191965. lajstromszámú szabadalom • Mintavevő pipetta
6 191965 7 Amikor a mintavétel során a találmány szerinti mintavevőt az acélolvadékba mártjuk, a 4 szemölcs vékony fala azonnal átolvad és az olvadék beáramlik az 1 üvegcső belsejébe. Tekintettel arra, hogy az 5 nyakrészeknél a 5 keresztmetszet viszonylag kicsi, az olvadék ' ezt a teret teljesen kitölti, így a mintavevő felső szakaszában a vákuum fennmarad mindaddig, amíg a metalloszlal.ikus nyomás a cső belseje és a fémolvadék j közötti nyomáskü- 10 lönbséget ki nem egyenlíti.1 Ez az oka annak, hogy a találmány szerinti mínLavevöve] vett mintáik rendkívül tömörek, emellett a zárványok és ötvözök eloszlása rendkívül egyenletes. 15 A 2. ábrán a találmány egy másik kiviteli alakjának egy részletét mutatja be. Itt a 6a, 6b és 6c mintaterek különböző méretű gömbök, amelyek átmérője felfelé csökken. A különböző átmérőjű mintaterek kiala- 20 kitását az indokolja, hogy adott esetben a különböző méretű próbatestek szükségesek, a 6a, 6b és 6c mintaterek ezeknek megfelelően vannak kialakítva. Megjegyezzük, hogy a mintavétel szempontjából mindig az a kedve- 25 ző eloszlás, ha a mintaterek átmérője felfelé csökkenően van kialakítva. Ugyancsak különböző átmérőjű mintaterekkel ellátott mintavevő egy részét mutatjuk be a 3. ábrán. Itt azonban csak az alsó 30 6a mintatér gömbalakű, a többi fokozatosan csökkenő átmérőjű ovális, illetve hengeres szakasz. Amint azt a 2. ábrával kapcsolatban már említettük, a mintavétel során kialakuló áramlás szempontjából kedvező, ha a miniate- 35 rek átmérője felfelé csökken. Ugyanakkor azonban olyan eset is előadódik, amikor a különböző vizsgálatokhoz szükséges próbák súlya azonos kell legyen. Ahhoz pedig, hogy csökkenő átmérőjű próbák azonos súllyal le- 40 gyenek készíthetők, a próbadarabok hosszát kell növelni. így a 3. ábrán bemutatott megoldás segítségével lehetséges az optimális áramlási és núntaképzödési viszonyok megtartása mellett azonos tömegű, illetve súlyú minink elöállilása. i A', elmondottak szemléltetésére a továbbiakban ismertetjük a találmány szerinti, valamint a hagyományos mintavevő pipettával végzői L összehasonlító mérés sorozat eredményét. A mérések során vizsgáltuk a minták elemzési eredményeinek reprodukálhatóságát, és ezeket összehasonlítottuk optikai emissziós spektrométerrel kapott eredményekkel. A mintavételt a következőképpen végeztük: a bes'ilakozoll mintavevő kanállal mintát vettünk a folyékony acélból, lehúztuk róla a salakot és alumíniummal osillapiU.--M.uk (dezoxidált acélnál ez nem volt szükséges), a pipettát a vízszinteshez mintegy 75,J~os hajlásszögben nyomtuk be a folyékony acélba, a találmány szerinti vákuum pipettánál ügyeltünk arra is, hogy az alul elhelyezett kiolvadórész 1-2 em-rel az acél szintje alá kerüljön, a felszívódás után, ami a találmány szerinti megoldásnál szemmel jól látható és kézzel is érzékelhető volt, a mintát hideg acéllemezen a fekete meleg állapot eléréséig hűlni hagytuk, majd vízben ieliülöllük, hűtés után az esetlegesen a mintán maradt üveget óvatosan ülögetóssel eltávolitottuk. A Uilálmány szerinti minták előkészítése mindössze annyiból állt, hogy a mintát az egyes osztásoknál ellördelluk* A hagyományos pipettával vett mintákat a bevezetőben ismertetett módon készítettük el. A vizsgálati eredményeket az I. és 2. táblázatban mulatjuk be. Az 1. táblázat a nitrogén és oxigén elemzések eredményeit mulatja a hagyományos és a találmány szerinti pipettával veit minták esetén, A táblázatban az azonos adagból vett minták szórását is feltüntettük. I. táblázat Sorszám hagyományos pipetta a találmány szerinti pipetta N2 (ppm) szórás O2 (ppm) szórás N2 (ppm) szórás 02 (ppm) szórás 1 41-420 379 103-1396 1293 63-65 2 52-60 8 2 82-108 26 104-236 132 60-68 8 57-100 43 3 80-93 13 28-236 208 64-66 2 36-68 32 4 80-111 33 62-106 44 101-107 6 337-348 11 5 85-96 11 69-477 408 102-107 5 132-142 10 A 2. táblázat a találmány szerinti pipet- 60 nyékét a speklroméleres elemzés eredményétával vett minták karbon és kén tartalmát vsl. mutatja, összehasonlítva az elemzési eredmé-
