191938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 9- és 11-nitro apovinkaminsav-származékok előállítására
7 191938 8 vegyületben Y jelentése savraaradék, R1 és n jelentése a fenti a II általános képletű kiindulási anyagban M jelentése mind hidrogénatom, mind pedig fématom vagy ammóniumcsoport is lehet. Abban az esetben, ha a II általános képletű vegyületben M jelentése hidrogénatom, a találmány szerinti eljárást célszerűen egy szervetlen bázis, mint amilyenek az alkálifém-hidroxidok, Így a lítium-, kálium- vagy nátrium-hidroxid, vagy az alkálifém-karbonátok, igy a nátrium- vagy a kálium-karbonát, vagy az ammónium-hidroxid stb., jelelétében hajtjuk végre. Ha a II általános képletű vegyületek képletében M jelentése hidrogénatom, a reakció első lépésében tulajdonképpen magában a reakcióelegyben képezhetjük a megfelelő fémsót vagy ammóniumsót a megfelelő szervetlen bázis hozzáadásával. Ezt kővetően tulajdonképpen a karboxilát-anion reagál az (R1)n-Y általános képletű vegyülettel. Abban az esetben, ha az (R1)n-Y általános képletben Y savmaradékként halogenidet jelent, n értéke 1 és R1 jelentése a fenti, azaz a reagens például egy alkil-halogenid, a reakciót célszerűen valamilyen szerves aprotikus dipoláros oldószerben, mint amilyen az acetonitril, dimetil-formamid, stb. hajthatjuk végre úgy, hogy abban az esetben, ha a II általános képletű vegyületben M jelentése fématom vagy amminiumcsoport, a fém- illetve ammóniumsót az oldószerben szuszpendáljuk és a megfelelő alkil-halogenidet kis feleslegben adjuk a szuszpenzióhoz. A reakció hőmérséklete 50-120 °C között lehet. Ezzel a módszerrel előnyösen olyan I általános képletű vegyületek állíthatók elő, amelyek képletében R jelentése egy -CO-OR1 általános képletű csoport, ahol R1 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport. Oldószerként használhatunk valamilyen szerves oldószer és víz elegyét is, ez esetben azonban a reakciót egy célszerűen megválasztott fázis-transzfer katalizátor jelenlétében hajtjuk végre. Ilyen katalizátor lehet például egy tetra-alkil-ammónium-halogenid. Abban az esetben, amikor az (R1)n-Y általános képletben Y savmaradékként például szulfátot jelent, n értéke 2 és R1 jelentése a fenti, a reagens például egy dialkil-szulfát lehet. A II általános képletű vegyületek és egy dialkil-szulfát reakciója az alkaloid-kémiában és különösen vinkamin-származékok esetén eddig kevéssé alkalmazott észteresítési, illetve alkilezési módszer. Ennek a reakciónak igen nagy előnye, hogy szelektíven, kvaternerezési átalakulás nélkül, magas hozammal eredményezi a kívánt vegyületeket. Ez az eljárás különösen előnyös olyan I általános képletű vegyületek előállítására, melyek képletében R jelentése -CO-OR1 általános képletű csoport, ahol R1 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport. A reakció valamilyen szervetelen bázis, mint amilyenek az alkálifém-hidroxidok, igy a lítium-, kálium-, nátrium-hidroxid, az alkálifém-karbonátok, így a kálium-, nátrium-karbonát vagy az ammónium-hidroxid stb., vizes oldatának jelenlétében, a dialkil-szulfát kis feleslegével, célszerűen szobahőmérsékleten végezhetjük el. Oldószerként előnyösen vizet használhatunk, azonban a reakciót bármilyen közömbös szerves oldószerben is elvégezhetjük. A találmány szerinti a.) eljárásban a II általános képletű vegyületeket halogénezőszerként bármely olyan halogénezőszerrel reagáltatjuk, amely képes a karbonsav-csoportot karbonsavhalogeniddé alakítani. Ilyen halogénezőszerek lehetnek például a tionil-halogenidek, mint amilyen a tionil-klorid, tionil-bromid, stb. A halogénezést célszerűen a halogénezőszer, például a tionll-klorld, feleslegében, mint oldószerben hajtjuk végre. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a reakciót valamilyen közömbös aprotikus szerves oldószerben, mint amilyenek az aromás szénhidrogének, például a benzol, vagy a halogénezett alifás szénhidrogének, például a kloroform stb. végezzük. A halogénezési reakció hőmérséklete tág határok között változhat, célszerűen 0-100 °C hőmérsékleten dolgozhatunk. A halogénezési reakció végeztével az I általános képletű vegyületeket - mely képletben R jelentése -CO-X általános képletű csoport, ahol X jelentése halogénatom - hidrogén-halogenid sójuk formájában kapjuk. Ezeket a hidrogén-halogenid sókat reagáltatjuk aztán kívánt esetben a H-OR1 vagy a H-NR2R3 általános képletű nukleofil reagensekkel. Ilyen nukleofil reagensek lehetnek például az adott esetben helyettesített alifás vagy az aromás alkoholok, mint amilyenek a metanol, etanol stb., a benzilalkohol, piridil-karbinol, a dimetil-amino-propanol stb. vagy az ammónia, a primer vagy szekunder aminok, mint amilyenek a dietilamin, piperidin stb. vagy hidrazin. A reakciót valamilyen közömbös szerveB oldószerben, mint amilyenek az éter, a halogénezett alifás szénhidrogének, például a kloroform, az aromás szénhidrogének, például a benzol stb., hajtjuk végre. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a reakciót a H-OR1 vagy H-NR2R3 általános képletű nukleofil reagens fölöslegében végezzük. A reakció hőmérséklete tág határok között változhat, előnyösen azonban 0-150 °C hőmérsékleten dolgozhatunk. Kivánt esetben, különösen, ha a nukleofil reagnes egy H-OR1 általános képletű alkohol, savmegkőtőszert is alkalmazhatunk. Ilyen savmegkötőszerek lehetnek például a szerves vagy a szervetlen bázisok, mint amilyenek a trietilamin, piridin, izzított alkálifém-karbonátok, például a kálium- vagy nátrium-karbonát, stb. Savmegkötőszerként természetesen maga a nukleofil reagens is szolgálhat különösen abban az esetben, ha a nukleofil reagnes valamilyen H-NR^R3 általános képletű alifás primer vagy szekunder amin vagy aromás amin vagy egyéb gyűrűs amin. Ezzel a módszerrel külö-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
