191780. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nagynyomású kisülő lámpa működési feszültségének a beállítására
1 191.780 2 ja kisebb toleranciájú. mint a hőfokfüggő ellenállásoknak. A Zener-diódák még pontosabbak, mint a szilícium hőérzékélők. Az alábbiakban a találmány szerinti kapcsolási elrendezést a mellékelt rajzok alapján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra egy nagynyomású kisülő lámpa működési feszültségének beállítására szolgáló kapcsolási elrendezést mutat, amely egy, a lámpa elé kapcsolt áramkorlátozót vezérlő beállító áramkört tartalmaz, a 2. ábra az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezésben alkalmazható beállító áramkört mutat, amely egy hőfokfüggő ellenállást tartalmaz, és a 3. ábra szintén az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezésben alkalmazható beállító áramkört tüntet fel, amelyben egy hőfokfüggő Zener - feszültségű Zenerdióda van alkalmazva. Az 1. ábrán bemutatott kapcsolási elrendezésben a bemeneti A és B csatlakozókra váltakozó feszültség, például 220 V, 50 Hz-es hálózati feszültség van vezetve. Ezekhez a bemeneti A és B csatlakozókhoz egy soros áramköri elrendezés csatlakozik, amely egy nagynyomású kisülő 1 lámpát és egy vezérelhető 2 áramkorlátozót tartalmaz. Egy 3 beállító áramkör van az 1 lámpával párhuzamosan kapcsolva, amely előnyösen egy nagynyomású nátrium kisülő lámpa. A beállítóáramkörnek első C, D bemenetelre az 1 lámpa működési feszültsége van vezetve, míg a másik F, G bemeneteire egy adott kívánt másik feszültség, amely az 1 lámpa névleges működési feszültségét határozza meg, amely utóbbi feszültséget egy egyenfeszültségű referencia 4 feszültségforrás állít elő. A 3 beállító áramkör a H kimenetén feszültséget állít elő ha az 1 lámpa működési feszültsége az időben átlagolva eltér a névleges értékétől. Ekkor ez a kimenő feszültség rájut a vezérelhető 2 áramkorlátozóra, amely lecsökkenti az 1 lámpa teljesítményét abban az esetben, ha az 1 lámpa működési feszültsége a névleges érték felett van, és megnöveli az 1 lámpa teljesítményét, ha a működési feszültsége a névleges értéke alatt van, ílymódon egészében az 1 lámpa működési feszültsége mindig a névleges értékre van beállítva. Vezérelhető 2 áramkorlátozóként fojtótekercseket és triacokat tartalmazó áramkörök alkalmazhatók, amint azok például a 4 162 429, 3 886 405 és 4 037 148 számú US szabadalmi leírásokban vannak ismertetve. Elektronikus hálózati kapcsoló alkatrészek is alkalmazhatók, mint például különböző konverterek. A 2. ábrán látható 3 beállító áramkört az alábbiakban ismertetjük. Az első C, D bemenetekre vezetett 1 lámpa feszültsége egy fűtőeszközre van vezetve, amelyet egy 5 fűtőellenállás alkot, amely az 1 lámpával párhuzamosan van kapcsolva, és amely hőcsatolásban van egy hőfokfüggő 6 ellenállással, az adott esetben egy NTC ellenállással. Ezek a szerkezeti egységek átalánosan ismertek, amelyeket „közvetett fűtésű termisztor’’-nak neveznek. Ezek a kereskedelmi forgalomban kaphatók, vagy egyszerűen előállíthatók egy ffítőellenállásból és egy NTC ellenállásból. Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy az 1 lámpához csatlakozó 5 fűtőellenállás és az NTC 6 ellenállás közötti galvanikus elválasztást biztosítja, aminek eredményeképpen a 3 beállító áramkör tetszőleges feszültségre kapcsolható, ami megkönnyíti a 2 áramkorlátozó vezérlését. A T időállandó, amellyel az NTC 6 ellenállás reagál az 5 fűtőellenállásra kapcsolt 1 lámpa feszültségének változásaira, egyszerűen úgy állítható be, hogy változtatjuk a hőcsatolást néhány másodperc és né hány perc közötti időre. ílymódon az I lámpa termikus időállandójának megfelelő érték beállítható. Az NTC 6 ellenállás sorba van kapcsolva egy ohmos 7 ellenállással, valamint egy egyenfeszültségű feszültségforrással, amelynek például a feszültsége 10 V, amellyel egy feszültségosztó jön létre. A 6 és 7 ellenállások 8 csatlakozási pontján megjelenő feszültség függvénye az 1 lámpa mindenkori feszültségének. Ezt a tényleges feszültsége ezután egy 9 differenciálerősítő első Ej bemenetére vezetjük, majd az 1 lámpa névleges működési feszültségét meghatározó kívánt feszültséget a második E2 bemenetre vezetjük, amely feszültséget az egyenfeszültségű referencia 4 feszültségforrás állítja elő. A 9 differenciálerősítő nem szükségszerűen egyetlen erősítőből áll, hanem tartalmazhat több erősítőt is, megfelelő kombinációban. Abban az esetben, ha az 1 lámpa működési feszültsége a névleges értékét meghaladja, akkor az 5 fűtőellenállás és a vele hőcsatolásban levő NTC 6 ellenállás erősen felmelegszik. Következésképpen, ennek ellenállása lecsökken a T időállandónak megfelelő sebességgel, aminek következtében a 9 differen ciálerősítő Ej bemenetén levő feszültség meghaladja az 1 lámpa névleges működési feszültségét meghatározó kívánt értéket. Ekkor a 9 differenciálerősítő H kimenetén a kimeneti feszültség szintén a T időállan dóval változik. Ez a kimeneti feszültség vezérli a 2 áramkorlátozót, amely viszont az 1 lámpa teljesítményfelvételét csökkenti, ílymódon csökkenti a lámpán levő túlfeszültséget is. Ezzel analóg, csak ellentétes előjelű változás lép fel akkor, ha az 1 lámpa működési feszültsége a névleges értéke alá csökken.A A 3 beállító áramkör gyakorlatilag úgy viselkedik mint egy integráló szabályozó kör. A 2. ábrán bemutatott beállító áramkörnek az a hátránya, hogy az NTC 6 ellenállásból és az ohmos 7 ellenállásból álló feszültségosztó a környezeti hőmérséklet ingadozásaira is változtatja azértékét, amely különösen akkor fordul elő, ha az a ballaszttal együtt az 1 lámpa fejében van integrálva. Ezt a hátrányt elkerülhetjük, ha az ohmos 7 ellenállás helyére szintén egy NTC ellenállást teszüNk, amelynek a hőmérséklet-karakterisztikája megfelel a másik NTC 6 ellenállás hőmérséklet-karakterisztikájának. Ha a második NTC 7 ellenállást megfelelően nagy távolságban helyezzük el az 5 fűtőellenállástól, akkor a feszültségosztás aránya a környezeti hőmérséklet változásaitól függetlenül állandó értékű marad. Az NTC 6 ellenállás helyett alkalmazhatunk szilícium hőmérsékletérzékelőt (például Valvo gyártmányú KTY 83 típusút). Az ilyen szilícium hőmérsékletérzékelőknek a hőmérséklet-karakterisztikája általában kisebb toleranciájú, mint az NTC ellenállásoké. Mivel a szilícium hőmérsékletérzékelőknek pozitív hőfokegyütthatójuk van, ebben az esetben a 9 differenciálerősítő Ej és Ej bemenetéit fel kel cserélni. A 3. ábrán bemutatott beállító áramkörben egy ohmos 7 ellenállásból és egy 10 Zener-diódából álló soros áramkör található, amely 10 Zener-diódának a Zener-feszültsége hőmérsékletfüggő (például a Thomson CSF cég TPD 0135 típusú Zener-dióda). Amikor az 1 lámpa működési feszültsége növekszik, és ezzel együtt a 10 Zener-dióda hőmérséklete is növekszik, az 5 fűtőellenállás melegedése következtében, aminek következtében a Zener-feszültség növekszik. Ez ugyanazt ereményezi, mintha az áramkörben egy NTC ellenállás lenne (2. ábra) , vagyis a 9 differenei-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
