191703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rizs termesztésre valamint rizstelep az eljárás megvalósítására

1 2 a talajfelület elsimítása. A. vegyszerek kiszórása vető­­gépekkel, illetve repülőgépekkel, beágyazása pedig ta­lajmaró- illetve tárcsás grubberekkel történik, A ve­tésforgó közbenső kultúráinak termesztése ugyani­lyen öntözési intézkedések mellett a föld rövididejű elárasztása, majd a víz levezetése alakjában történik. Ez az eljárás vízhozzávezetési módszereiben nem biztosítja az optimális feltételeket a rizspalánták, va­lamint a vetésforgó közbenső kultúráinak növekedé­séhez, mivel a rizspalánták fejlődését az első fázisban jelentősen befolyásolja az őket elárasztó vízréteg, még ha az aránylag rövid ideig áll is fenn. Az a 4-5 nap viszont, amely az ún. rövididejű árasztásokra jellem­ző, ugyancsak nem nevezhető rövid időtartamnak. Ez alatt az idő alatt a vízzel fedett talajban redukáló típusú toxikus vegyületek keletkeznek, mint például kénhidrogének, telített zsírsavak stb. Ezek a vegyüle­tek komoly veszélyt jelentenek! a növényre nézve a sarjadási fázisig, mert miután a rizspalánták leveleik­kel kiemelkednek a vízből, lehetőségük nyílik arra, hogy az oxigént az atmoszférából leveleiken és szárai­kon keresztül gyökerekhez továbbításák, és ily mó­don elvonják a mérgeket. A növények különösen fej­lődésük korai szakaszában érzékenyek a kedvezőtlen behatásokra, így az őket takaró vízréteg bénító hatása következtében növekedésükben visszamaradnak, a rizsföldön bekövetkezik a vetések gyérülése és az üre­ges magvú kalászok fejlődése, ami terméhozam csök­kenéshez vezet. A fenti feltételek a mezőgazdasági közbenső kultú­rák, így például a lucerna természhozamát még erő­sebb métékben befolyásolják. A lucerna ennek so­rán teljesen elpusztul. Azoic a kísérletek, melyek arra irányultak, hogy ezt a problémát más módszerekkel oldják meg, így például barázdák kialakításával és a termőterület ezeken a barázdákon át történő csörge­­deztetéses öntözésével, öntözőgépeket befogadó járu­lékos öntözőárkok ideiglenes létrehozásával stb. nem vezettek a kívánt eredményre, mert az említett intéz­kedések a termőterület kihasználtsági tényezőinek csökkenéséhez és az ideiglenes öntözőberendezések­ben bekövetkező vízszivárgás miatt jelentős többlet vízfelhasználáshoz, valamint a rizsföld rizstáblái dom­borzatának megváltozásához és járulékos földmun­kákhoz vezettek. Ezeken túlmenően az ismert eljárásban nincs szer­ves kapcsolat a víz rizsföldre juttatási technológiája, valamint a mezőgazdasági közbenső kultúrák termesz­tése között. A különböző típusú technológiák eltérően kialakí­tott apparativ és gépi felszerelést igényelnek, amely megnöveli a beruházási ráfordításokat és az üzemi költségeket. A vetésforgó közbenső mezőgazdasági kultúrák terméshozamának csökkenése ugyancsak az azt kö­vetően termesztett rizs terméshozamának csökkenésé­hez vezet. Zárt kör alakul ki, amelyben a rizs termés­hozamok folyamatosan csökkennek, az Ismert eljárá­sok összes technológiai követelményeinek szakszerű betartása esetén is. Az említett eljárás ezenkívül nagy öntözővíz vesz­teségekkel jár. Az előírt gyakori vízelvezetések pél­dául a nedvesítésí műveletek kivitelezése során oda ve­zetnek, hogy az öntözővíz csaknem 70%-a űjrafelhasz­­nálhatatlanul elvész, A vetés előtt, valamint a vetés után végrehajtott nedvesítés során bekövetkező vízlevezetésekkel együtt a vetés előtt a talajba juttatott vegyszerek, trá­gyák jelentős része kimosódik és a növények számára hasznosítliatatlanul elvész. Ezek a vegyszerek azonkí­vül a környezetet is jelentős mértékben szennyezik. A most ismertetett rlzstermesztési eljárás megvaló­sítására alkalmas ismert rízstelep rizstáblákra osztott rizsföldet, vízhozzávezető csörgedezte tő'árkokat, a vi­zet az árkokhoz vezető szakaszelosztókat, és csatorna­­hálózatot tartalmaz, melyeknek egy része drénezés­hez és a víz rizstáblákról történő elvezetéséhez, má­sik része pedig a víz rizsföldről történő elvezetéséhez szükséges, valamint a rizstáblák vízszintjének szabá­lyozására szolgáló hidrotechnikai berendezéseket és a mezőgazdasági gépek szállításához szükséges útvona­lakat foglal magában. Ezen a rizstelepen a rizsföldet már a kialakítás so­rán válaszfalakkal, például rizsgátakka! különálló rizs­­táblákra osztják. Ezek a rizsgátak a rizstelep teljes üzemideje alatt megmaradnak, ami akadályozza a me­zőgazdasági technika termelékeny alkalmazását, ez utóbbi pedig kizárja a nagyteljesítményű csöpögte­­téses öntözőgépek használatát, A rizsgátakon megin­dul a gyomok és kártevők erőteljes szaporodása, mely ellen csak tekintélyes élőmunkával lehet védekezni. Ezen a rizstelepen a szakaszelosztók vízáteresztő­képessége nagyjából azonos az általuk táplált hidro­technikai berendezések meghatározott része áteresz­tőképességének összegével, A szakaszelosztók ilyen kialakítása nem teszi lehetővé a rizsföldek fokozott öntözési periódusokban történő stabil és biztonságos vízellátását. Az alkalmazott újabb technológiai intéz­kedések azaz az öntözőárkok felváltva történő víz­ellátása, ugyancsak a vízhozzávezetőcsatornák mű­szaki paraméterei gyakorlatilag teljes mértékben ki vannak használva és a szakaszelosztó által kiszolgált összes hidrotechnikai berendezés egyidejű működése esetén diszkrepancia keletkezik a szakaszelosztóhoz folyó vízmennyiség, valamint az esetleges lehetséges három-hétszeres vízfogyasztás között. Ez szétzilálja az öntözőrendszer egy teljes szakaszának működését. Azonkívül az öntözőárkok mérete alaptalanul nagy, mivel az összes öntözőároknak csupán egyharmad, illetve egyhetede képes egyidejűleg a szakaszelosztó­­tól érkező víz fogadására. Az öntözőárkok fennmaradó része az adott időszakban nem üzemel. Az ismert rizstelepen az öntözőárkok csupán egy feladatot látnak el, nevezetesen az öntözővizet veze­tik a termőterületre. Ezért az évszaknak csupán egy­­harmadában vannak kihasználva bár viszonylag nagy felületet vesznek igénybe. Az öntözőárkok aljának magas fekvése miatt a bennük lévő víz szintje általában az öntözési időszak összes periódusában magasabb, mint a hozzájuk tarto­zó rizstáblák szintje, amely azt eredményezi, hogy a vetés és az öntözés az összes rizstáblán csak cgyidő­­ben mehet végbe. A találmány feladata olyan rizstermesztő eljárás valamint azt megvalósító rizstelep kifejlesztése, amely az öntözési műveletek megváltoztatása révén a ter­mesztett rizs és a vetésforgó közbenső kultúráinak mindegyik fejlődési szakaszában lehetővé teszi a növé­nyek növekedésének javítását, termőképességük növe­lését és az öntözővíz mennyiségének csökkentését. A kitűzött feladatot olyan rizstermesztési eljárás-191.703 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents