191780. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nagynyomású kisülő lámpa működési feszültségének a beállítására

1 191.780 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés nagynyo­mású gázkisülő lámpa működési feszültségének egy adott névleges értékre történő beállítására, amely a lámpával sorosan elrendezett, vezérelhető áramkor­látozót, valamint ezt vezérlő beállító áramkört tartal­maz, a beállító áramkör kimenő jelét a lámpa névleges működési feszültségét meghatározó kívánt érték és a lámpa pillanatnyi működési feszültségét meghatározó tényleges érték közötti különbség határozza meg A nagynyomású gázkisülő lámpák működése köz­ben gyakran merülnek fel nehézségek annak követ­keztében, vagy a lámpa élettartama során változó működési feszültség változása következtében, ami a lámpa öregedése során fellépő jelenség. Ez a lámpa túlterheléséhez vezethet, és ezáltal annak élettartama megrövidül. Nátrium kisülő lámpáknál a nátrium nyomása megnövekszik, ezen túlmenően az a nem-kí­vánt hatás lép fel, hogy a lámpa szintulajdonságai vál­toznak a lámpa működési feszültségével együtt. A lámpa működési feszültéségének változásai nem csu­pán az előbb említett öregedési jelenség következté­ben lép fel. hanem azt gyártási toleranciák is okozhat­ják. Gyakran fordul elő, hogy a lámpa működési fe­szültsége növekszik az élettartama során jóllehet a működési feszültség csökkenése, vagy mindkét ha tás kombinációja egyidejűleg léphet fel ez alatt az idő alatt. Következésképpen a lámpa működési feszültségé­nek egy adott névleges értélae történő beállítása alatt azt is értjük, hogy valamennyi adott típusú lámpához amennyiben az az előbb említett áramköri elrendezés­sel működik, ugyanazt a működési feszültséget állít­juk be. Ez nem jelenti a teljesítmény-stabilizálást, mi­vel a gyártási toleranciák következtében az egyes lám­pák teljesítményfelvétele különböző lehet ahhoz, hogy ugyanazt a működési feszültséget érjük el. Ugyanezen oknál fogva nem lehetséges az sem, hogy csupán a lámpa áramát stabilizáljuk. A 0 104 687 európai közrebocsátási irat a beveze­tőben körülírt áramköri elrendezést ismerteti, amely­­lyel a nagynyomású gázkisülő lámpák működési fe­szültségét állítják be abban az esetben, ha annak pil­lanatnyi működési feszültsége a kívánt névleges mű­ködési feszültséget 10 %-nál nagyobb mértékben meg­haladja. E célra egy rendkívül komplikált és költséges beállító áramkört alkalmaznak. Jóllehet, egy ismé­telt beállítás nem jön létre abban az esetben, ha a lámpa működési feszültsége csökken. Az ismert áramköri elrendezésben a lámpa működési feszültsé­gének V-onkénti változására a lámpa működési fe­szültsége csak oly mértékben változtatható, hogy a lámpa teljesítménye legfeljebb 1,5 % mértékben vál­tozzon, különben a lámpa működésében instabilitás jön létre. Jóllehet, ilyen kismértékű lámpa teljesítményvál­tozás nem mindegyik lámpatípusnál elegendő ahhoz, hogy a lámpa működési feszültségének változásait kielégítő mértékben lehessen kompenzálni. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan kap csolási elrendezés kidolgozását nagynyomású gázki­sülő lámpák működési feszültségének beállítására különösen nagynyomású nátriumgőz kisülő lámpák­hoz, amely lehetővé teszi a lámpa működési feszült­ségének egy adott névleges értékre történő pontos beállítását anélkül, hogy a lámpa működése közben instabilitások lépnének fel. Mind á névleges érték feletti, mind a névleges érték alatti működési feszült­séget be kell állítani. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt kapcsolási elrendezéssel a találmány szerint úgy értük el, hogy a lámpával párhuzamosan egy fűtőeszköz van el­rendezve, a fűtőeszköz hőcsatolásban van egy hőfok­függő villamos eszközzel, amely hőfokfüggő villamos eszköz a lámpa pillanatnyi működési feszültségétől függő tényleges feszültséget állítja elő. A lámpa működési feszültségétől függően a fűtő eszköz jobban vagy kevésbé van hevítve. Az R fűtő­­eszköznek a P ellenállás veszteségei a P=Ul3/R össze­függés szerint függnek össze az Ul lámpa működési feszültségével, és flymódon a működési feszültség stabilizálásához alkalmas mennyiséget állítja elő. Ezek a veszteségek egy hőfokfüggő villamos eszközt hevítenek, amely azt villamosán mérhető, és ílymó­­don elektronikusan feldolgozható jellé alakítható át. Például, abban az esetben, ha a hálózati feszült­ség ingadozása következtében a lámpa árama ugrás­szerűen változik, akkor a lámpa termikus időállandó­ja, vagyis az az idő, amely a szintén ugrásszerű kez­deti működési feszültségváltozás és az ezt követő, kezdeti értékre történő átmenet között eltelik a lámpa típusától függően több másodperc és néhány perc között lehet. A stabil beállításhoz ezért előnyös, ha a fűtőeszközből és a hőfokfüggő villamos eszköz­ből álló egységnek a termikus időállandója a lámpa termikus időállandójának a nagyságrendjébe esik. Amennyiben szükségessé válna a feszültségváltozá­soknak ilyen nagy időállandóval elektronikus úton történő beállítása, akkor ahhoz nagyértékű, költsé­ges kondenzátorokra és műveleti erősítőkre lenne szükség ezekhez a beállító áramkörökhöz annak ér­dekében, hogy a szivárgó áramokat olyan kis érté­ken tartsuk, amennyire az csak lehetséges. Ez okból a találmány szerinti kapcsolási elrendezésnél olyan beállító áramkört alkalmaztunk, amely nem tartal­maz elektronikus integráló áramkört, de amelynek a kívánt beállítási időállandóját a fűtőeszköznek és a hőfokfüggő villamos eszköznek az együttese bizto­sítja. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy ki­viteli alakjának olyan egyszerű áramköre van amely­nél a tényleges feszültség a kívánt feszültséggel együtt egy differenciál erősítőre van vezetve, amely nek a kimeneti jele vezérli a vezérelhető áramkorlá­tozót. A hőfokfüggő eszköz előnyösen egy további villa­mos eszközzel, valamint egy feszültségforrással sorosan van kapcsolva, és a tényleges feszültséget a két sorbakapcsolt eszköz csatlakozási pontjáról ve­zetjük le. Ezt az elrendezést egyszerűen előállíthat­juk, és amelynek a költségei alacsonyak. Annak érdekében, hogy a lámpa működési fe­szültségét a környezeti hőmérséklet változásától függetlenül tudjuk beállítani, a találmány egy to­vábbi előnyös kiviteli alakjánál a kívánt feszültséget a környezeti hőmérséklet függvényében változtat­juk. A környezeti hőmérséklet változásai úgy is kom­­penzálhatók, ha a további villamos eszköz szintén hőmérsékletfüggő, amely a fűtőeszközzel hevített hőfokfüggő eszközzel sorba van kapcsolva. A hőfokfüggő villamos eszköz lehet egy hőfok­függő ellenállás (NTC vagy PTC ellenállás), vagy egy szilícium hőérzékelő, vagy egy hőmérsékletfüg­gő Zener-feszültségű Zener-dióda. Egy hőfokfüggő ellenállás jelenti a legolcsóbb megoldást, amely egy­ben a legkevésbé érzékeny a külső zavarokra. A szi­lícium hőérzékelőknek a hőmérséklet-karakterisztiká­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents