191848. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként aminoketálszámazékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás aminoketál-származékok előállítására

3 191848 4 A találmány fungicid készítményekre vo­natkozik, amelyek hatóanyagként (I) általános képletű aminoketálokat tartalmaznak. Az (I) általános képletű vegyületek egy része is­mert. Ismert, hogy bizonyos aminoketálok, így például 2-metil-2-(3,4,5-trimetoxi-fenil)-4-(l­­-pirrolidinil-metil)-l,3-dioxolán, 2-ciklohexil­­-2-fenil-4-(l-morfolinil-metil)-l,3-dioxolán, 2- -f enil-2- ( klór-metil)-4- ( 1-morfolinil-metil)-1,3- -dioxolán és 2-metil-2-[l-(4-metil-buten-3- -il ) ]-4- ( 1-piperidinil- metil )-1,3- dioxolán a gyógyászatban, például vérnyomáscsökkentő vagy diuretikum hatású hatóanyagként alkal­mazhatók (2 163 322 sz. francia szabadalmi leírás, 52-33 608 sz. japán szabadalmi beje­lentés, 776 421 sz. belga szabadalmi leírás, 66 09579 sz. holland szabadalmi leírás, 3 337 408 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, 722 910 sz. szovjet szaba­dalmi leírás; Patel, A.R.: J. Pharm. Sei. 52, 588-592 (1963/6); Wolinski, J.: Acta Pol. Pharm. 1980, 37 (1), 15-24. old., 1978, 35 (6), 621-627, 1978, 35 (3), 265-272, 1977, 34 (2), 143-147. old.) Ismert továbbá, hogy aminoketálok, pél­dául 2,2-dimetil-4- ( 1-morf olinil-metil )-1,3- di­oxolán gyógyászatilag aktiv vegyületek előál­lításában kiindulási anyagként vagy közben­ső termékként alkalmazhatók (Harris N.D.: J. Org. Chem. 28, 745-748 (1963/3); Karpyszov: Bio-Org. Chim. 5, 238-241 (1979/2). Sehol nem találtunk utalást arra, hogy az ismert aroino­­ketáloknak hatása volna a növényvédelem te­rületén. Ismert az is, hogy bizonyos amino-pro­­piofenon-származékok, például (4-terc-butil­­-fenil)-(l-/dimetil-amino/-prop-2-il)-keton (3 019 497 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat), valamint szerves kénvegyületek, így cink­­-etilén-l,2-bisz(ditiokar barnát) (R.Wegler, Chemie der Pflanzenschutz- und Schädlings­bekämpfungsmittel, Springer Verlag Berlin 1970., 2. köt., 65 oldaltól kezdve) fungicid hatásúak. A vegyületek hatása azonban - fő­leg alacsony felhasználási mennyiségek és koncentrációk mellett - nem mindig teljesen kielégítő. Azt találtuk, hogy az (I) általános képle­tű helyettesített aminoketálok - az (I) általá­nos képletben R1 jelentése dihalogén-fenil-csoport, a fenilrészben adott esetben 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal vagy 5-7 szénatomos cikloalkilcsoport­­tal egyszeresen vagy 1-4 szén­atomos alkilcsoporttal vagy nit­­rocsoporttal és/vagy halogén­atommal legfeljebb kétszeresen szubsztituált fenoxi-(2-6 szén­atomos alkil)-csoport vagy a fe­nilrészben adott esetben 1-4 szénatoraos alkil-csoporttal vagy halogénatommal egyszeresen vagy kétszeresen szubsztituált fenil-(l-4 szénatomos alkil)-cso­­port, R2 jelentése 1-4 szénatomos alkil­csoport, míg R3 és R4 jelentése 1-6 szénatomos alkil­­csoport vagy a szomszédos nit­rogénatommal együtt adott eset­ben 1-4 szénatomos alkilcsoport­tal legfeljebb kétszeresen szubsztituált morfolinocsoportot vagy 1-4 szénatomos alkilcso­porttal vagy (1-4 szénatomos al­­koxi-karbonil-csoporttal egysze­resen szubsztituált piperazino­­-csoportot vagy pirrolidinocso­­portot vagy fenilcsoporttal egy­szeresen szubsztituált piperidi­­noc sopor tot alkot -valamint savaddíciós sóik kiváló fungicid ha­tással rendelkeznek. Az (I) általános képletű vegyületek tiszta izomerek vagy különböző összetételű izomer­­-elegyek alakjában képződhetnek; a talál­mány mindkét formára kiterjed. Meglepő módon az (I) általános képletű helyettesített aminoketálok fungicid hatása felülmúlja a technika állásából ismert (4- -terc-butil-fenil)-(l-/dimetil-amino/-prop-2- -il)-keton és cink-etilén-l,2-bisz(ditiokarba­­mát) hatását. Az (1) általános képletű vegyü­­leteket tartalmazó növényvédelmi készítmé­nyek tehát haladást jelentenek. A találmány szerinti készítmények az (I) általános képletű aminoketálok savaddíciós sóit is tartalmazhatják hatóanyagként. Az (I) általános képletű vegyületek sav­­addiciós sóit előnyösen az alábbi savakkal képezzük: haloidsavak, így sósav és hidro­­gén-bromíd, foszforsav, salétromsav, kénsav, egy vagy két karboxilcsoportot tartalmazó karbonsavak és hidroxikarbonsavak, például ecetsav, maleinsav, borostyánkősav, citrom­sav, borkősav, fumársav, szalicilsav, szorbin­­sav, tejsav, valamint szulfonsavak, például p-toluol-szulfonsav és 1,5-naftalin-diszulfon­­sav. Az (I) általános képletű vegyületek sav­addíciós sóit egyszerű módon, az ismert só­­képzé.si eljárásokkal állíthatjuk elő, például úgy, hogy az (1) általános képletű vegyületet alkalmas oldószerben feloldjuk és a savat, például sósavat hozzáadjuk az oldathoz. A sót önmagában ismert módon, például szűrés­sel izolálhatjuk, közömbös oldószerrel végzett mosással tisztíthatjuk. A találmány szerinti készítményekben ha­tóanyagként alkalmazható (I) általános képle­tű aminoketálok egy része ismert, és az iro­dalomból ismert eljárások segítségével állít­hatók elő. Ugyanígy állíthatjuk elő az új (IA) általános képletű aminoketálokat is; az (IA) általános képletben szereplő R1, R2, R3 és R4 szubsztituensek jelentésére később térünk ki. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents