191785. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,5-benzotiazepin-származékok előállítására

1 2 képletű vegyület védőcsoportjának eltávolításával állíthatók elő. A (II) általános képletű vegyületek vagy sóik és a (III) általános képletű vegyületek vagy sóik kon­­denzálását oldószerben hajthatjuk végre. Ha a (II) általános képletű vegyületeket szabad formában használjuk, előnyös a reagáltatást bázis jelenlétében végrehajtani. Bázisként például alkálifém-hidroxido­­kat (így például kálium-vagy nátrium-hidroxidot) alkálifém karbonátokat (így például kálium- vagy nátrium-karbonátot) és alkálifém-hidrideket (így például nátrium-hidridet) használhatunk. A (III) általános képletű vegyületek sói közé tartoznak a savaddiciós sók, például hidrokloridok vagy hidro­­bromidok. Oldószerként célszerűen acetont, etil­­-acetátot, dimetil-szulfoxidot, dimetil-formamidot vagy dioxánt használhatunk. Előnyös a reagáltatást 25-100°C-on, különösen 25—80°C-on végrehajtani. A (B) vá7,lat értelmében az (I-a) általános kép­letű vegyületek valamely (V) általános képletű vegyület vagy sója és valamely (VI) általános képletű vegyidet vagy reakcióképes származéka kondenzá­­lásával, és ~ ha 0 jelentése védó'csoport - egy így kapott (VIII) általános képletű vegyület védőcso­portjának eltávolításával állíthatók elő. A lépés kiindulási anyagaiként használt (V) általános képletű vegyületek megfelelnek azoknak az (A) vázlat szerinti reakció során kapott (IV) általános képletű vegyületeknek, amelyek képle­tében R‘ jelentése rövidszénláncú alkilcsoport és Rz jelentése hidrogénatom. Alternatív módon a 0 helyén védőcsoportot hordozó (V) általános képle­tű vegyületek előállíthatok egy R helyén rövid­szénláncú aikilcsoportot és Rz helyén hidrogén­­atomot hordozó (I) általános képletű vegyületbe védőcsoport bevitele útján. így például a 0 helyén terc-butoxi-karbonil-csoportot hordozó (Vá általá­nos képletű vegyületek előállíthat ók-egy, Rr helyén rövidszénláncú aikilcsoportot és Rz helyén hidro­génatomot hordozó (I) általános képletű vegyületet 2-(terc-butoxi-karboniItio)4,6-dimetil-piri midinnel, terc-butoxi-karbonil-kloriddai, terc-butoxi-karbonil­­-aziddal, vagy terc-butoxi-karbonil-hidraziddal rea­­gáltatva, oldószerben (például dioxánban, tetra­­hidrofuránban vagy benzolban, 0-50°C-on, külö­nösen 10-25°C-on. A (VI) általános képletű vegyületek reakció­képes származékaira példaképpen említhetünk rö­vidszénláncú alkánsav-anhidrideket (így például ecetsavanhidridet, propionsavanhidridet vagy vajsav­­anhidridet) és rövidszénláncú alkanoil-halogenideket (például acetil-kloridot, propionil-kloridot vagy bu­­tiril-kloridot). Az (V) általános képletű vegyületek valamelyikének vagy sójának a (VI) általános kép­letű vegyületek egy ilyen reakcióképes származéká­val való reagáltatását oldószerben, adott esetben savmegkötőszer jelenlétében hajthatjuk végre. Sav­megkötőanyagként például piridint, trietil-amint, N-metil-pi peri dint, N-metiI-morfo!int vagy N-etil­­-N.N-diizopropil-amint használhatunk. Oldószer­ként célszerű a piridin, tetrahidrofurán, dioxán, benzol, toluol, metilén-klorid vagy az ecetsav hasz­nálata. Ha a (VI) általános képletű vegyületek reak­cióképes származékaként fölös mennyiségben vett ecetsavanhidridet használunk, akkor nem mindig szükséges oldószer használata, mert az ecetsavan­hidrid az oldószer szerepét is betölti. Előnyös a reagáltatást 20- 130°C-on elvégezni, ha a (VI) általános képletű vegyületek reakcióképes szár­mazékaként rövidszénláncú alkánsav-anhidridet használunk, és 20 60°C-on végezni, ha reakció­képes származékként rövidszénláncú alkanoil-halo­­genidet használunk. Ha a (VI) általános képletű vegyületeket szabad sav formájában használjuk, akkor kondenzálásukat valamely (V) általános képletű vegyiilettel vagy só­jával kondenzáiószer jelenlétében, oldószerben hajt­hatjuk végre. Kondenzálószerként például diciklo­­hexil karbodiimidet, N,N -karbonil diimidazolt, 1- -metil 2-halogén-piridinium jodidol (például 1 me til-2 bróm piridinium jodidot), metoxi acetilént vagy trifenil-foszfor és szén tetraklorid alkotta komplexeket használhatunk. Oldószerként célszerű a metilén klorid, 1,2-diklór-elán, kloroform, benzol, toluol, tetrahidrofurán vag^ dioxán használata. Előnyös a reagáltatást 0 - 5CT C-on, kíilönösen 0 25' C on végezni. A (C) vázlat értelmében az (I h) általános kép­letű vegyületek valamely (Vili) általános képletű vegyület vagy sója dezaeilezésével és ha O jelen­tése védőcsoport egy így kapott (IX) általános képletű vegyület védőcsoportjának eltávolításával állíthatók elő. A (VIII) általános képletű vegyületek vagy sóik dezacilezését úgy' hajthatjuk végre, hogy e vegyüle­tek valamelyikéi bázissal vagy savval kezeljük oldószerben. A bázisra példaképpen az, alkálifém­­-hidroxidokat (így például a kálium- vagy nátrium­­hidroxidot) és az alkálifém karbonátokat (így pél­dául a nátrium- vagy a kálium-karbonátot) említ­hetjük. Savként használhatunk például hidrogén­­-kloridot vagy hidrogén-bromidot. Oldószerként célszerű egy alkanol (pl. metanol vagy etanol) vagy egy ilyen alkanol és víz. eledének használa­ta. Előnyös a reagáltatást 0-100 C-on, különösen 10-50°Ç-on végezni, ha bázist használunk, illetve 0-100°C-on. különösen 20 60°Ca>n végezni, ha savat használunk. A (D) vázlat értelmében az. (I-d) általános kép­letű vegyületek valamely (I-c) általános képletű vegyület vagy sója dezalkilezésével állíthatók elő. Ezeknek a vegyületeknek a dezalkilezését egy bór-trihalogeniddel, például bór-tribromiddal, oldó­szerben végzett kezeléssel hajtjuk végre. Oldószer­ként célszerűen metilén kloridot, kloroformot, 1,2- -diklóretánt vagy klór benzolt használunk. Elő­nyös a reagáltatást —50°C és +25i°C- különösen — 10°C és +25°C- között végezni. Az (E) vázlat értelmében az (le) általános kép­letű vegyületek előállíthatok valamely (V) általános képletű vegyületet vagy sóját valamely (X) általá­nos képletű benzil-halogeniddel reagáltatva, és — ha O jelentése kilépő csoport — egy így kapott (XI) általános képletű vegyület védőcsoportját eltávolít­­va. Az (V) általános képletű vegyületek vagy sóik reagáltatását a (X) általános képletű vegyületekkel oldószerben, savmegkötőanyag jelenlétében hajthat­juk végre. Savmegkötőanyagként használhatunk például alkálifém-hidrideket (így például nátrium­­-hidridet) és alkálifém-amidokat (így például nát­rium-hidridet) és alkálifém-amidokat (így például 191.785 p 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents