191811. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-fenil-karbamát-származékokat tartalmazó gombaölő készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 2 mos növényeket fertőző gomba ellen. Elpusztítható gombák például a következők: az almát károsító Po­­dopshaera leucitricha, Venturia inaequalis, Mycos­­phae relia pomi, Marssonina mali és Scletotinia mali, a datolyaszilvát károsító Phyllactinia kaki­­cola és Gloeosporium kaki, az őszibarackot meg­támadó Oadosporium carpophilum és Phomopsis sp., a szőlőt károsító Cercospora viticola, Uncinu­­la necator, Elsinoe ampelina és Glomerella cingula­­ta, a cukorrépát megtámadó Cercospora beticola, a földimogyorót károsító Cercospora arachidicola és Cercospora personata, az árpát megtámadó Erysiphe graminis f. sp. hordei, Cercosporella her­­potrichoides és Fusarium nivale, a búzát károsító Erysiphe graminis f. sp. tritici, az uborkát megtá­madó Oadosporium cucumerium, a paradicsomot károsító Oadosporium fulvum, a padlizsánt károsító Corynespora melongenae, a földiepret megtámadó Sphaerotheca humuli, Fusarium oxysporum f. sp. fragariae, a hagymát megtámadó Botrytis alli, a zel­lert károsító Cercospora apii, a fürtősbabot károsító Phaeoisariopsis griseola, a dohány megtámadó Erysiphe cichoracearum, a rózsát károsító Diplo­­carpon rosae, a narancsot károsító Elsinoea Faw­­cetti, Pénicillium italicum, Pénicillium digitatum, az uborkát, padlizsánt, paradicsomot, földiepret paprikát, hagymát, salátát, szőlőt, narancsot cik­láment, rózsát vagy komlót megtámadó Botrytis cinerea, az uborkát, padlizsánt, paprikát, salátát, zellert, fürtösbabot, szójababot, azukibabot, bur­gonyát, vagy a napraforgót megtámadó Sclerotinia sclerotiorium, az őszibarackot vagy a cseresznyét károsító Sclerotinia cinerea, az uborkát vagya diny­­nyét károsító Mycosphaerella melonis. A találmány szerinti készítmények nagyon hatásosan pusztítják ezeknek a gombáknak szer-rezisztens törzseit. Előnyös, ha a találmány szerinti készítmények hasz­nálat közben csak nagyon kis mértékben toxikusak és alig károsítják az emlősöket és a halakat. A talál­mány szerinti gombaölő készítményeket alkalmaz­hatjuk a mezőgazdaságban anélkül, hogy toxikusak lennének a fontos haszonnövényekre. A (I) általános képletű N-fenil-karbamát-szár­­mazékokat úgy állíthatjuk elő, hogy (II) általános képletű anilin-származékot — X és Y az előzőekben megadottakkal egyezik — metil­­-klór-formiáttal vagy etil-klór-formiáttal reagálta­tunk. A reakciót szokásosan közömbös oldószerben, például benzolban', toluolban, xilolban, dietil-éter­­ben, tetrahidro-furánban, dioxánban, kloroform­ban, szén-tetrakloridban, etil-acetátban, piridinben vagy dimetil-formamidban játszatjuk le. Kívánt esetben dehidrohalogénezőszert — például piridint trietil-amint, dietil-anilint, nátrium-hidroxidot vagy kálium-hidroxidot — használunk, hogy a (I) általá­nos képletű veeyüJeteket nagy kitermeléssel kapjuk. A reakció 0°C és 150°C közötti hőmérsékleten néhány perc és 10 óra közötti idő alatt lejátszódik. Az eljárásnál használt (II) általános képletű ki­indulási anilin-származékot Yakugaku Zasshi, 85, 314-317 (1965) és Bér., 34, 3343-3354 (1901) irodalmi helyeken leírt módon állíthatjuk elő. . Előállíthatjuk a (I) általános képletű fenil-kar­­bamát-származékokat úgy is, hogy (III) általános képletű fenil-izocianát-származékot — X és Y jelen­tése az előzőekben megadott — metanollal vagy etanollal reagáltatunk. A reakciót szokásosan oldószer használata nél­kül vagy valamely közömbös oldószerben — így benzolban, toluolban, xilolban, dietil-éterben, tetra­­hidrofuránban, dioxánban, N,N-dimetil-formamid­­ban, kloroformban vagy szén-tetrakloridban — ját­szatjuk le. Kívánt esetben katalizátort — így trietil­­amint, dietil-anilint, 1 A-diazabicUdoO^^-oktánt — használhatunk. A reakció °C és 50°C közötti hő­mérsékleten néhány perc és 10 óra közötti idő alatt végbemegy. A kiindulási anyagként használt (III) általános képletű fenil-izocianát-származékot úgy állíthatjuk elő, hogy (II) általános képletű anilin-származékot foszgénnel reagáltatunk. A reakciót szokásosan va­lamely közömbös oldószerben, például benzolban, toluolban, xilolban, etil-acetátban 50°C és az oldó­szer forráspontja közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakció néhány perc és 10 óra közötti idő alatt lejátszódik. A (I) általános képletű N-fenil-karbamát-szár­­mazékok előállítását a következő példákon mutat­juk be. 1. példa Etil-N-/3,5-diizopropil-oxi-fenü/-karbamát szintézise (16. számú vegyidet) az a) módszer szerint 2 g 3,5-diizopropil-oxi-anilint és 1,5 g dietil­­-amlint feloldunk 20 ml benzolban. A keletkező elegyhez jéggel való hűtés közben cseppenként hoz­záadunk 1,2 g etil-klór-formiátot. Az elegyet 12 óra hosszat állni hagyjuk szobahőmérsékleten, utána jeges vízbe öntjük és etil-acetáttal extraháljuk. A kivonatot vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson betömé­­nyítjük. A maradékot szílikagélen kromatográfiásan tisztítjuk, az eluálást benzol/tetrahidrofurán-eleggyel végezzük, fly módon 1,9 g etil-N-/3,5-diizopropil­­-oxo-fenil/-karbamátot kapunk, 67,6%-os kiterme­léssel. Op.: 81,5-82°C Elemanalízis a Cj képletre (t%) számított: N4,98, C 64,03,H 8,24% talá!t:N 4,93, C 63,99, H8,32% 2. példa Metil-N-/3,5-dimetoxifenil/karbamát szintézise (11. számú vegyidet) a b) módszer szerint 8,4 g 3,5-dimetoxi-andin 100 ml toluollal alko­tott elegyét 10-20°C-on hozzáadjuk cseppenként 20 g foszgént tartalmazó toluolos oldathoz. A ke­letkező elegyet fokozatosan melegítjük, majd 30 percig visszafolyatás közben forraljuk és utána szobahőmérsékletre hűtjük. Az oldószert csökken­tett nyomáson ledesztilláljuk és így 9,8 g (3,5-di­­metoxi)fenilizocianátot kapunk. Az így kapott nyers terméket hozzáadjuk 1 g trietil-amin 50 ml metanollal készített oldatához. A keletkező ele­gyet 12 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagy­juk, utána jeges vízbe öntjük és etil-acetáttal extra­háljuk. A kivonatot vízzel mossuk, magnézium­­-szulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson töményítjük. A maradékot szílikagélen kromatog-91 81 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents