191938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 9- és 11-nitro apovinkaminsav-származékok előállítására

9 191938 10 nősen olyan I általános képletű vegyületek állíthatók eló kedvezően, amelyek képletében R jelentése -CO-OR1 általános képletű cso­port, ahol R1 jelentése adott esetben triflu­­ormetil-, hidroxil-, rövidszénláncú dialkil­­amino-, fenil- vagy piridil-csoporttal helyet­tesített 1-10 Bzénatomos alifás, 3-8 szén­atomos cikloalifás-csoport vagy fenilcsoport. Az eljárás különösen akkor alkalmazható elő­nyösen, ha a nukleofil reagens viszonylag kis reakcióképességű vagy alacsony tenziójú vagy pedig hozzáférhetősége miatt felesleg­ben történő alkalmazása nem célszerű. A reakció előnyösen alkalmazható továbbá olyan I általános képletű vegyületek előállítására is, melyek képletében R jelentése -CO-NR2R3 általános képletű csoport, ahol R2 és R3 je­lentése azonos vagy különböző, éspedig hid­rogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, melyek adott esetben a közbezárt nitrogén­atommal és adott esetben 1-4 szénatomos al­­kilcsoporttal helyettesített piperidin-gyűrűt alkothatnak. Ez a reakció igen magas hozam­mal játszódik le. A találmány szerinti a.) eljárásban azon I általános képletű vegyületeket, melyek képletében R jelentése egy -CO-NR2R3 általá­nos képletű csoport, ahol R2 és R3 jelentése azonos, mégpedig hidrogénatom, vizelvonó­­szerként például valamilyen foszforoxi-halo­­geniddel kezelhetjük. A reakciót célszerűen a vizelvonószer feleslegében hajthatjuk végre, eljárhatunk azonban úgy is, hogy a reakciót valamilyen közömbös Bzerves aprotikus oldó­szerben végezzük el. Ilyen oldószerek lehet­nek például az aromás szénhidrogének, mint amilyen a benzol, vagy a halogénezett alifás szénhidrogének, mint amilyen a kloroform stb. Ezen dehidratálási reakciólépésben fosz­­foroxí-halogenidként előnyösen foszforoxi­­-kloridot használhatunk. A találmány szerinti b.) eljárásban a III általános képletü vegyületek nitrálását köz­vetlenül, füstölgő salétromsavval, valamilyen közömbös szerves oldószer jelenlétében hajt­hatjuk végre. Ha a nitrálást 10 °C és 20 °C között, előnyösen 16 °C-on, jégecetben vé­gezzük, és a reakcióelegyhez etanolt adunk, a megfelelő 9-nitro-apovinkaminsav-szárma­zék különül el kristályosán a reakcióelegy­­ből. Ha azonban a közvetlen nitrálást alacso­nyabb hőmérsékleten, -10 °C és 0 °C között hajtjuk végre és oldószerként jégecet he­lyett valamilyen halogénezett szénhidrogént, például kloroformot, használunk, a nyers termék etanolos kristályosításakor a megfe­lelő 11—nitro-apovinkaminsav-származék kü­lönül el. Kívánt esetben az I általános képletű nitro-apovinkaminsav-(l-2 szénatomos al­­kil)-észtereket átészterezésnek vethetjük alá. Ezt célszerűen az átészterező alkohol kompo­nens fölöslegében végezzük, lehetőleg a víz kizárásával, valamilyen katalizátor, célsze­rűen valamilyen erős bázis, előnyösen kata­litikus mennyisége, egyidejű alkalmazásával. Ilyen bázisok lehetnek az alkálifémhidridek, alkálifém-alkoholátok, előnyösen tercier-al­­koholátok, mint amilyen a kálium-tercier-bu­­tilét. Az átészterezési reakció tág hómérsék­leti határok között végezhető el, célszerűen 50-150 °C-on dolgozhatunk. Kívánt esetben az I általános képletű nitro-apovinkaminsav-(l-2 szénatomos al­­kil)-észtereket önmagában ismert módon ami­­dálhatjuk. Az amidálást célszerűen úgy vé­gezhetjük el, hogy az I általános képletű nitro-apovinkaminsav-(l-2 szénatomos alkil)­­-észtert a H-NR2R3 általános képletű amin fölöslegében, mint oldószerben, előnyösen az amin forráspontjának megfelelő hőmérsékleten melegítjük, majd az amin-fölösleget desztil­­lációval eltávolítjuk. Ez az amid-képzés kü­lönösen olyan esetekben előnyös, amikor az amidképzéshez használandó H-NR2R3 általános képletű amin nem túl illékony, azaz a forrás­pontja körülbelül 70 °C és 150 °C közé esik. Azokban az esetekben, amikor az amin ennél illékonyabb, azaz forráspontja 70 °C-nál ala­csonyabb, a fentiekben részletezett a.) eljá­rást alkalmazhatjuk. Az amidálás körébe eső hidrazid-kép­­zést, azaz az olyan I általános képletű ve­gyületek előállítását, melyek képletében R jelentése -CO-NR2R3 általános képletű cso­port, ahol R2 jelentése hidrogénatom és R3 jelentése amino-csöpört, ugyancsak az előző­ekben ismertetettel analóg módon, tehát az I általános képletű nitro-apovinkaminsav-(l-2 szénatomos alkil)-észterböl, ugyancsak egy H-NR2R3 általános képletű vegyülettel - mely képletben R2 jelentése hidrogénatom és R3 jelentése aminocsoport-, azaz hidrazinnal, mégpedig például hidrazin-hidrát felesleggel hajthatjuk végre. A találmány szerinti eljárással előállított I általános képletű vegyületeket kívánt eset­ben kvaterner sóvá alakíthatjuk. A kvater­­ner sóképzéshez előnyösen valamilyen alkil­­-halogenid, mint amilyenek a kloridok, bromi­­dok, jodidok, vagy egy alkil-szulfát, ekvimo­­lárisnál kissé nagyobb mennyiségét alkalmaz­zuk. A reakciót célszerűen valamilyen közöm­bös szerves vízmentes oldószerben mint ami­lyenek az 1-6 szénatomos alifás alkoholok, így az abszolút metanol, abszolút etenol stb., a ketonok, így az aceton vagy a metil-etil­­-keton, vagy az acetonitril, végezhetjük el. A reakciót célszerűen emeltebb hőmérsékleten hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárással előállított I általános képletű vegyületeket kívánt eset­ben savaddiciós sóvá is alakíthatjuk az elő­zőekben említett savak bármelyikével. A savaddiciós sóképzést valamely kö­zömbös szerves oldószerben, például valamely 1-6 szénatomos alifás alkoholban, végezhet­jük úgy, hogy a racém vagy optikailag aktív I általános képletű vegyületet a fenti oldó­szerben oldjuk, majd az oldathoz addig ada­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents