191849. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati hatású vegyületek és ezeket tartalmazó készítmények előállítására új hromobacterium violaceum törzs felhasználásával
5 191849 6 amely két hét alatl fejeződik be. (c) Fiziológiai jellemzők (a tenyésztés hőmérséklete minden esetben 27 °C volt, ettől eltérő hőmérséklet esetén azt külön megjelöljük) (1) nitrát redukció: nitrátból nitrit-kópzódés (2) denitrifikáció (módszer: Komagata és mtársai szerkesztésében Takeharu Hasegawa;) Classification and Identification of Microorganisms, 223. oldal, Tokyo University Kiadó, 1975); pozitív, gázképződés nincs (3) MR-teszt: pozitív (0,5* glükóz, 0,7* pepton és 0,5* NaCl összetételű közegben pH=7,5) (4) VP-teszt: negatív (közeget lásd (3) pontnál) (5) indol képződés: negativ (6) hidrogén-szulfid képződés [TSI (Triple Sugar Iron Agar) Agar Medium,/ Eiken, Japán gyártmány]: negatív (7) keményítő hidrolízis: negatív (8) citromsav felhasználós: pozitív, Kóser citrát/ és Christensen/ agar közegen (9) szervetlen nitrogénforrás felhasználás (nátrium-szulfát, ammónium-szulfát és nátrium-glutamát): bármilyen szervetlen nitrogénforrás felhasználható a tenyésztésnél (10) pigment-képződés (King A és King B közeg, Eiken gyárt.): igen csekély mennyiségű sárga pigment képződik mindkét közegen (11) ureáz (Uria közeg, Eiken gyártm.): negatív (12) oxidáz: pozitív (13) kataláz: pozitív (14) tenyésztés hőmérséklete és pH tartománya: hőmérséklet: 12° és 37° között, különösen előnyösen 27° és 37° között, pH: 5,0 és 8,6 pH érték között, különösen előnyösen 6,0 és 7,8 pH érték között (15) oxigénszükséglet: aerob (esetleg anaerob) (16) O-F teszt: fermentativ (Hugh és Leifson módszere szerint) (0,2* pepton, 0,5* KzH.PO«, 0,03* agar és 0 0,008* brómtimol kék tartalmú közegben, pH=7,l) (17) sav és gázképződés szacharidokból (Hugh és Leifson kultúra): sav képződik: D-glukozból, D-fruktózból és trehalózból, nem képződik sav: L-arabinózból, D-xilózból, D-mannózból, D-galaktózból, maltózból, szacharózból, laktózból, D-szorbitból, D-mannitból, inozitból, glicerinből, keményítőből, adonitból, cellobiózból, dulcinból, inulinból, melibiózból, melezitózból és raffinózból. Egyik szacharidból sem képződik gáz. (18) kazein hidrolízise: a mikroorganizmusokat kazein-agar szalag tenyészetben tenyésztettük (pH 7,4), amelyet úgy készítettünk, hogy húsleves-agarhoz fölözött tejet adtunk 5* koncentrációban, majd a keveréket megszilárdítottuk. 24 óra elteltével a kazein elemésztődótt és hidrolízise a tenyésztés 8. napján teljesen befejeződött. (19) bibor pigment mérése a látható spektrumban: a húsleves-agar ferde tenyészetben tenyésztett bibor sejteket etanollal extraháltuk, és meghatároztuk az extraktumok abszorpciós spektrumát a látható tartományban: abszorpciós maximum: 573 nm, abszorpciós minimum: 430 nm. A pigmenteket 10X-os etanol-szulfátban oldva zöld színű oldat képződik, amelynek abszorpciós maximuma 693 nm. Ez azt mutatja, hogy a bibor pigment violacein pigment (lásd Bérgey's Manual of Determinative Bacterology, 8 kiadás, /p 354. oldal/). összegezve a fentiekben felsorolt jellemzőket, azok azt mutatják, hogy a BMG361-CF4 Gram-ne gatív, fakultative anaerob baktérium, poláris és laterális flagellákkal. A kolóniák bibor pigmentet tartalmaznak, amelyekről a látható spektrumban végzett méréssel kimutattuk, hogy az violacein. A fenti tulajdonságok meghatározását a Bergey's Manual of Determinative Bacteriology 8. kiadás alapján végeztük, és az eredmények azt mutatják, hogy a BMG361-CF4 törzs a Chromobacterium nemhez tartozik. Ez a nem két fajt foglal magában, nevezetesen a C. violaceum-ot és a C. lividum-ot. A BMG361-CF4 törzs tulajdonságai nagyon hasonlóak a C. violaceum faj törzseihez. Pontosabban a BMG 361-CF4 törzs tisztán megkülönböztethető a C. lividumtól, 37°-os tenyésztési hőmérséklete, szacharidokból való savképzése (savat képez trehalózból, nem képez savat arabinózból és xilózból) kazein hidrolízise, stb. alapján. Ennek megfelelően a BMG361-CF4 törzset Chromobacterium violaceum BMG361-CF4 törzsként azonosítottuk. A találmány szerinti eljárásnál az Arphamenine-termelő mikroorganizmusok tenyésztése során az ismert tápanyagokat alkalmazhatjuk. így például szénforrásként bármely kereskedelmi forgalomban beszerezhető szénforrás használható, igÿ például zsírok és szénhidrátok, mint glicerin, glükóz, láktóz, szacharóz, keményítő, maltóz, vagy melasz. Nitrogénforrásként alkalmazhatunk peptont, hús-extraktumot, kukoricalekvárt, gyapotmag-lisztet, földimogyoró-lisztet, szójabablisztet, kukorica-sikér-lisztet, hal-lisztet, éle8ztó-extraktumot, N-Z-amint/ (gyártó: Wako, Osaka, Japán), kazeint, nátrium-nitrátot, ammónium-nitrátot és ammónium-szulfátot. Szervetlen tápforrásként nátrium-klorid-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
