191827. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagytisztaságú volframát sók előállítására volframtartalmú ércek vagy hulladékok feldolgozásával

1 2 A találmány tárgya eljárás nagytisztaságú volfra­­mát sók, előnyösen ammóniumparavolframát (APW) előállítására volfrámércek vagy volfrámtartalmú hulla­dékok lúgos oldása, illetve feltárása során keletkezett oldatokból. Ismeretes, hogy a volfrám fémport túlnyomórészt ammóniumparavolframát (APW) hidrogénes redukció­jával állítják elő. A legtöbb felhasználó iparág, mint pl. az izzószálgyártás, keményfém gyártás, az APW minőségével szemben szigorú követelményeket tá­maszt. Különösen fontos a kémiai tisztaság, de nem elhanyagolhatók a morfológiával, szemcseméretelosz­­lással és fázisösszetétellel kapcsolatos követelmények sem. Az APW előállítására rendszerint volfrámércek­­bői (volframit, ferberit, hübnerit és scheelit) indulnak ki, amelyekben a fő alkotókon (W, Fe, Mn, Ca) ki­vid különféle szennyezések, pl. As, P, Sb, Si, Sn, Mo stb. vannak, amelyek eltávolítása minden előállítási eljárás alapvető lépése. A rendszerint finomra őrölt volfrámérceket leggyakrabban tömény lúgoldatokkal, autoklávban, túlnyomáson tárják fel. A volfrámot, ferberit és hübnerit nátrium-hidroxiddal, míg a schee­lit nátrium-karbonáttal tárható fel előnyösen. A fel­tárás után keletkezett zagyból az oldhatatlan mara­dékot szűréssel vagy egyéb módon eltávolítva, nát­­rium-volframát oldatot kapnak, amely az alkalmazott feleslegtől függően szabad lúgot is tartalmaz. A volfrámérceken kívül nagy mennyiségben hasz­nálnak különféle volfrámtartalmú fémhulladékokat vagy volfrámvegyületeket is tiszta volframát sók elő­állítására. Ilyen anyagok pl. a volfrámfém- vagy ke­­ményfémgyártás különböző fázisaiban képződő selej­tes anyagok, a természetes módon elhasználódott és begyűjtött hulladékok, amelyekből a volfrámot szi­lárd- vagy folyadékfázisú oxidáció után rendszerint lúgokkal oldják ki. Volfrámércek savas feltárásánál szintén volfrám-oxidíiidrátot kapnak, amelyet további tisztítás céljából rendszerint lúgokban oldanak. A korábban ismert eljárásokban a fenti módon elő­állított, többnyire nátrium-volframát oldatokat lega­lább 2 fokozatban tisztítják. Az oldatokat rendszerint kénsavval 8—11 pH-ra savanyítva először alumínium és magnézium-sókkal kezelik az As, P, Si, Sb szennye­zések eltávolítása céljából, majd ezek kiszűrése után tovább savanyítva az oldatot 3 pH-ra, alkáli szulfidok­­kal kezelik à Mo szennyezés leválasztása céljából. Ezt követően többféle úton lehet APW-t előállíta­ni. A ma már elavultnak tekinthető, nagy W veszteség­gel járó eljárások során a W-oxidhidrát (W03 ,H20) e­­rős ásványi savval (pl. HC1) kicsapják. Ezt követően a szilárd volfrám-oxidhidrátot az alkáli szennyeződés­től bő vízzel többszöri mosás és dekantálással meg­tisztítják, majd ammónium-hidroxidban feloldva az APW-t bepárlással kikristályosítják. A fentebb vázolt eljárásnak számos változata isme­retes, mint pl. ioncserélő gyanták felhasználása az e­­gyes lépésekben. Mindezek az eljárások azonban szá­mos hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek, legfőkép­pen viszonylag nagy volfrám veszteséggel járnak, és az alkalmazott vegyi műveletek csak szakaszos üzem­módban végezhetők el, így kevéssé alkalmasak auto­matizálásra. Éppen ezért a 60-es évejctől fokozatosan elterjed­tek a folyadék-folyadék extrakciót alkalmazó mód­szerek. Ezeknek az eljárásoknak közös vonása, hogy megsavanyított alkáli-volframát oldatban nagy mole­kulasúlyú, ún izopolisavak képződnek, amelyek hosz­­szú szénláncú alifás vagy aromás aminokkal különféle szerves oldószerekben (többnyire kerozin) jól oldódó, ionasszociációs komplex vegy(Heteket képeznek. Ezt a jelenséget felhasználva, ha aminok nem vizes oldatát megsavanyított volframát oldattal érintkeztetik (pl. összerázzák), a volfrám 100%-ot megközelítő hatás­fokkal a szerves fázisba kerül, és a kapott emulzió szételegyedése után alkalmas berendezésben a volf­rámot már nem tartalmazó vizes fázistól elválasztha­tó. Az alkáliák és egyéb kationos szennyezések az aminokkal nem képeznek komplexeket, így a szerves fázisban nem oldódnak, tehát a szerves fázisba kerülő volfrám szennyezéseinek jelentős részétől megszaba­dul. A volfrámot tartalmazó szerves oldat ionmentes vízzel érintkeztetve az esetleges kolloid méretű csep­pek formájában szuszpendálódott szennyezésektől is megtisztítható. A megtisztított oldatot ezután amraó­­nium-hidroxidda! érintkeztetve. a volfrám ammó­­nium-paravolframát (APW) oldat formájában a vizes ammóniumhidroxid fázisba kerül (strippelés), ahonnan bepárlással kikristályosítható, míg a volfrám tartal­mától megszabadított amin-tartalmú szerves fázis is­mételten felhasználható savanyú oldatok volfrámtar­­talmának kioldására. A vázolt eljárásnak számos változata ismeretes, a 3 052 516. sz. amerikai egyesült államokbeli és a 895 402. egyesült királyságbeli szabadalmi leírások szerint szekunder és tercier 8—22 szénatomszámű ali­fás aminokat alkalmaznak szerves oldószerben, meg­savanyított alkálí-volframátokhoz extrahálószerként és 10 pH-jú ammóniumhidioxidot strippelésre. A 3 256 057. és a 3 256 058 amerikai egyesült államokbe­li, valamint a 1 089 913. egyesült királyságbeli szaba­dalmi leírásokban ismertetett eljárások különféle ér­cek felátárására, Si, P, Mo szennyezések eltávolításá­ra, majd azt követően legalább 3 pll-ra savanyított al­­káJivolframát oldatból alifás tercier aminokkal törté­nő extrakcióra és 7,5-nél nagyobb pH-n ammóniával történő strippelésre adnak útmutatást. A képződő emulziók szétválasztásának és a W-amin komplex ke­rozinban való oldódásának elősegítésére ketonokat és tributil-foszfátot javasolnak. A szerves fázist újra­­felhsználás előtt kénsawal kezelik. Ilyen megoldás található Yih, S.W.H-Wang, C.T., Tungsten című könyvében is (Plenum Press, Í979). A szerves fázisból történő ammóniás strippelés-re javasol a korábbiaknál előnyösebb megoldást a dél­­-afrikai köztársaságbeli 684 892. sz. szabadalmi le­írás eljárása, amely szerinti az e célra hagyományo­san használt mixer-settler helyett adott geometriájú szeparáló oszlopot alkalmaznak, amelyben a tercier aminokból álló, tributil-foszfátot is tartalmazó, volf­­rámmal telített szerves oldószert 10-11 pH-jú, am­mónia gázzal dúsított ammónium-volframát oldattal érintkeztetik. Ércfeltárásra, alumínium sókkal történő Si mente­sítésére, majd tercier aminokkal 1—1,8 pH-n történő extrakcióra ad útmutatást a 4 092 400, sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. A strippelés­re 45—55 °C hőmérsékletű 7,5-8,5 pHjú oldatot al­kalmaznak és viszonylag hosszú, 10 perces érintkezte­­tést. Hasonló jellegű a 4 115 513. sz. USA-beli szaba­dalmi leírásban olvasható megoldás. A4 175 109 sz. USA-beli szabadalmi leírás szerinti eljárásban előnyö­sebbnek tartják az aromás oldószerek használatát a 191.827 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents