191965. lajstromszámú szabadalom • Mintavevő pipetta
4 1919G5 5 A rúdalukú minLákból készített tárcsa alakú próbák a vizsgálat szempontjából nem optimálisak. TekintoLtel arra, hogy a vizsgálatokat többnyire villamosán vezető (grafit) tégelyben végzik és a tégelyben lévő mintái, illetve próbát közvetlen ellenállási üléssel vagy indukciós hevítéssel olvasztják meg, a Légelyben aszimmetrikusan elhelyezkedő és a tégely falára élekkel felfekvő minta mun biztosít optimális árameloszlásl. Ezen túlmenően a tégely a felfekvési felületeknél gyakran kilyukad a hevítés során. További nehézséget, jelent a tárcsa alakú minink behelyezése alt.égelybe. A bejuttatás ugyanis gyakran zsilipen keresztül történik és a tárcsa alakú próba, különösen, ha szélein sorja van, könnyen felakad a zsilipben. Ugyancsak hátránya az ilyen próbáknak, hogy - mivel az anyag nem a tégely fenékrészén helyezkedik el - az olvasztás során az anyag a tégelyből kifröccsenhel és a mérés eredményét meghamisíthatja. Az elmondottakból látható, hogy a hagyományosan alkalmazott mintavevő szerkezetek mindegyike henger alakú mintát szolgáltat, amelyből meghatározott súlyú, tárcsa alakú próbadarabokat készítenek. Ez azonban a leirt hátrányos következményekkel jár: vagy a próba minősége nem megfelelő, vagy előállítása meglehetősen költséges és bonyolult. A jelen találmánnyal az ismertetett hátrányok kiküszöbölése a célunk és olyan mintavevő pipetta kialakítása, amellyel egyszerűen, gyorsan olyan olvadékmínta vétele válik lehetővé, amely gyakorlatilag kész próbadarabokat szolgáltat. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a vákuuniozoll hőálló üvegcsőből álló, mindkét részén zárt és alsó végénél vékonyított nyakrész van kialakítva. A nyakrészek közötti szakasz vagy szakaszok lehetnek gömb alakú, ovális, gömbölyített végű mintaterekké kialakítva. A nyakrészek közötti szakaszok átmérője lehel azonos, de lehet változó is. Utóbbi esetben célszerű, ha a nyak részek közötti szakaszok átmérője fölfelé csökkenően van kialakítva. Ebben az esetben, a minta súlyának állandó értéken tartása céljából előnyös, ha a szakaszok hosszúsága az átmérők csökkenésének megfelelően növekvően van kialakítva. A mintavevő pipetta nyak részeinek palástja célszerűen lekerekített és falvastagsága a nyak részeknél általában nagyobb, mint a többi szakaszon és a cső célszerűen a bemerítés! mélységet jelző jelöléssel van ellátva. A találmány szerinti mintavevő gyakorlatilag kész próbadarabokat szolgáltat. A nyakrészek közötti szakaszokon ugyanis célszerűen gömbalakú vagy ehhez közelálló alakzatok keletkeznek, amelyeket egymástól és a minta többi szakaszától az elvékonyitol.t. nyak részeknél egyszerűen szét lehel, törni, így a mintából a próbadarabok előállítása járulékos müveiéi et és költséges berendezéseket nem igényel, ugyanakkor . a bevezetőben emliLetl hátrányok kiküszöbölésén túl is lobi) előnyt biztosit. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy az elvékony Holt nyak részekkel ellátott pipettába a fóinolvadék csak úgy tud beáramlani, hogy u rendelkezésre álló teret teljesen kitölti és' a vákuum nem tud gyorsan kiegyenlítődni. Ezért az így nyert minták jóval tömörebbek a hagyományos módon vett mintáknál és a zárványok eloszlása is lényegesen egyenletesebb, mint. azoknál. Ennek megfelelően ezeken a próbadarabokon végzett vizsgálatok a korábbiaknál lényegesen kisebb szórást mutatnak és megbízhatóbbak. További előnye a találmány szerinli megoldásnak, hogy - mig a hengeres falú csövekbe veti mintákba oxidált, - a találmány szerinti mintavevővel nyert minták felülete fémtiszta, tükrös. Ezáltal ugyancsak a mérés pontossága növelhető, különösen oxigénelemzés következtében. Ugyanis lia a minta felületéről az oxidált réteget eltávolítjuk, ezzel többnyire befolyásoljuk a minta összetételét, például a csiszolóanyagról a felületre jutott karbid, illetve oxid részecskékkel. Ha a felület tisztítását nem végezzük el, akkor az eredeti oxidréteg befolyásolja a mérést. A találmány további részleteit kivi Loi i példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti mintavevő egy célszerű kiviteli alakját mutatja, a 2. ábra a mintavevő középső szakaszának egy másik kiviteli alakja és a 3. ábra ugyancsak a mintavevő középső szakaszának egy harmadik célszerű kiviteli alakja. Az l. ábráéi látható a találmány szerinti mintavevő egy célszerű kiviteli alakjának metszet«'. Az egész mintavevő höállö üvegből készül és lényegében cső alakú. Az 1 üvegest» ft'lsö részén 2 nyúlvány van. Ezen a részen történik ugyanis az 1 üveges«"» lovákuumozása, majd lezárása. Alul az 1 üveges«"» ugyancsak zári, 3 fenékrésszel van elláLva. A mintavevő alsó részén oldalt vékonyított falú 4 szemölcs van kialakítva. Ez a rész az, ahol a mintavevő az olvadékba mártva átlyukad és ill történik az olvadék beáramlása. Az 1 üvegcső közepe táján 9 nyakrészek vannak kialakítva. Ezek az 5 nyakrészek G minlat.«:reket. fognak közre oly módon, hogy természetesen az 1 üvegcső belsejében a különbőz«*» szakaszok egymással összeköttetésben maradnak. A bemutatóit kiviteli alaknál a mintavevő als«» részén 7 jelölés van, ami .arra szolgál, hogy a mintavétel során a kezek) lássa: milyen mélységig k«di az 1 üvegcsövet az olvadékba mártania. 5 10 15 20 25 30 35 40 43 50 35 60 G5 4
