191893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés állatartó telepek hígtrágyájának feldolgozására
19! 393 2 Találmányunk tárgya eljárás és hozzá berendezés állattartó telepek hígtrágyájának feldolgozására azon célból, hogy a hígtrágya szilárd és folyékony komponenseit a szilárd és oldott beltartalmi komponensek kinyerése útján környezetvédelmi szempontból kifogástalan formára hozzuk, a kezeléssel nyert termékeket, melyek jól kezelhető szilárd szagtalan trágyaanyag, beltartalmi komponenseiben jelentősen csökkentett koncentrációjú, lebegő anyagoktól, foszfortól, nitrittől, nitráttól és patogén csíráktól mentes, öntözésre és ipari vízként állathigiéniai korlátozások nélkül felhasználható folyadék, a mezőgazdaságban veszteségmentesen és a környezet legkisebb károsítása nélkül hasznosítsuk, vagy bioenergetikai célokra való hasznosításra megőrizzük. Eljárásunkban a hígtrágya szilárd komponenseinek jelentős részét egyszerű és olcsó mechanikai eszközökkel önmagában ismert módon a kezelés elején a későbbi kezelés tehermentesítése céljából leválasztjuk, majd a maradék lebegő szennyeződéseket és az oldott beltartalmi komponensek jelentős részét kémiai flokkulációval és csapadékképzcssel ülepítéssel választjuk el a folyadékfázistól, az így nyert tükrösen tiszta folyadékot kémiai úton csírátlanítjuk előzetes anaerob tározás után, majd a patogén csíráktól mentesített folyadékot vagy ipari vízként, célszerűen istállók újraöblítésére, vagy öntözővízként használjuk fel. A kezelés során nyert iszapokat kémiai segédanyagok hozzáadásával víztelenítjük, majd a nyert víztelenedett anyagot vagy önmagában, vagy más alkalmas anyagokkal összekeverve, előnyösen kémiai úton teljesen sterilizálva vagy trágyaanyagként alkalmazzuk a mezőgazdaságban, vagy máscélú későbbi felhasználásához tároljuk. Ismeretes, hogy az igen nagy mennyiségű magyar viszonylatban évi 42-45 millió köbméter — állattartó telepi hígtrágyák gazdaságos és főleg környezetvédelmi szempontból kifogástalan kezdésére technológia a mai napig nem alakult ki. Többféle irányzat versenyez. Az egyik irányzat a hígtrágyákat szennyvízként kezeli: aerob vagy anaerob biotechnológiával kezeli, mikrobapopulációval asszimiláltatja és igen nagy költséggel, ugyanakkor minden hasznosítás nélkül tünteti el a talaj részére egyébként értékes szerves- és egyéb anyagokat. A másik irányzat lényegében egyszerű szűréssel (például szalmabálákon) végzi cl a fázisbontást és a környezetvédelmi előírásokat megkerülve a folyékony fázist helyenként és időnként elöntözi. A fentiek igazolására és néhány egyéb kezelési eljárás ismertetésére a következő informatív jellegű szabadalmak szolgálnak: A T/21117 sz. közzétételi szabadalmi leírás szerint hígtrágyát úgy kezelnek, hogy flotáló toronyba vezetett hígtrágyához a bevezetési helyen szén és alkálihidroxid egymásra hatásából felszabaduló humátot és savat adagolnak, melynek hatására pehelyszerű huminsav válik le, mely a kolloidális szennyeződések kigyűjtésére alkalmas. A keletkező sziláid és folyékony fázist szétválasztják. Vermes és munkatársai, továbbá számos más szerző egyöntetűen azt javasolja, hogy a hígtrágyát -■ annak kezeléseként, illetve elhelyezéseként — valamilyen eljárással egyszerűen szeparálják folyékony és szilárd fázisra, majd a folyadékot elöntözik, és a szilárd fázist minden további nélkül trágyázásra használják fel. Az ilyen eljárás számos igen hátrányos tulajdonsággal rendelkezik: a folyadékfázis növényi tápanyagkoncentrációja még rendszerint túl nagy, és túltrágyázás állhat elő. Ismeretes továbbá a folyékony fázis veszélyes bakteriális állapota, így súlyos fertőzések jöhetnek létre. A 2 163 364 sz. NSZK-beli szabadalmi bejelentés a hígtrágya hasznosítására annak fehérjedús takarmány előállítására való felhasználását javasolja a hígtrágyának savanyú közegben való fermentációjával. Az eljárás hátrányos tulajdonságai, hogy egyrészt nagy mennyiségű sav felhasználását igényli, ugyanakkor a fehérjeanyagok leválasztása után nyert folyadékfázis elhelyezése újabb környezetvédelmi problémát jelent. A 118 797, a 99 768 és 98 818 sz. NDK-beli szabadalmi bejelentések ugyancsak protein előállítására való felhasználásával dolgozzák fel a hígtrágyát fermentációs úton, a pH értékét szabályozó adalékanyagok felhasználása nélkül. Az eljárás hátrányos tulajdonsága, hogy az így nyert takarmányozási anyagokkal etetett állatoknál anémia vagy csontgyengeség lépett fel, ugyanakkor a feldolgozás során nyert folyadéknak, mint szennyvíznek az elhelyezése újabb problémát jelent. Az eljárásban nyert takarmány hátrányos tulajdonsága abból ered, hogy az eljárásban a kalciumot megkötő karbonátok keletkeznek, melyek mobilitása végleg megszűnik, mivel az alkalikus takarmány miatt a gyomorsav közömbösítődik. így az eljárás várhatóan nem fog elterjedni. A T/22615 sz. közzétételi szabadalmi leírás szerint a fenti eljárás hátrányai azzal küszöbölhetők ki, hogy az adalékok nélkül végrehajtott fermentációban keletkező fehéijedús biomasszát a közvetlen etetés vagy szárítás előtt savval kezelik, miáltal pH-értéke az enyhén savas tartományba megy át. A T/20902 sz. közzétételi szabadalmi leírás szerint állati trágyákat úgy hasznosítanak, hogy mintegy tízszeres mennyiségű mezőgazdasági hulladékanyagggal keverik, a keveréket először aerob, majd ezt követően anaerob módon erjesztik, miközben az elkülönülő fermentléhez részben a pH lúgos irányba való eltolásához meszet, a fermentáció optimalizálásához NPK-tartalmú anyagokat adagolnak, a fermentlevet visszavezetik, miközben biogázt nyernek, továbbá trágyaként felhasználható szerves masszát. Ezen eljárásnak is hátránya, hogy a kapott fermentlé elhelyezése újabb gondot okoz, továbbá az, hogy magas szakképzettségű személyzetet igényel. A 160 055 sz. magyar szabadalmi leírásból olyan eljárást és berendezést ismerhetünk meg hígtrágyák kezelésére. melynek az a lényege, hogy a hígtrágyát függőleges falakkal részekre osztott kúpos fenekű medencének az egyes részeibe vezetve váltakozó bevezetés mellett gravitációs ülepítést hajtanak végre fázisbontás céljából, majd a kapott iszapjellegű anyagot tőzeggel keverik és komposztálják, majd trágyaként hasznosítják, a híg levet pedig szántókra öntözik. Az eljárás hátrányos tulajdonsága, hogy igen nagy méretű és drága műtárgyakra van szükség, másrészt ebben az esetben sem gondoskodnak a hígfázis patogenitásának megszüntetéséről. A 178 725 sz. magyar szabadalmi leírás szerint hígtrágyát úgy kezelnek, hogy fázisbontásnak vetik alá például dotálással, majd a nyert hígfázist halastóba vezetik algaszaporítás céljából, a szilárd fázist szikkasztással szárítják és trágyaként hasznosítják. Az eljárás igen hátrányos tulajdonsága, hogy gazdaságos produktivitású algaszintézis csak sok napfényt és magas környezeti hőmérsékletet feltételező klimatikus viszonyok között lehet elérni, másrészt nagyméretű szakosított állattartó telepek esetén igen nagyméretű algástavakat kell biztosítani. 5 10 15 20 25 30 35 *0 45 B0 55 60 35 2
