191703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rizs termesztésre valamint rizstelep az eljárás megvalósítására
1 2 sal oldottuk meg, amelynek során a talajt előkészítjük, a rizsmagot elvetjük, a talajt öntözzük, majd a rizsföldet vízzel elárasztjuk és a szükséges vízszintet fenntartjuk, majd a vizet a rizsföldről levezetjük, miközben a víz lefolyását szabályozzuk és vetésforgóban közbenső mezőgazdasági kultúrákat nevelünk. Ezt az eljárást a találmány értelmében oly módon fejlesztettük tovább, hogy a ■ rizsföld rizstábláiról a vetés és öntözés elősegítésére a rizsföld teljes hosszában eltávolítjuk a meglévő rizsgátakat, továbbá a talaj felületi öntözését mint a rizs termesztésének kezdetétől a sarjadásig, mind pedig a mezőgazdasági közbenső kultúrák vetésforgóban történő nevelése során a termesztés teljes időtartama alatt végezzük, majd a rizs viaszéréséig a rizsföldet vízzel elárasztjuk. Az az eljárás növeli a technológiai műveletek átfutási sebességét és elősegíti a talajba bejuttatott magok és az öntözővíz egyenletesebb elosztását. A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módja értelmében a rizs vetését valamint a rizsföld felületi öntözését a rizstáblákon sorban egymás után egy öntözőárok mentén végezzük, és a rizst az egymás után következő rizstáblákon egy megelőző rizstábla öntözése után vetjük el. A találmány szerinti rizstermesztési eljárás megvalósító rizstelep rizstáblákra osztott rizsföldet, a vizet a rizstáblákhoz vezető öntözőárkokat, a vizet az öntözőárkokhoz vezető szakaszelosztókat, a vizet a rizstábláról, illetve a rizsföldről levezető csatornahálózatot, a rizstáblákon lévő víz mennyiséget szabályozó hidrotechnikai berendezéseket, valamint mezőgazdasági gépek helyszínre szállítására utakat foglal magában, Ezt a rizstelepet a találmány szerint úgy fejlesztettük tovább, hogy' a rizsföldön két szomszédos rizstábla határszakaszán az említett rizstáblákat összekötő lejtős, és a rizsföld felületi öntözésénél használt öntözőgépek áthaladását lehetővé tevő földszakasz van kialakítva, melynek helyén a rizsföld elárasztása előtt a rizstáblákat szétválasztó rizsgátak vannak kialakítva. Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy a teljes talajművelést olyan rizsföldön végezzük, amely nincs rizsgátakkal több részre osztva, ami a mezőgazdasági gépek teljesítményét jelentősen megnöveli. A talaj felszíni nedvesítése során biztosított a nagyteljesítményű, széles munkafrontú öntözőberendezések folyamatos továbbhaladása. A rizzsel egyazon vetésforgó egyesített kultúrák termesztésénél a rizsgátak hiánya a terület kihasználtsági tényezőjét átlagosan 2—3%-kal növeli. Ugyanekkor rizsgátak nélkül azokon gyomok és kártevők, illetve betegségek sem fejlődhetnek, míg a rizsföld elárasztása idején kialakított rizsgátakon, a gyomnövények és kártevők a rövid árasztási idő miatt nem tudnak érdemben kifejlődni. Ez lehetővé teszi a rendszer egészségügyi állapotának javítását és az üzemi költségek csökkentését. Hogy a rizstáblákat elválasztó rizsgátak kiküszöbölése és a helyükön létesített, a szomszédos rizstáblákat összekötő, lejtős földszakaszok, valamint az azokon később kialakított rizsgátak a rizstáblák egyenletes, sík kialakítását ne bontsák meg, az összekötő földszakasz lejtését célszerűen a szomszédos rizstáblák szintkülönbsége, a rizstáblák egyenletes felszínére előírt tűrés, egy rizsgát szélessége és az öntözőgépek átjutásálioz megengedett lejtés függvényében az alábbi képlet alalpján határozzuk meg: ahol i - az összekötő földszakasz lejtését, H - a szomszédos rizstáblák közötti szihtkülönbséget h - a rizstáblák felületi egyenetlenségét, i - az öntözőgépek műszaki paramétereiből adócro, előrejutásukat még éppen lehetővé tevő megengedett lejtést, B - egy rizsgát szélességét jelenti, 3 rizsföldön alkalmazott mezőgazdasági gépek munkafrontszélességének figyelembevételével. Ennek a lejtős szakasznak a kialakítása fáradság nélkül megvalósítható, ha a szomszédos rizstáblák szintkülönbségét az előzőleg feltüntetett képletből adódó alábbi képlettel kiszámoljuk: Ennek során az egy rizsgáthoz kapcsolódó rizstáblák felületei sem a lejtős szakasz kialakításánál, sem pedig az őket elválasztó rizsgát létesítésénél nem csökkenek. A rizstáblák egymást követő felületi öntözésének biztosítására minden egyes szakaszelosztó áteresztőképessége az általa kiszolgált hidrotechnikai berendezések áteresztőképességének összegével előnyösen azonosan van meghatározva. Ezáltal a rizstelep vízellátása stabilizálódik, és az öntözőárkok és azok vízkivételező berendezéseinek méretei és költségei csökkennek. Célszerű továbbá, ha az öntözőárkok a rizstáblák szintjeihez képest annyival mélyebben fekszenek, amely szintkülönbség azonos a drénvizet a rizstáblákról elvezető csatornák fektetési mélységével, és az öntözőárkok a vizet a rizsföldről egy további lüdrotechnikai berendezés segítségével levezető csatornával vannak összekötve. Az öntözőárkok most ismertetett kivitelének köszönhetően nemcsak az öntözővíz odavezetése a rizstáblákhoz, hanem a drénviz rizstáblákról történő elvezetése is biztosított az öntözési időszakon kívül is. Ezáltal lehetővé válik, hogy a rizsföldön meglévő csatornák számát és hosszúságát feleakkorára csökkentsük, valamint hogy a vizet ezekbe a csatornákba vezető hidrotechnikai berendezések számát is csökkentsük, továbbá, hogy a talaj kihasználtsági tényezőjét növeljük, az építési költségeket mérsékeljük és az üzemi körülményeket javítsuk. Az alábbiakban a találmányt a rajz segítségével ismertetjük részletesebben, melyen a találmány szerinti rizstermesztési eljárást megvalósító rizstelep néhány példakénti kiviteli alakja látható. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti rizstermesztő telep öntözőrészének vázlatos keresztmetszete, ahol egységnyi rizsföld szélességével 1 hivatkozási jel jelöl, a 2. ábrán az 1. ábra szerinti részlet látható, 1 egységnyi rizsföldszélességgel, a 3. ábra a találmány szerinti rizstelep rizsöntöző rendszere részének vázlata felülnézetben, 1 termőterület szélesség esetén, a 4. ábra a 3. ábra IV-IV vonala mentén vett metszete, az 191.703 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
