni külön­böző típusú hibridómák előállításához. Egy hibridóma előállító folyamatot, amelyben szülő sejtvonalként a létrehozott sejtvonalat használjuk, a következőkben mu­tatjuk be. A használandó tápközeg a szoká­sos tápközegek bármelyike lehet, mint pl. Eagle MEM, Dulbecco által javított MEM és RPMI 1640, amely 10% CS-t (borjú-szérum), 5% FCS-t + 5% CS-t vagy 10% FCS-t tartal­maz. A szülő sejtek szokásos fenntartásához ezeknek a tápközegeknek bármelyike hasz­nálható, de a hibridóma-készítés speciális céljaira 10% FCS előnyös. Az első lépésben a szülő sejtek, azaz a humán ráksejtek és a partner sejtek, azaz lépsejtek fuzionálnak 1:5 arányban HVJ-vel (hemagglutináló virus Japánból, Sendai-vírusként is ismeretes) vagy polietilén-glikollal (PEG), mint közvetí­tővel. PEG 1000 30-50%-os oldata az előnyös. A fuzionált sejteket HAT szelekciónak vetik alá a korábban már leírt eljárás szerint. Az ennek eredményeként kapott hibridóma sej­tek átrostálását főként a tenyészet felülúszó­­jának ellenőrzésével hajthatjuk végre, az im­munglobulinok megjelenésére, az immunglobu­linokat előállító hibridóma kiónokat az SPA­­-vak-SRBC módszerrel (SPA: Staphylococcus aureus .A' fehérje; lásd: Procedures of Im­munological Experiments (Az immunológiai kí­sérletek eljárásai) VII., 2375 oldal/vagy ELISA-módszerrel (Dynatech-módszer) .keres­ve meg. A kiónokat ezután fokozatosan sza­porodni hagyjuk a sejt-populációban és ami­kor elérik 105 sejt/ml koncentrációt, szub­­klónozásnak vetjük alá. Abból a célból, hogy biztosítsuk, hogy az összes hibridóma-sejt monoklonális legyen, lemezre kell vinni eze­ket, egy 96 üreges mikro-lemezre, amelynek minden egyes üregébe kb. 105 normál lépsej­­tet helyeztünk el, mint betápláló réteget. A hibridóma sejteket olyan koncentrációra kell hígítani, hogy biztos legyen, hogy egynél több hibridóma sejt nem kerül az egyes üre­gekbe (0,1 sejt/üreg átlagszám a valószínű­ség alapján). Mintegy egy hetes inkubálás után az Így létrejött kiónokat ellenőrizzük fajlagos antitestet előállító képességük alap­ján. A fenti eljárást addig ismételjük, amíg monoklonális hibridóma sejteket nyerünk. A hibridóma által előállított immunglobu­linokat könnyű ellenőrizni osztályuk és al­osztályuk szei'ínt az agaróz-gélt alkalmazó Ouchterlony technikával. Olyan immunglobuli­nok, amelynek termelését várjuk híbridómá­­tól, elleni antitesteket reagáltatunk a tenyé­szet felülúszójával agaróz lemezen és a 24 órával később feltűnő precipitációs vonalakat megfigyeljük. Az Ouchterlony módszer rész­leteivel kapcsolatban lásd az 1. kísérletet. Amint az előbbi leírásból nyilvánvaló, a jelen találmány tagadja Milsteinnek és mun­katársainak azt a következtetését, hogy a hibridóma készítéséhez a szülő sejtvonalak­­nak olyan tumor sejteknek kell lenniök, ame­lyek csontvelő sejtekből erednek, mint pl. mielóma vagy B sejtek. Más szavakkal a jelen találmány feltalálói azt demonstrálják, hogy bármilyen tumor-sejt, amely in vitro képes nőni, használható hibridóma készítéshez al­kalmas szülő-sejtek létrehozásához. A jelen találmány szerint létrehozott humán tumor sejtvonalat sokkal egyszerűbb tenyészteni, mint a hagyományos mielóma sejtvonalat, és még stabilabb is, valamint burjánzóképesebb is, mint az utóbbi. Ezt a sejtvonalat használ­va Bzülő sejtvonalként, humán-egér hibridó­­mát lehet előállítani a jelen találmány szerint. A jelen találmány szerint nem csupán egy monoklonális antitestet termelő hibridómát, hanem olvan hibridómákat is elő lehet állítani, amelyek hasznos fiziológiai aktivitás­sal rendelkező limfokinokat termelnek. A jelen találmány szerinti hibridóma elő­állításához alkalmas szülő sejtvonal készíté­sének módszerét, az említett sejtvonalból egy hibridóma készítésének folyamatát, valamint a képződött hibridómából eredő antitest terme­léséhez szükséges folyamatot és az antitest azonosításának módszerét az alábbiakban ki­viteli példákkal és kísérleti adatokkal írjuk le. 1, Példa Colo 38 humán tumor sejtből egy szülő sejtvonal készítése hibridóma-készít­­ményhez (A módszer) A következő kiviteli példákban minden tenyésztést 5% C02+95% levegő atmoszférában hajtottunk végre kb. 100% relatív nedves­ségtartalomnál (r. n) és 37 °C hőmérsékleten. Colo 38 rosszindulatú humán melanoma sejtet 2 vagy 3 napig tenyésztjük, amíg az eléri a log-fázist. A sejtekhez MNNG (N-metil­­-N’-nitro-N-nitrozo-guanidin, Sigma Chemical Co. gyártmánya) mutációs induktort adunk, hogy végső koncentrációja 0,05-10 ug/ml le­gyen. 36 órás inkubálás után 5 pg/ml MNNG koncentrációnál a melanoma sejtek mintegy 20%-a pusztul el. A tenyészetet az MNNG-től megszabadítjuk szérum-mentes RPMI 1640-el (a Nissui Seigaku Co., Ltd. gyártmánya) há­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents