191718. lajstromszámú szabadalom • Hajlítható kontének elsősorban ömlesztett anyagok szállításához és tárolásához

1 2 191.718 kadás bekövetkezett. A szakításnak megfelelő mecha­nikai igénybevételt, illetve a szakadás helyét (fenék­rész, vagy felsőrész) a táblázatban rögzítettük, ahol a 6 különböző próba alá vont konténerek húzószilárdsági feszültségét is megadtuk a 138 134 sz. norvég szaba­dalom szerinti leírásnak megfelelő konténerével össze­hasonlítva. A próba alá vont következő konténerek , 3, 1,4, 3,3, 3,4, 3,5 és 3,6 a találmány oltalmi teije­­delmén kívül esnek, mert az a, illetve ß csúcsszögek ' ^ nagyobbak, mvagy egyenlőek 90°-kai. A 3,11 és 3,12 sz. próba konténerek, amelyek 6 darab 7 fenékvarrás­sal vannak kialakítva és a, illetve ß csúcsszögeik e­­gyenlőek 80°-al olyan négy fenéklap kialakítással rendelkeznek, mint amilyet a 3. ábrán ábrázoltunk. -jg A próba alá vont 1,1-1,6 jelzésű tesztkonténereket polipropilén szövetből készítettük, és 160 x 212 ern­es szélesség és hosszúság mellett és netto térfogatuk kb. 0,8 m3. Az 1,1 és 1,2 jelzésű konténerek a 138.134 sz. nor­vég szabadalmi leírásnak megfelelő gyártói szabvány- 20 nak megfelelő konténerek. Az 1,3-1,6 jelzésű próba alá vont teszt konténerek ugyanilyen típusúak, azzaz az eltéréssel, hogy fenék­részük konstrukciója módosított, azaz fenékrészek egyréteges kialakítású, átmérő mentén átfutó 7 fenék­varrásokkal. 23 A 3,1-3,12 jelzésű próba alá vont tesztkonténerek az 1,1 -1,6 jelzésű próbakonténerektől eltérő minősé­gű polipropilén szövetből készültek, viszont méreteik azonosak. Valamennyi próba alá vont tesztkonténer 4 darab 4 fenéklappal kialakított fenékrésszel készült. A mérési eredményeket, mint fentebb említettük az '3J 1. táblázat tartalmazza. A mérési próbákból világosan látható, hogy a tészt­áid vont konténerek az új fenékrész konstrukciónak megfelelően nagyobb terhelést, illetve teherbírást tesznek lehetővé, mint az ismert, technika állásában 35 hivatkozott 138.134 sz. norvég szabadalmi leírásnak megfelelő konténerek, és a többletterhelés mértéke, mintegy 8-16%-os. Négy darab 7 fenékvarrás esetén legalább ugyanolyan mechanikai igénybevételt bír ki 4 darab egybevágó 4 fenéklappal megoldott szerkezet esetén. 40 Továbbá a tesztek eredményeiből megállapítható, hogy a szerkezeti elemek geometriai kialakítása és egymáshoz‘rendelése milyen hatással van a konténer teherbíróképességére. Konkrétan leszögezhető, hogy a 90°mái kisebb fenéklap csúcsszögek, illetve a 360°­nál kisebb fenéklap csúcsszög összegek esetén a talál­mány szerinti megoldással létrehozott konténer, mint egy 18-25%-kal magasabb terhelést képes kiállni, mint azok a konténereit, amelyeket 90°-os fenéklap­­csúcsszöggel konstruáltak. A további vizsgálódások, amelyek a csúcsszögek konkrét határértékének megállapítására irányultak, arra vezettek, hogy túlzottan éles határvonal nem mu­tatkozik. A gyakorlati alsó határérték az említett csúcsszög összegekre célszerűen mintegy' 240-280°-ig terjed. Felső határként a találmány szerinti előnyös hatást a 360°-os csúcsszőg összeg érték alatt mutat­kozott. A gyakorlati próbák alkalmával, amelyeknél fluidí­­zált cementet töltöttünk a találmány szerinti hajlítha tó konténerekbe, a konténer levegővel való előzetes feltöltése nélkül azt tapasztaltuk, hogy a konténer fe­nékrésze a töltés kezdetén felveszi kúpos, illetve töl­­csésszerű alakját, amely a továbbiakban automatiku­san központosítja a terhet és egyenletessé teszi a kon­­téner tehereloszlását, amint az a 6. ábrán látható. Az ömlesztett anyag betöltését megelőző levegővel való feltöltés nélkül tölthető találmányunk szerint konté­nerek esetében, pl. fluidízált cementnél olyan csekély mértékű por képződött, hogy felesleges lett volna külön porleválasztó berendezést a töltőcsőhöz csatla­koztatni. A találmány szerinti megoldással kialakított konté­nerek esetében a konténer teljes mértékben üríthető közbenső kézimunkával való rásegítés nélkül és elha­nyagolható mértékű volt a konténer rostjával való szennyeződés. A találmány szerinti megoldás előnye, hogy a kon­ténerek levegővel való előzetes feltöltés nélkül terhel­hetők, a teher eloszlása a rakodási folyamat kezdeté­nél klindulóan közponlos, illetve a konténer kereszt­­metszetéhez képest szimmetrikus, a konténer közben­ső kézimunkával történő beavatkozás nélkül könnyen üríthető, ürítésnél a tárolt anyag konténer rostokkal csekély mértékben szennyeződik, szerkezete és gyár­tása egyszerűbb, előállítási költsége alacsonyabb, te­herbíróképessége jóval magasabb. A találmány szerinti megoldás további előnye, hogy vékonyabb és ezáltal alacsonyabb költségű anyagból előállítható, amely bőven kiegyenlíti az elő­állításánál jelentkező mintegy 15%-os többletvarrás­­hosszúságból adódó ráfordítás többletet. 4

Next

/
Thumbnails
Contents