191893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés állatartó telepek hígtrágyájának feldolgozására
1 191 893 2 A T/20886 sz. közzétételi szabadalmi leírás szerint hígtrágyát biogáztermelésen keresztül kívánnak hasznosítani, melyben trágyázható anyagot és elöntözhető folyadékot kívánnak nyerni. Az eljárásban a hígtrágyát hulladékanyagok 3-10 m%-ban való hozzákeverésével sűrítik, a durva darabos szennyeződéseket előzetesen leválasztják, a folyadékfázisból alumíniumszulfátos flokkulációval is választanak le szilárd szennyeződéseket, majd az iszapokat és sűrű fázist használják biogáz termelésére. A kapott stabilizált szilárd fázist trágyázzák, a folyadékfázisokat vagy elöntözik, vagy istállók újraöblítésére alkalmazzák. Az eljárás igen nagy hátránya, hogy beruházási költségei igen magasak, a nyert folyadékokat nem csírátlanítják, ezért felhasználásuk veszélyes és további kezelésre van szükség az elhelyezés előtt. A 172 727 sz. magyar szabadalom a hígtrágya kémiai és biológiai módszerekkel történő kezelését javasolja. Homogenizálás után 0,4-1,0 kg/m3 alumíniumfoszfátot és 25-30 mg/m3 polielektrolitot adagolnak a hígtrágyához. majd présszalagszűrőn való szűrés következik. A szűrletet eleveniszapos szennyvíztisztító berendezésen kezelik. A 3 773 659 sz. USA szabadalom olyan biológiai tisztítást javasol a nagy szervesanyag tartalmú szennyvizek kezelésére, ahol a tisztító rendszer biológiai lépcsőjére, irányított körülmények között, baktériumok által szintetizált enzimeket adagolnak, majd ezeket koagulálás útján leválasztják a fermentléből. Hátránya, hogy a tisztított folyadék minősége nem kielégítő felszíni recipiensekbe való vezetéshez. A 3 763 038 sz. USA szabadalom kombinált biológiai-kémiai eljárást ír le. Első lépésben koaguláló szerként háromértékű vassót cs alumíniumszulfátot adagolnak, majd koagulálás után ülepítéssel hajtják végre a fázisszétválasztást. A tisztított víz minősége ebben az esetben sem kielégítő. A 122 564 sz. magyar szabadalom különböző jellegű szerves hulladékanyagok rothasztására javasol eljárást. A rothasztandó anyagot legalább 90 m% víztartalmú, pépszerű állapotban kezeli és a fejlődő gázt felfogja. A T/16771 sz. közzétételi szabadalmi leírás eljárást ír le trágyázó anyagok előállítására. Ennek lényege, hogy a hígtrágyát olyan nyíltcellás műanyaghabbal itatják fel, melyet eddig is használtak már talajlazításra. A találmányi leírás szerint karbamid-formaldehid hab esetén a hab bomlásából felszabaduló formaldehid-gáz a patogén csírákat elpusztítja, így a kapott trágyázó anyag már néhány óra múlva a talajba juttatható.. Az eljárás hátránya az, hogy a már említett mennyiségű hígtrágyák felitatásához távolról sem áll a gyakorlatban rendelkezésre kellő mennyiségű műanyaghab. A T/17824 sz. közzétételi szabadalmi leírás eljárást és berendezést ismertet híg istállótrágya sűrítésére és komposztálására. Lényeges az, hogy a hígtrágyát nedvszívó mezőgazdasági hulladékanyagokra vezeti, majd a réteg nedvességgel való telítődése után újabb nedvszívó réteget helyeznek az előző fölé, majd végül is a megtelt medencét negyven napon át pihentetik, majd a terméket trágyázzák. Az eljárás egyik nagy hátránya, hogy egyetlen mezőgazdasági nagyüzem sem rendelkezik annyi nedvszívó hulladékanyaggal, mely rendszeresen elegendő volna hígtrágyák felitatására. A 158 766 sz. szabadalom szerinti eljárás a hígtrágya kezelését, illetve hasznosítását úgy oldja meg, hogy a hígtrágyából vákuumszűrővel leválasztja a lebegő szennyeződéseket, a kapott folyadékfázist vagy elöntözi, vagy újramosatásra használja fel. Egy másik megoldásként javasolja a nitrogénvegyületeknek kémiai úton való kicsapását is, majd ezek szűréssel való leválasztását, azonban nem nevezi meg konkrétan az alkalmazandó kemikáliákat. Az eljárás hátrányos tulajdonsága, hogy a bel tartalmi anyagok elszegényítésére vonatkozóén kizárólag a nitrogént célozza meg, továbbá nem hajtja végre a folyadékfázis csírátlanítását. A szilárd anyagok leválasztására nagy energiaigényű, kis fajlagos teljesítményű vákuumszűrőr alkalmaz. A 180 225 sz. magyar szabadalom a hígtrágya kémiai úton való kezelését tűzi ki célul, azonban a kémiai kezelésnek nem a nitrogénvegyületek kinyerése a kizárólagos célja, hanem célul tűzi ki alkáliföldfémhidroxidok alkalmazásával a kolloid szuszpenzió stabilitásának a megbontását, oldhatatlan Ca- és/vagy Mg-vegyületek képzésével szerves anionok és foszfor kicsapását, formaldehid alkalmazásával fehérjeanyagok, karbamid és ammónia megkötését, ugyanezen anyaggal, mint fertőtlenítő szerrel a kezelés végén kapott folyadék csírátlanítását, vas(II)-sónak alkalmazásával végrehajtott kétlépcsős flokkulációval tükrös tisztaságú folyadék nyerését és a foszforleválasztás teljessé tételét, polielektrolitot alkalmazva gyors ülepedéseket kíván elérni, kénsav alkalmazásával biztosítja a fémsok visszanyerését. Az eljárás hátránya, hogy beruházási költsége igen magas és magasan képzett szakszemélyzetet igényel. A 169 988 sz. magyar szabadalom szerint a hígtrágya kezelése úgy történik, hogy megfelelő berendezéssel a hígtrágyát három fő részre választják szét, és ezen részeket külön kezelik. A nyert, kis vizelettartalmú egyik fázist valamely ismert szennyvíztisztító módszerrel kezeli és a terméket ipari vízként vagy öblítővízként hasznosítja. a leválasztott szilárd fázist víztelenítés után tárgyaként hasznosítja, a vizeletet kémiai alapanyagként kezelve nitrogénvegyületek kinyerésére használja, majd a folyadékot ugyancsak öblítő- és/vagy öntözővízként helyezi el. Hátrányai jelentősek: mivel a folyadék csírátlanítását nem hajtja végre, sem öntözővízként való hasznosítása nem megengedhető a jelenlegi környezetvédelmi előiratok mellett, ugyanakkor istállók mosatására sem alkalmazható korlátozásoktól mentesen. A Magyar Mezőgazdaság XXVII. évf. 35. száma olyan hígtrágya kezelési eljárást ismertet, melynél a durva lebegő szennyeződések leválasztása után a folyadékfázist mésztejjel kezelik, ülepítik, majd a folyadékot biológiai leboi tóban kezelik tovább. Az eljárás jelentős hátránya, hogy a nagy beruházási költségek ellenére sem nyerhető felszíni recipiensbe engedhető víz, ugyanakkor a fertőtlenítésről sem gondoskodik. A találmányunk szerinti eljárás kiküszöböli a felsorolt eddigi eljárások összes hátrányos tulajdonságát és ezen túlmenően számos előnyös tulajdonsággal is rendelkezik az eddigi eljárásokhoz viszonyítva, melyek az alábbi felismeréseken alapulnak: I. Az eljárásban nyert folyadék fertőtlenítését formaldehiddel végezzük, f ormaldehidnek a fertőtlenített ipari viz újrafelhasználása revén az istállókba juttatása azzal az igen előnyös tulajdonsággal jár, hogy a formaldehid az istállók trágyagyűjtő terében huzamos időn át tartózkodhat, írni biztosítja az alábbi reakciók végbemenetelét:- reakcióba lép a bűzös aminokkal, ezáltal az istállók szagtalanná válnak,- reakcióba lép a karbamiddal metilol- és/vagy meti-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
