191805. lajstromszámú szabadalom • Izoproturon hatóanyagot tartalmazó készítmények vizes szuszpenziokoncentrátum formájában

1 2 A találmány olyan fogékony, izoproturon ható­anyagú, tárolás közben stabil, herbicid hatású vizes szuszpenziókoncentrátumokra vonatkozik, amelyek magasabb hőmérsékleten is önthetők maradnak és hatóanyagként izoproturont vagy izoproturonnak ioxinillel, bromoxinillel, mekoproppal vagy utóbbi három hatóanyag sóival készített elegyét és formálási segédanyagként szulfocsoporttartalmú fenol és for­maldehid (mólarány: 1 : 1,3-1 : 2,5), vagy pedig fenol, alkáliszulfit és formaldehid kondenzációs ter­mékeinek alkálisóját valamint 6-24 szénatomos al­­kil-poliglikoléter-foszfát 2-20 etilénoxid egységet tar­talmazó parciális észterének alkáli sóit vagy adott esetben ammonium-, illetve aminsóít tartalmazzák. Az utóbbi anyagok jelenléte következtében a szusz - penziókoncentrátumok viszkozitási koefficiense 10 és 70°C közötti hőmérséklet-tartományban 0,6- 0,95-ös lesz 20°C-os intervallumokban mért hőmér­sékletemelkedésre számítva. A szuszpenziókoncent­­rátumok viszkozitásértékei növekvő hőmérséklettel reverzibilisen csökkennek. Az izoproturon /3-(4-izopropil-fenil)-1,1-dimetil­­karbamid) ismert herbicid készítmény, amely kis­­magvú káros füvek ellen (ecsetpázsit, széltippan) valamint tyúkhúr és kamillafajták ellen korai fejlő­dési stádiumban alkalmazható. A herbicid hatás­­spektrum szélesítése céljából előnyösnek mutat­koztak a szintén ismert hatóanyagokkal: ioxinillal­­-(4-hidroxi-3,5-dijód-benzonitril), a bromoxinillal (3,5-dibróm-4-hidroxi-benzonitril) és a mekoprop­pal (4-klór-2-metil-fenoxi-propionsav) képzett ele­gyek. Ily módon egyszeri alkalmazással egyidejűleg többféle gyomnövény irtása is lehetővé válik. Így például ha az izoproturonhoz ioxinilt és bromoxi­­nilt adunk, akkor az árvacsalánt, a veronikát és az árvácskát is kiirthatjuk. Az izoproturon és a me­­koprop elegyével irthatóvá válik a ragadós galaj. Ismeretes az ilyen hatóanyag-kombinációk herbicid hatása, lásd pl.: 2 343 985. sz. NSZK-beli közrebo­­csátási irat, továbbá Cole és Horsnail, Proceedings 1976. 1. kötet, Britisch Crop Protection Conference- Weeds, 111-113. old. A peszticid hatóanyagokat általában emulgálható koncentrátumok, permetporok, valamint szuszpen­­ziókoncentrátumok formájában alkalmazzuk. A tech­nikai oldószerekben nehezen oldódó hatóanyagok, pl. az izoproturon általában permetporok formájá­ban kerül alkalmazásra. Az ilyen porok előállításá­hoz azonban költséges őrlési és szűrési berendezések­re és hordozóanyagként gyakran drága szintétikus kovasavra van szükség. A permetporok további hát­ránya, hogy nehezen mérhetők, illetve adagolhatok és alkalmazáskor poroznak. Az alkalmazó az ilyen porzó készítmények által könnyen károsodhat. A permetporelegyek, amelyek oldódó alkáli- vagy ammóniumsók formájában tartalmazzák a hatóanya­gokat, gyakran maró hatásúak. A permetporokból készített permetlé gyakran kevéssé stabil, ami a hígí­tott vizes szuszpenzió homogenitását illeti. A szusz­­pendált hatóanyag- és szilárdanyag-részecskék vi­szonylag gyorsan ülepednek le. Fél óra múlva gyakran már csak az elkevert hatóanyag fele található szusz­­pendált állapotban. F.nnek az a következménye sok­szor, hogy a hatóanyag nem oszlik el egyenletesen a növényen. Olyan önthető és tárolás közben stabil vizes szusz­penziók, amelyek 20-50 tömeg% szilárd hatóanyagot tartalmazhatnak finom eloszlásban, nem mutatják a permetporok fent említett hátrányait. Előállításuk a durva vizes hatóanyag-szuszpenzió megőrlésével tör­ténik golyósmalomban vagy homokmalomban. Mivel szűrőberendezésre nincsen szükség, a készülék nem túl költséges. A permetporokkal és azemulgeáiható koncentrátumokkal szemben azonban a valóban tárolásstabil és a gyakorlat számára alkalmas szusz­­penziókoncentrátumok kifejlesztése lényegesen nehe­zebb. Az emulgeáíható koncentrátumok és a permetpo­­rok gyakorlatilag egyfázisú rendszerben találhatók és pl. oldat vagy portermék formájában viszonylag problémamentesen tárolhatók. A felhasználás idő­pontjában a vízzel való hígítás után csak egy rövid ideig kell emulziót vagy szuszpenziót képezniük. A nemzetközi vizsgálati előírások szerint a permetporok esetében például a permetlében fél óra állás után csak 50 tömeg% hatóanyag-részecs­kének kell szuszpendálva lennie. Ezzel szemben a szilárd hatóanyagok vizes szuszpenziókoncentrátumai szilárd-folyékony kétfázisú rendszert képeznek, mely­ben a szilárd hatóanyag-részecskékre szakadatlanul olyan erők hatnak, mint pl. a gravitáció és a tömeg­vonzás. Ha azonban a szuszpenziókoncentrátumokat a gyakorlatban akarjuk alkalmazni, akkor az elvárás szerint a koncentrátumoknak két éven túlmenő táro­lási stabilitással kell rendelkeznie, azaz a hatóanyag­részecskék finom eloszlásának legalább ezen időtar­tam alatt meg kell maradnia. A diszperziónak önt­­hetőnek kell maradnia. Ki kell zárni a szuszpenzió besűrüsödését és felrázással újra nem diszpergálható leülepedett részek kialakulását. Az ilyen kétfázisú rendszerek nem stabilak és hajlamosak a rétegződés­re, amely a tárolási idő meghosszabbodásával és a hőmérséklet emelkedésével fokozódik. Sok eset­ben a diszperziók megszilárdulnak és nyúlós üledé­ket képeznek, amelyek a folyadékban már nem disz­­pergálhatók újra. A diszpergált hatóanyag-részecskék gyakran egy csapásra koagulálnak, ha a szuszpenzió­­koncentrátumot más peszticid készítménnyel össze­keverjük. Ez különösen akkor áll fenn, hogyha a hozzákevert készítmények sókat tartalmaznak) vagy ha a hatóanyagok maguk só-jellegűek, pl. karbonsavas sók vagy fenolátok formájában fordulnak elő, vagy ke­ndnek alkalmazásra. Az ilyen koaguláció pl. akkor lép­het fel, ha peszticid szuszpenziókoncentrátumok ha­tott, felhasználásra kész permedéihez peszticid készítményeket keverünk, de a koaguláció adott esetben többé vagy kevésbé késleltetve már a szilárd hatóanyag szuszpenziókoncentrátumainak tárolásánál is felléphet, ha a koncentrátumhoz hasonló ható­anyagokat vagy fenolátokat hozzákevertünk. Ez kü­lönösen érvényes az izoproturon és mekoprop, bromoxinil és ioxinil hatóanyag-készítmények szusz­penziókoncentrátumai esetében, melyekre a gyakor­latban nagy szükség van. A szuszpenziókoncentrátumokban olyan idő- és Siőmérsékletfüggő folyamatok játszódnak le, amelyek a termék minőségét befolyásolják. Elméleti elképze­lések szerint a szuszpenzíó akkor lesz stabil, ha a sok­féle diszpergáló-, nedvesítő- és viszkozitásmódosító szerből az alkalmazási célnak megfelelőket helyes 191 80f 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents