191703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rizs termesztésre valamint rizstelep az eljárás megvalósítására
1 2 A találmány tárgya rizstermesztési eljárás, valamint azt megvalósító rizstelep, amely mind új rizstelepítéseknél, mind már meglévő rizstelepek esetében egyaránt alkalmazható. Napjainkban az emberiség hozzávetőleg kétharmada rizst fogyaszt álapélelemként, ezért a megtermelt rizs mennyiségének, terméshozamának és a rizstermesztés hatékonyságának fokozása aktuális kérdésként jelentkezik napjainkban a világ élelmezési gondjainak megoldása során. A modem rizstermesztési technológiák, tekintettel ennek a növénykultúrának nagy alkalmazkodóképességére, a talaj- és klímaviszonyok jelentős eltérésére, a hőmérsékleti feltételekre stb., amelyek úgy világviszonylatba, mint az egyes országok viszonylatában megtalálhatók, technológiai műveletek és módszerek széles skáláját, valamint a mezőgazdasági munka komplex gépesítéséhez szükséges számos eszközt foglalnak magukban. A rizs termesztésénél világviszonylatban két fő rizstermesztési és aratási eljárás terjedt el leginkább, mégpedig az ún. ázsiai, valamint európai technológia. Az első főleg Délkelet-Ázsia országaiban, Japánban, Latin-Amerikában, stb. örvend nagy népszerűségnek, míg a második módszert a Szovjetunióban, Magyarországon, Olaszországban, Franciaországban, az Amerikai Egyesült Államokban és más rizstermelő országokban alkalmazzák előszeretettel (lásd például W.P. Konokhova Rizstermesztési tapasztalatok az Amerikai Egyesült Államokban, áttekintés a VN1ITE1SKH Intézettől, Moszkva 1977). Az ismert ázsiai rizstermesztési technológia a következő műveleteket foglalja magában: — vetés előtti talajművelés, — tárgya, herbicidek és fungicidek bejuttatása a megművelt talajba, — rizspalánták átültetése a rizsföld rizstábláinak megművelt és trágyázott talajba, — vízszint szabályozása az egyes rizstáblákon, — a kiültetett palántákat tartalmazó talaj művelése kémiai növényvédő szerekkel, amely magában foglalja a rizsvetés 10—12-szeri peszticid kezelését, ezen belül 2-3-szori herbicid kezelését és 4-5-szöri inzekticid kezelését a termesztési idő alatt, — a víz fokozatos levezetése a rizstáblákról a rizspalánták tejesérési szakaszában, — rizsaratás. A rizstermesztési technológia sajátosságai a következők: — rizspalánták alkalmazása, — a kedvező klímaviszonyok folytán több egymást kővető rizstermesztési periódus a rizstáblán, — a meglévő sokfajta készüléket és kézi kisgép alkalmazása (lásd például Grading Co. ATD cég rizstermesztés folyamatos gépesítési rendszere című reklámanyagát, Japán 1974, 1—6 lap, valamint a Moszkvában, 1968-ban kiadott A rizstermesztés elmélete és gyakorlata Japánban című információs anyagát). Az az ismert rizstermesztési technológia jelentős emberi munkaerő- és időráfordítást igényel, továbbá a palántákkal történő telepítés az északi rizstermesztő területeken a magas anyagi és technikai költségek miatt nem honosítható meg, ugyanígy gátolja elterjedését a kémiai növényvédőszerek felhalmozásának és levezetésének nehezen megvalósítható, az alapvető környezetvédelmi előírásokat ki nem elégítő ellenőrzése is. Az ismert európai rizstermesztési technológia a következő műveleteket foglalja magában: — talajművelés száraz rizstáblákon, azaz vízzel történő elárasztás nélkül, — ásványi trágyák és herbicidek bejuttatása az előkészített talajba a vetés előtt, — az előzetesen csírázást meggyorsító szerrel kezelt rizsmagok vetése, — a rizstáblák kezdeti elárasztása állandó magasságú vízréteggel. a víszint csökkentése a rizspalánták kikelése után, — bizonyos ásványi trágyák és kémiai növényvédőszerek kiszórása gyomnövények, növényi kártevők és betegségek ellen, — a vízszint szabályozása a rizstáblákon a rizsnövények vegetációs fázisainak megfelelően, — a maradék ásványi trágyák és kémiai növényvédőszerek kiszórása, — a víz fokozatos levezetése a rizstáblákról a szenv érés kezdeti fázisában, — a rizstáblák kiszárítása, — rizsaratás, — a rizsszalma mentése, — őszi talajművelés. A másodikként ismertetett rizstermesztési technológia főbb sajátosságai a következők: — száraz rizstáblák vezéts előtti megművelése, — rizsmagok vetése, — a technológia alkalmazhatósága északi rizstermesztő területeken, — modern nagyteljesítményű mezőgazdasági gépek széles körű alkalmazási lehetősége, — élőmunka jelentős csökkentése (lásd például E.P. Aleshin és társai Módszertani útmutató rizstermesztési technológiához, Kolos kiadó, Moszkva 1979, WP. Konokhova Rizstermesztési tapasztalatok az Amerikai Egyesült Államokban, valamint I. Kish A rizstermesztés problémái Magyarországon Budapest 1979 kiadványokat). Úgy az elsőként, mint a másodikként ismertetett rizstermesztési technológia tartalmazza a rizs öntözését, amely a talaj nedvesítését és a rizsföld ezt követő elárasztását és a szükséges vízszint fenntartását foglalja magában. A rizsnövények fejlődésük első szakaszában erősen viaszosodnak az őket elárasztó vízréteg hatására, bár ez rövid ideig tart. A víz alatt álló talajban refukáló típusú toxikus vegyületek keletkeznek, amelyek a növények sarjadási szakaszáig veszélyesek azokra nézve. A talajban lévő szabad oxigén hiánya miatt a rizsmagok egy része nem csírázik ki, így a növények fejlődésükben visszamaradt, a vetés ritkább lesz és ily módon csökken a rizs terméshozama. Másképp kifejezve a növények a mag elvetésétől kisaijadásukig csupán nedves talajt igényelnek, és a növényeket elborító vízréteg ebben az időszakban káros rájuk nézve. A rizsnövények következő fejlődési szakaszában viszont feltétlenül szükséges egy meghatározott vízszint fenntartása azaz a rizsföld elárasztása, összefoglalva megállapítható, hogy a rizs fejlődésének különböző szakasziban eltérő öntözési eljárásokat igényel. Ez a feltétel palántákkal történő rizstermesztés esetén viszonylag könnyen teljesíthető, azaz a palán191.703 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
