191939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ACTH1-32-fragmenst tartalmazó, nyújtott hatású gyógyszerkészítmény előállítására

2 191939 3 A találmány eljárás nyújtott hatású ACTHi-32-fragmenst tartalmazó injektálható gyógyszerkészítmény elöálllítására. Ismeretes, hogy az adrenokortikotrop­­-hormon hatású polipeptidek - akár állati r; eredetűek, akár szintetikus termékek - az emberi szervezetben gyorsan inaktiválódnak (proteolitikus enzim-hatások), ami gyógyszer­ként történő alkalmazásukat korlátozza. Ezért többen is foglalkoztak nyújtott (retard) ha- io tású, parenterális ACTH készítmények előállí­tási módjának kidolgozásával. Az ilyen ké­szítmények a gyógyászati gyakorlatban szé­les körben alkalmazásra is kerültek. Az 1 040 186 ez. NSZK-beli szabadalmi 15 leírásból olyan ACTH-készitmények ismertek, melyekben a hormon a felszivódást késleltető fémoxiddal vagy fém-hidroxiddal, előnyösen cink-, nikkel-, kobalt-hidroxiddal vagy - foszfáttal van kombinálva. 20 A 151 393 sz. magyar szabadalmi leírás olyan ACTH-szuszpenziók előállítását ismerte­ti, amelyeknél cinket és valamely foszforoxid­­ból leszármaztatható savat, észtert vagy sót olyan mennyiségben adagolnak, hogy 1 mg 25 ekvivalens cinkre mintegy 0,1-0,5 mg ekviva­lens foszfát-ion jut. A 152 235 sz. magyar szabadalmi leírás szerint eljárva az ACTH-peptídet vizes kö­zegben fém-sóval, - hidroxiddal, vagy oxid- 30 dal reagáltatva komplexet képeznek. Fémként előnyösen cinket, nikkelt, kobaltot, rezet vagy vasat alkalmaznak. Ugyancsak cink-komplex felhasználásán alapul a C.A. 69 107. old. helyen referált 35 4808 sz. francia gyógyszer-szabadalmi leírás­ban ismertetett eljárás. Összefoglalva tehát, a retard ACTH elő­állításával foglalkozó eljárások azon alapul­nak, hogy a különböző adrenokortikotrop- 40 -hormon hatású természetes vagy szintetikus polipeptidek nehezen oldódó - és így a ható­anyagot lassan leadó - vegyületeit, esetleg komplexeit alakítják ki. E célból a peptid hatóanyagot szervetlen vegyületekkel, fém- 45 sókkal, polifoszfátokkal vagy szerves anya­gokkal (például zselatinnal, polividonnal, po­­lifenolok vagy polialkoholok foszforsav-észte­­reivel, poliaminosavakkal) reagáltatják és a keletkező, vízben rosszul oldódó termékeket alkalmazzák injekciós készítmények hatóanya­gaként. Az így előállított termékek retard ha­tásának mértéke azonban már nem elégíti ki a mai, korszerű követelményeket. A találmány célja tehát olyan eljárás ki­dolgozása, mellyel az eddig ismertnél kedve­zőbb, nyújtott hatású ACTH-komplexet tartal­mazó gyógyszerkészítmény állítható elő. Munkánk során elvégzett koordinációs­­-kémiai és biológiai vizsgálataink arra utal­tak, hogy a fémkomplex egyensúlyi stabilitá­sénak növekedése a retard hatásnak kedvez. Ezért gyógyszertechnológiai célunk az volt, hogy minél nagyobb stabilitású komplexben kössük meg polipeptidet. Ismeretes, hogy a 32 aminosavrészból álló szintetikus humán-ACTHi-32-polipeptid molekulára nagyszámú, különböző donorato­mot tartalmaz, amelyek a fémionokkal komp­lexet képeznek (azokat koordinatív kötéssel megkötik). Például a kortikotropin szinteti­kus humán N-terminális 32 aminosavból álló fragmense (ACTH1-32) az alábbi komplexképző funkciós csoportokat tartalmazza: 5 karboxil­­csoport, 5 primer aminocsoport, 3 guanidin­­csoport, 1 imidazol-nitrogén, 1 tioétercsoport, 1 savamid-, 2 fenolos hidroxidcsopçrt, 31 peptid-nitrogén- és 31 peptid oxigénatom. Ezt a jelentős komplexképzó-hajlamot az iro­dalomban eddig mindig úgy használták ki, hogy egyfajta fémiont alkalmaztak. Vizsgálataink során meglepő módon azt találtuk, hogy a polipeptidek fémkomplexei stabilabbak, ha fémionként polarizálható ún. .soft'-ionok [JACS, 85, 3533 (1963)) és merev ún. .hard'-ionok [JACS, 85, 3533 (1963)] ke­verékét használjuk. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy - bár a kalcium komplexképző hajlama önma­géban ismert - meglepő módon a cink-kalci­um vegyes ACTH-komplexek bizonyultak a legstabilabbaknak. Miután az adott fémionok komplexképző funkciós csoportokhoz való koordinációja protonledobással jár, a stabili­tást pH-metriás mérésekkel tudtuk követni. Az eredményeket az 1. táblázatban foglaltuk össze: 1. táblázat Az ACTH fémionok hatására bekövetkező deprotonálódása vizsgálatának eredményei PH 0.5 mol/1 Zn2* 0.04 mol/1 Zn2* +0.01 mol/1 Ca2* 0.025 mol/1 Zn2* +0.025 mol/1 Ca2* 0,025 mol/1 Zn2' 0,05 mol/1 Ca2* 4.460 1.909 2.246 0.572 0.343 0.572 4.798 2.614 2.970 1.211 0.605 0.847 5.135 3.089 3.720 1.285 1.285 0.899 5.304 3.110 3.888 1.452 1.452 0.924 5.474 3.192 4.124 1.626 1.355 1.084 5.811 3.069 4.097 1.556 1.273 0.707 3

Next

/
Thumbnails
Contents