191718. lajstromszámú szabadalom • Hajlítható kontének elsősorban ömlesztett anyagok szállításához és tárolásához
1 2 A találmány tárgya hajlítható konténer elsősorban ömlesztett anyagok szállításához és tárolásához, amelynek legalább egy emelőfüle, egységes szerkezetű oldal- és fenéklapjai vannak, és legalább egyik alapanyaga sík- vagy körszövésű szövet, továbbá fenékrésze legalább négy, páronként egybevágó, lehajlítható, az oldalfalakkal szerkezetileg egységes lapból van kialakítva. A fentiekben leírt típusú konténereket, amelyeket ömlesztett intermedier konténereknek is hívnak, huzamosabb ideje használják és azok megfelelőnek bizonyultak bizonyos konkrét felhasználási célokra. A konténereket gyakran vízzáró belső béléssel alakítják ki, és mielőtt a konténerek ömlesztett önsúlyánál fogva szabadon szóródó anyaggal töltenék fel, először általában levegővel feltöltik. A 138 134 sz. norvég szabadalmi leírás (amely a 2 729 155 sz. NSZK szabadalmi leírásnak felel meg) olyan konténert ismertet, amelyet dupla fenékrésszel alakítottak ki. A hivatkozott konténert két emelőfüllel alakították ki, amelyeknek teljes szélessége kb. megegyezik a konténer kerületi méretének felével, ezáltal a konténer anyagának összes hosszirányú rostja kapcsolódik az emelőfülek szektorához. A konténer pl. egy, az 1 505 582 sz. brit szabadalmi leírásban ismertetett töltőberendezéssel tölthető, miközben alaplapra helyezéssel vagy alaplapra való helyezés nélkül töltik. A konténer emelőfüleit általában emelőhoroghoz csatlakoztatják, mielőtt a konténert levegővel feltöltenék, vagy ömlesztett anyagot juttatnának bele. Feltöltés után a konténer azonnal továbbszállítható. A konténert zárják és az emelőfüleknél fogva emelőhorogra vagy hasonló emelőszerkezetre helyezik, ezt megelőzően természetesen az emelőfülek egymáshoz zárásáról és rögzített helyzetének biztosításáról gondoskodnak. Másik megoldásoknál a konténert az ömlesztett anyaggal való töltés előtt állandó felhasználását lehetővé tevő emelőfogantyúval látják el. Az ismert és felsorolt konténerek alkalmazásánál számos hiányosságot tapasztaltak. Pl. konkrétan porszerű anyagok töltésénél a konténerben lévő levegőkiszorító porszerű anyag keveredett az ömlesztett anyaggal. A porszerü anyaggal erősen szennyezett levegő hátrányosan hat a töltőberendezés környezetére. Ha az ömlesztett anyag porképződésre hajlamos, akkor előbb egy porleválasztó berendezéssel, amelyet a töltőcsőhöz csatlakoztattak, el kellett távolítani egy porszűrőhöz vezetve, hogy a berendezés környezetében a levegő tiszta legyen. Az ilyen porleválasztó berendezések bonyolultabbá tették a töltőberendezések szerkezetét és mérsékelték a töltési hatékonyságot. Továbbá az a tény, hogy a töltőberendezések általában nem minden esetben tartalmaznak, vagy szerelhetők fel további porleválasztó berendezéssel meghatározzák az ilyen konténerek felhasználási lehetőségét. Ismeretes továbbá, hogy a középső összekötő csomóval kialakított fenékrészű konténerek feltölthetők fluidizálható, porszerű ömlesztett anyagokkal a konténer előzetes levegővel való feltöltése nélkül, egyszerűen olymódon, hogy a konténert emelőfüleinél emelőhorogra helyezik töltés előtt. A konténer fenékrészén kialakított középső összekötő csomó helyzete, automatikusan biztosítja azt, hogy az ömlesztett anyàg a töltési folyamat kezdetén a konténer fenékrészének közepén helyezkedik el, és ezáltal a konténer fenékrészét egyenletesen tölti ki, anélkül, hogy a konténer alakja aszimmetiikusvagy egyoldalúan eloszló teher által kialakított torzfofmájú lenne, A hivatkozott számú norvég szabadalmi leírásban ismertetett konténer feltöltésénél egyes esetekben levegővel való előzetes feltöltés nélkül is sikeresen zajlott le a rakomány, illetve az ömlesztett anyag betöltése. Néhány esetben azonban azt tapasztaltuk, hogy a betöltés után az anyag egyenlőtlenül helyezkedett el a konténer fenékrészén, amely egyoldalú tehereloszlás miatt deformált alakot öltött. További problémát jelentetett, hogy főleg konkrétan fluidizálható ömlesztett anyagoknál a belső bélés a fenékrészt alkotó fenéklapok közé szorult dupla fenékrészű konténerek esetében. A konténerek felhasználásával szerzett tapasztalatok és hiányosságok a feltalálókat további megoldások kifejlesztésére ösztönözték. Az egyik hiányosság a már említett levegővel való feltöltés szükségessége volt. További hiányosságot jelentett az, hogy még a fenékrészén középső összekötő csomóval kialakított konténerek is; további előnytelen jellemzőket mutattak. A szóbanforgó típusú konténerek ürítésénél, amelyet általában olymódon végezték, hogy a konténer fenékrészét késsel, vagy más vágószerszámmal megnyitották, a következő jelenségeket tapasztalták:- (a): a teljes középső összekötő csomó eltávozott az ömlesztett anyaggal,- (b): a konténer anyagából viszonylag nagy mennyiségű rost távozott az ömlesztett anyaggal és szennyezte azt,- (c): a vágószerszámmal felnyitott fenékrész közelében a konténer anyaga felhullámosodott, illetve zsebesedések keletkeztek, amelyek jelentősen szűkítették az átömlési, illetve kifolyási keresztmetszetet. A találmánnyal célunk az említett hiányosságok kiküszöbölése, azaz a hajlítható konténer olyan továbbfejlesztése, amely lényegesen jobb hatásfokkal jellemezhető, mint az ismert megoldások. A találmánnyal feladatunk olyan hajlítható konténer kialakítása, amely levegővel való előzetes feltöltés nélkül egyenletes tehereloszlással jellemezve, állandó keresztmetszetű ürítéssel, valamint a konténer ürítésénél a konténer alapanyagrostjainak jelentős mértékű hozzákeveredése nélkül működtethető. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat a bevezetőben leírt típusú konténernél megoldódik, ha a konténer szerkezeti elemeit, azok összeillesztését újszerű, a feladat megvalósítását lehetővé tevő alakot eredményező és mechanikai igénybevételeit módosított formában felvevő konstrukcióval alakítjuk ki. A kitűzött feladatot a bevezetőben leírt típusú konténernél a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a fenéklapok az alapanyag szabási vonalaival vannak kialakítva és ah ol a megfelelő szabási vonalak közötti fenéklap csúcss zögeik a fenékrész középpontja irányába szimmetrikusan elrendezettek, továbbá a fenéklapok csúcsszögeinek összege kisebb, mint 360° és ezáltal a fenékvarrásokkal összekötött fenéklapok enyhén kúpos, illetve tölcsérformájú fenékrészt alkotnak. Célszerű az olyan kiviteli alak, hogy fenékrészének négy egybevágó, szabási vonalak által meghatározott fenéklapja van : ahol a fenéklapok csúcsszögei azonosak és nagyságuk kisebb, mint 90° és nagyobb vagy egyenlő 7Cr-al, továbbá a fenékrész alakja négyzetes. 191 718 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
