191955. lajstromszámú szabadalom • Töltőaknás kazán családi házak, kommunális és egyéb létesítmények központi fűtéséhez
191355 6 nyíláson átjutó gáz és gőzkeverék csak egy része jut az áteresztő nyíláson át a tűztérbe. Nagyobb része azonban újra visszaáramlik a tóltőaknába növelve a lecsapódás mértékét- Mivel a- rostély keresztmetszet nagyobb része fölötti teret a töltóakna foglalja el, így az a valószínűség áll fenn, hogy a rostélyon keresztüláramló gáz és gőzkeverék egy része is erre a sorsra jut. Az alsó nyílás kialakítása egyben azt is jelenti, hogy a nyilás(ok)nál kisebb szemcséjű tüzelőanyag-részek elégés nélkül a hamutérbe jutnak. További hátránya, hogy a rostélyon átjutó pára a rostélyfelületet lehűti, melyet kizárólag akkor célszerű alkalmazni, ha alacsony hamuolvadáspontú briketteket kell eltüzelni, mivel ez esetben a salak granulálódását segíti elő. (Dr. Reményi Károly: Korszerű kazánberendezések. Műszaki Könyvkiadó. 1977. 56. oldal). Minden egyéb esetben a rostélyíelület és az égési zóna lehűtése célszerűtlen. A találmány célkitűzése olyan kazán létrehozása, mely szerkezeti kialakításánál fogva a korrózlv gázokat és gőzöket a töltóaknából tökéletesen eltávolítja, megakadályozva azok lecsapódását, korróziós hatását, a tüzelőanyag vizesedését és lehetetlenné teszi az élő rostélyfelület és a tűzzóna lehűtését. A találmány töltőaknás kazán családi házak, kommunális és egyéb létesítmények központi fűtéséhez, töltőaknával, tűztérrel, rostéllyal, salakeltávolitó mechanizmussal, füstgázelszívó aknával, melynek a töltóakna felső részén elrendezett célszerűen egy vagy több csőből összeállított elszívó szerve, a töltóakna szomszédságában ferdén elhelyezett tűztérben, vagy ahhoz csatlakozóan, a tűzzóna közvetlen közelében kiképezett, előnyösen a tűztér és a füstgázelszivó akna közötti elválasztó tér belső részébe besüllyesztett, célszerűen csőszerű, a gáz, pára és a szekunderlevegő tűztérbe való juttatására szolgáló bevezető szerve, az elszívó szervet és a bevezető szervet legalább egy helyen összekötő, a kazánburkolaton kívül és/vagy azon belül levő átvezetője, a bevezető szerv egyik, vagy mindkét végéhez kapcsolódó szekunder levegő-szabályozó és bevezető szerve van. A találmányt ábráink segítségével ismertetjük, ahol az 1. ábra a kazán keresztmetszeti képe, a 2. ábra a kazán félnézet-félmetszeti kéképe. A kazán az 1 töltóaknából, a 2 tűztérból, a kettő között ferde elrendezésű célszerűen víztérrel ellátott 3 lángterelóből, a 4 tüzelőanyag csúszdából, melynek belsejében szintén célszerű vizteret kialakítani, az 5 rostélyból és ahhoz tartozó 6 salakeltávolitó mechanizmusból, a 7 Balaktérböl, a 8 füstgázelszivó aknából mint főrészekből áll. (1. ábra) A kazán tüzelőanyag-ellátása a 9 ajtón át történik, melyet szabályozható 10 nyílással látunk el. A tüzeléshez szükséges levegő nagyobb részét képező primer levegőt a 11 primer levegő bevezetőn át biztosítjuk. A 2 tűztér és a 8 füstgázelszívó akna között olyan viztérrel ellátott 12 elválasztó teret képezünk ki, mely a 3 lángterelővei egy a 8 füstgázelszivó akna irányában ferdén szűkülő alakúra képezi a 2 tűzteret. A tüzelőanyag mennyiségét a 13 rétegvastagság-szabályozóval szabályozzuk. Az 1 töltőakna felső részén helyezzük el a 14 elszívószervet, melyet célszerűen egy vagy több csőből alakítunk ki. A 2 tűztérben, vagy ahhoz csatlakozóan a tűzzóna közvetlen közelében képezzük ki a gázok és gőzök 2 tűztérbe való juttatására szolgáló 15 bevezető szervet, melynek legcélszerűbb kialakítása a 12 elválasztó térbe való be3ülylyesztése, csőből való kialakítása és a 2 tűztérbe irányuló 16 fúvókákkal (furatok, külön betétek, stb) való ellátása. A 14 elszívó és a 15 beveztő szervet a 17 átvezető köti össze, melynek kialakítása és elrendezése igen változatos lehet. Legegyszerűbb a 2. ábrán látható csöves kiképzés és a 18 kazán burkolaton kívül való vezetés és közvetlen csatlakoztatás a 15 bevezető szervhez. Ez esetben a 15 bevezető szerv másik végén helyezhetjük el a 19 szekunder levegő szabályzó és bevezető szervet. Az égés során az első fázisban a tüzelőanyagból forró éghető gázok szabadulnak fel, melyek egy része az 1 tóltőaknába jut. Mivel minden tüzelőanyag több-kevesebb nedvességet tartalmaz, kötött, vagy szabad állapotban, ezért részben az 1 töltőaknába jutó gázok hőtartalma, részben az 1 tóltóaknát határoló melegvizet tartalmazó falazatokból kapott hő hatására a tüzelőanyag nedvesség párává alakul és felfelé áramlik. Ezt az áramlást elősegítjük a 2 tűztér .megszivásával", melyet célszerűen a 20 ventillátorral érünk el, de természetes huzatú kémény is alkalmazható. A 2 tűztér vákuumhatása a 15 bevezető szervben injektáló hatást eredményez, mely a 14 elszívó szervbe juttatja a gáz és gőz (pára) keveréket, megakadályozva ezzel annak cseppfolyós halmazállapotúvá való alakulását- Az injektáló hatást fokozza a beáramló szekunder levegő is, melynek mennyiségét attól függően állítjuk be, hogy mennyi levegő kell a tökéletes égéshez és milyen a tüzelőanyag nedvességtartalma. Ez a nedvességtartalom határozza meg a 10 nyílás beállítandó keresztmetszetét is. Azzal, hogy a gáz és pára keveréket az égészónába juttatjuk azt érjük el, hogy a gáz és pára keverék teljes menynyisége eltávozik, az éghető gáz elég, a pára disszociálódik, illetve eltávozik. Megakadályozzuk, hogy az 1 tóltőaknába lehűlt és a szekunder levegővel tovább hűtött gáz és pára keverék az élő rostélyfelületet lehűtse. A találmány előnyösen alkalmazható nagy nedvességtartalmű tüzelőanyagok eltüzelésére, de bármely szemcsés (daraszén, koksz, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
