191718. lajstromszámú szabadalom • Hajlítható kontének elsősorban ömlesztett anyagok szállításához és tárolásához
1 2 A termelékenység fokozása végett előnyös, ha fenékrészének hat egybevágó fenéklapja van, a fenéklapok csúcsszögei azonosak, nagyságuk kisebb, mint 60° és nagyobb vagy egyenlő 40 -al, továbbá a fenékrész alakja hatszögletű. A technológia egyszerűsítése végett előnyös, ha a konténer fenékrésze téglalapalakú és csúcsszögei nem azonosak. A technológia további tökéletesítése céljából előnyös, hogy az egyik fenékvarrás sem teljed a fenékrész csúcsáig es a fenékrész csúcsa közelében semmilyen varrás nincs. A találmány szempontjából továbbá előnyös, ha fenékrésze egymáshoz rögzített fenéklapokból van kialakítva, továbbá a fenéklapok osúcsszögeinek összege a 240°-280°-ig terjedő tartományban és a 360°-os érték között van. A találmány a továbbiakban részletesen rajzon, példa segítségével ismertetjük. A rajzon az 1 ábra A síkszövésű szövetből négy fenéklappal, négyszögletes fenékrésszcl kialakítható konténer kiterített alaprajza, a 2. ábra a síkszövésű szövetből hat fenéklappal, hatszögletű fenékrésszel kialakított hajlítható konténer kiterített, szimmetria vonalmenti alaprajza, a 3. ábra a síkszövésű szövet alapanyagból kialakított, téglalapalakú fenékrészű konténer kiterített, szimmetria vonal menti vázlata, a 4. ábra az I. ábra szerinti kiterített rajz alapján összeállított konténer, az 5. ábra a 3. ábra szerinti kiterített rajznak megfelelő összeállított konténer a 6. ábra a konténer fluidi/ált ömlesztett anyaggal való töltését mutatja, a 7. ábrán egy felfüggesztett, megtöltött konténer látható. Az 1. ábrán a 2 hajlítási él menten kiterített ! alapanyag rajza látható. Szemléltettük a 3 töltőnyílás részére kialakított bemetszést és a 4 fenéklapok kialakításához szükséges (a, b), (c, b), (a , b’) és (c’_ d’)szabási vonalakat. A szabási vonalakkal a 4 fenéklapokat a csúcsszöggel alakítottuk ki. Valamennyi 4 fenéklap egybevágó, ezáltal a fenékrész alakja négyzetes. A 2. ábrán a konténer egy másik kiviteli alakjának kiterített rajzát ábrázoltuk, ahol látható az 1 alapanyag a benne kialakított 3 töltönyüássa], a 6 oldalvar - rásokkai és az 5 nyílással az emelőfül kialakításához. A kiterített alapanyag mindkét oldalát szimmetrikusan 3-3 összesen hat egybevágó 4 fenéklapot alakítottunk ki a csúcsszögekkei. Varrással rögzítve egymáshoz, az I alapanyag megfelelő részeit hatszögletes alakú fenékrészt nyerünk, ahol valamennyi a szög azonos és a kialakításhoz 6 darab 7 fenékvarrás szükséges. Ezek fenékrészen átmenő 3 darab 7 fenékvarrást alkotnak, amelyeknek meghosszabbítása a konténer 6 oldalvarrásában folytatódik. A 3. ábrán egy téglalap keresztmetszetű fenékrészszel kialakított konténer 1 alapanyagának kiterített rajza látható, finnél a változatnál az a és ß szögek nem azonosak és a központi 4 fenéklap rövidebb és szélesebb, mint a két szélső 4 fenéklap és ennek megfelelően az ábrán látható varrások létrehozásával téglalapalakú fenékrésszel kialakított konténert nyerünk. Ennél a kiviteli változatnál a d és a szabási vonalak a/2 szögei zárnak be megfelelő 6 oldalvarrásukkal. 8 A 4. ábrán az 1 alapanyaggal kialakított és a 2 hajlítási él mentén hajlított, valamint a 6 oldalvarrásokkal és 7 fenékvarrásokból kettőt, a 6 oldalvarrások meghosszabbítását. Ha as: 1 alapanyagot két függőleges irányban elrendezett egymáshoz rögzített darabból állítjuk össze, a konténernek 4 darab 7 oldavarrása lesz, amelyek páronként a 6 oldalvarrások meghosszabbításai. A 6. ábrán egy felfüggesztett és fluidizált ömlesztett anyaggal pl. cemeneitel részben feltöltött konténer látható, amely egy emelőhorgon nyert elhelyezést. Amint az ábrán jól látható a konténer fenékrésze jellegzetesen kúpos formát ölt, és a bevezetett fluidizált ömleszlett anyag központosán és egyenletesen helyezkedik el a konténerben. A 7. ábra egy felfüggesztett és ömlesztett anyaggal feltöltött konténer metszeti rajzát láthatjuk, amely a konténert szállításra vagy tárolásra kész állapotban mutatja. Jól látható a konténer fenékrészének jellegzetesen kúpos, illetőleg tölcsérszerű alakja. Az ábrázolt konténert négy darab fenéklappal és kb. 80°-os értékű a csúcsszögekkel alakítottuk ki. Az. 1 alapanyagot olymódon is kialakíthatjuk, hogy több, mint 6 darab 4 fenéklap keletkezik, konkrétan pl, 8 vagy több darab 4 fenéklap szintén kialakítható. Abban az esetben, ha a konténer alapanyagát körszövésű szövetből alakítják ki olyan megoldás is létrehozható, amelynél sem oldavarrás, sem emelőfúl varrások nincsenek vagy olyan konténer is kialakítható, amelynek van emelőfül varrása, de nincsenek oldalvarrásai. A szabási vonalak és ezáltal a 7 fenékvarrások alakja az egyenses vonaltól eltérhet, és tartalmazhat görbe vonalrészeket, ebben az esetben az cv vagy ß szögek nagyságát az egyenes vonalak, illetve a görbevonalrészek érintői zárják be. A találmány szerinti megoldás egyik további kiviteli alakjánál a 7 fenék varrásokat úgy alakítjuk ki, hogy a fenékrész csúcsa közelében semmilyen varrás nincs, azaz a fenékrész csúcsközeli része teljesen varrásmentes. Az ilyen speciális kiviteli alak előnye, abban mutatkozik meg, hogy a konténer ürítés alkalmával könnyebben kialakítható a kifolyó nyílás. A találmány szerinti megoldással létrehozott konténerek és a technika álásában ismertetett 138 134 sz. norvég szabadalmi leírásnak megfelelő konténer mechanikai igénybevétel nyomán fellépő feszültség értékeinek változását összevető vizsgálatot végeztünk, amelyeket az 1. táblázatban foglaltunk össze. A konténert először mintegy 950 kg tömegű ömlesztett anyaggal terheltük, és egy állványon kialakított emelőhorogra függesztettük fel. Az ömlesztett anyag tetejére a konténer belsejében egy acéltárcsát helyeztünk el, amelyhez egy, a talajjal összekötött acélrudat kapcsoltunk össze. Az emelőhorgot függőleges mentén emelhetően és süllyeszthetően alakítottuk ki, amely mozgatást hidraulikus hengerre! oldottuk meg. Ily módon az ömlesztett anyagra, illetve a konténerre változó nagyságú terhelést, mechanikai igénybevételt fejtettünk ki, amelyet az emelőhorog és a hidraulikus henger között elhelyezett, digitális leolvasóval ellátott mérőegységgel mértük. A konténereket először a feltételezhető szakítószilárdság 2/5-nek megfelelő teherrel terheltük. A továbbiak folyamán a terhelést addig növeltük, amíg a sza-191.7] 5 10 15 20 25 30 35 40 45 5C 55 60 3
