191955. lajstromszámú szabadalom • Töltőaknás kazán családi házak, kommunális és egyéb létesítmények központi fűtéséhez

3 191955 4 A találmány tőltóakriás kazán, mely al­kalmas hagyományos szilárd és bármely ég­hető hulladékanyag eltüzelésére és biztosítja a vizgőz és más légnemű halmazállapotú kö­zeg kazán tóltőaknából való tökéletes eltávo­lítását megakadályozva ezzel azok cseppfo­lyós halmazállapotúvá való lecsapódását és a kazán belső felületeinek korrózióját. Az irodalomból és a gyakorlatból a töl­­töaknás kazánok több változata ismeretes. Az OMNICAL Kessel- und Apparatebau der Buderus-Aktiengessellschaft cég .CARBO­­CAL-Kohlekessel" prospektusából megismer­hető 120-1200 kw teljesítményű kazán eseté­ben a szén egy szabályozható nyílású gara­ton keresztül jut be egy csúszdán keresztül az álló rostélyra, melyről a salakot egy me­chanizmus segítségével letolják. A Preussag AG Kohle cég .ANTARAMA­­TIC gyártmányismertetője olyan 20-90 kW teljesítményű kazánt ismertet, melynél a_ .töl­tőaknába' egy adagoló által szabályozott mennyiségű tüzelőanyag jut, mely tüzelő­anyagot egy bunkerban tárolnak, igy a töl­­tóakna tulajdonképpen csak a túladagolt tü­zelőanyag befogadására szolgál biztosítva a rostélyra kerülő tüzelőanyag réteg egyenle­tes vastagságát. A töltóakna valódi szerepét e megoldásnál a bunker veszi át. A képző­dött salakot szintén egy mozgó mechanizmus tolja le az álló rostélyról időszakonként. Hasonló megoldású berendezések ismer­hetők meg .Tallér Ferenc: Háztartási és kom­munális kazánok' cimű könyv (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984) 4,9 4,10 és 4,11 ábrájából és a hozzá tartozó szövegekből és táblázatokból. A 178 846 lajstroraszámú magyar szaba­dalmi leírásból tüzelőberendezés ismerhető meg darabos tüzelőanyag eltüzelésére, első­sorban családi házak és egyes lakások, vagy ezek kisebb csoportja hóigényének kielégíté­sére. A kazán egy lényegében mozgó rostély­szerkezetet tartalmaz, mely rostélyszerkeze­tet üreges rostélyelemek alkotnak, és e ros­télyelemek az égéshez szükséges levegő ve­zetésére és kibocsájtására is szolgálnak. A rostélyelemek végtelenített felület mentén helyezkednek el, például hengerfelület pa­lástján úgy, hogy egy-egy rostélyelem alko­tóirányban foglal helyet. A rostélyszerkezet egyik, vagy mindkét oldali homlokrészéhez levegóbevezető fej csatlakozik és azokat a rostélyelemeket látja el levegővel, melyek az égő tüzelőanyag alátámasztására szolgálnak. A tüzelőanyagellátás a hengeres rostély fe­lett elhelyezkedő töltóakna segítségével tör­ténik, a salakeltávolítás a forgó rostély el­fordulása következtében megy végbe. E sza­badalmazott megoldás alapján több magyar cég is gyárt .CARBOROBOT' megnevezésű különböző teljesítményű kazánt. Az ismertetett és más hagyományos ki­alakítású töltóaknás kazán közös hátránya kettős. Egyrészt a természetes huzat (ké­mény), vagy mesterségesen előállított huzat (ventillátor) ellenére a töltőaknába a tűztér­­böl gázok kerülnek be (el nem égett-, rész­ben elégett gáz, füstgáz), melyek a kazán felső részén elhelyezett töltónyíláson keresz­tül - még a jól záró ajtók ellenére is - a kazánház légterébe kerülnek. Másrészt a tü­zelőanyag minden esetben tartalmaz vizet, részben természetes formában, részben ké­miai kötés formájában. A tűztér sugárzó hő­jének hatására a víz elpárolog a vizgőz a töltóakna felső irányába áramlik. Közben a bejutó gázokkal keveredve kéntartalmú sav­gőzök keletkeznek, melyek a hidegebb felüle­teken lecsapódnak és a kazán falán erős korróziót okoznak. A le nem csapódott sav­­gőz pedig a kazánház terébe kikerülve fejti ki káros hatását. E káros hatások kiküszöbölésére szolgál a 617 996 lajstromszámú svájci szabadalmi le­írásban, valamint az ENTA-TAT Tüzeléstech­nikai Berendezés és Alkatrészellátó Társaság .HDG Egy kamrás-kettős égésterű - Multivari­áns kazán' prospektusban ismertetett beren­dezés. A kazán töltőaknával rendelkezik, melyet a tűztértól egy vizet magába foglaló fal vá­laszt el. A töltóakna a felső részén elhelye­zett állandó nyíláson kap levegőt. A tűzteret a töltőaknával egy áteresztő nyílás köti ösz­­sze. A töltóakna és a kazán külső fala között egy csatorna helyezkedik el, melynek az alsó és felső része egy-egy nyílással kapcsolódik a töltóakna alsó, illetve felső részéhez. A csatornát és a tóltőaknát a felső és alsó nyí­lás között elhelyezkedő nem perforált falazat választja el. Ez a falazat belső viztérrel is rendelkezhet. A töltőajtón elrendezett nyilás állandóan nyitva van, de egy terelólemezzel a bejutó levegő áramlási irányát meghatározzák annak érdekében, hogy a felső nyíláson és a csatornán keresztül az alsó nyílás irányába áramlás jöjjön létre. Ez az áramlás injektáló hatásnak van kitéve, melyet a csatorna alsó részében az alsó nyilás közelében lévő szű­­kités, illetve egy szekunder levegő beveze­tőn át beáramló szabályozott mennyiségű le­vegő okoz. A töltőajtón levő nyíláson beáramló le­vegő magával ragadja a korábban ismertetett módon a töltöaknába jutó gáz és gőz keveré­ket, melynek egy része a rostély élőfelületén keresztül, más része pedig a szabadalmi le­írás ábráin lévő nyilak szerint az alsó nyílá­son át a tóltőaknából lefelé mozgó tüzelő­anyag közé áramlik. A találmány szerinti megoldás a töltóaj­­tón levő nyíláson kialakított nyíláson be­áramló levegő elszívó hatásával ugyan meg­akadályozza a gázok kiáramlását a kazánház­ba és csökkenti a korróziós hatást, megszün­tetni azonban nem tudja. A rostély elején ferdén elhelyezett surrantó lemezen van ki­alakítva a több részre osztott alsó nyilás. A 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents