191694. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új amino-eburnán-karbonsav-származékok előállítására
1 2 mázó szerves karbonsavval, szulfonsawal vagy ezek funkciós származékaival, mint amilyenek a halogenidek, anhidridek stb. elvégezhetjük. Savhalogenidként előnyösen például savkloridokat alkalmazhatunk. Ha az acilezési reakcióban olyan kiindulási II általános képletű vegyületeket használunk, amelyek képletében R4 hidrogénatomot, A és B együtt vegyértékkötést jelent, úgy is eljárhatunk, hogy az acilezési reakciót magában a kiindulási II általános képletű vegyület előállítására szolgáló reakcióelegyben végezzük el. így például, ha a megfelelő nitroapovinkaminsavat redukáljuk, majd a redukciót követően a katalizátort, illetve a redukálószert az elegyből eltávolítjuk, az acilezőszert közvetlenül a redukció reakcióelegyébe adagolhatjuk anélkül, hogy a redukcióval előállított megfelelő amino-apovinkaminsavat a reakcióelegyből előzetesen elkülönítenénk. Ily módon lehetővé válik, hogy a megfelelő 1 általános képletű acilamino-apovinkaminsav-származ.ékokat egyetlen lépésben, magából a megfelelő nitro-apovinkaminsavból előállíthassuk. Ennek igen nagy jelentősége van például egy nagyíparilag alkalmazandó szintézisnél. Abban az esetben, ha acilezőszerként egy karbonsavat vág' egy szulfonsavat használunk, a reakciót célszerűen valamilyen közömbös szerves aprotikus dipoláros oldószerben, mint amilyenek a dimetil-formamid, dimctil-szulfoxid, acetonitril stb., valamilyen kondenzáló szer egyidejű alkalmazása mellett végezhetjük. Kondenzáló szerként például valamilyen karbodiimid-típusú vegyületet, így diciklo-hexil-karbodiimidet, karboxil-diimidazolt stb. használhatunk. A reakciót célszerűen 0°C 40 C között, előnyösen szobahőmérsékleten végezhetjük. Abban az esetben, ha acilezőszerként valamilyen savanhidridet használunk, a reakciót valamilyen szerves oldószerben, mint amilyenek az apoláros aprotikus oldószerek, így az adott esetben halogénezett alifás vagy aromás szénhidrogének, például a benzol, kloroform, diklórmetán stb., de adott esetben poláris protikus oldószerben, célszerűen 1-6 szénatomos alifás alkoholban, így metanolban, vagy a savanhidrid fölöslegében is hajthatjuk végre. A reakcióhőmérséklet tág határok között változhat, így 0°C-150°C-ig, de célszerűen 20°C körüli hőmérsékleten dolgozunk. Abban az esetben, ha az acilezést valamilyen savhalogeniddel, célszerűen egy savkloriddal végezzük, a reakciót valamilyen közömbös szerves oldószerben, mint amilyenek az alifás éterek, így a dietil-éter, gyűrűs éterek, így a tetrahidro-furán, adott esetben hidrogénatommal helyettesített alifás vagy aromás szénhidrogének, így a kloroform, benzol, a szerves bázisok, így a piridin stb. hajthatjuk végre. A reakcióban előnyösen valamilyen savmegkötőszert alkalmazunk, mint amilyenek a szervetlen bázisok, így például az alkálifém-karbonátok, például a kálium-karbonát, nátrium-karbonát, alkálifém-hidridek, így a nátrium-hidrid stb., vagy valamilyen szerves tercier bázist, így trietilamint, piridint stb. Az alkalmazott szerves bázisok, mint amilyen a piridin, bizonyos esetekben oldószerként és egyidejűleg savmegkötőszerként is szolgálhatnak. A reakció hőmérséklete tág határok között változhat, célszerűen azonban a reakciót 0°C és 100°C közötti hőmérsékleten végezhetjük. Abban az esetben, ha a kiindulási anyag nem észter, hanem sav, azaz R4 jelentése hidrogénatom, az acilezendő komponens savas jellege következtében az acilezést úgy hajtjuk végre, hogy az acilezendő anyagot és az acilezőszert, célszerűen egy savhalogenidet vagy egy savanhidridet, vizes közegben, amely egyidejűleg valamilyen vízzel elegyedő szerves oldószert, mint amilyenek a kevés szénatomos alifás alkoholok, az aceton stb. és valamilyen bázist is tartalmaz, reagáltatjuk. Ez esetben a reakciót OTC -100 C közötti, célszerűen szobahőmérséklet körüli hőmérsékleten hajthatjuk végre, előnyösen valamilyen számított mennyiségű bázis, mint amilyenek a szervetlen bázisok, így az alkálifém-hidroxidok, például a kálium- vagy a nátrium-hidroxíd, az alkálifém-karbonátok, így a kálium- vagy a nátrium-karbonát, jelenlétében. A II általános képletű kiindulási vegyületek, melyek képletében R* jelentése hidrogénatom, valamint azon I általános képletű vegyületek, melyek képletében Rs jelentése hidrogénatom észterezését közvetett vagy közvetlen módon hajthatjuk végre. A közvetlen észtere/ést célszerűen úgy hatjhatjuk végre, hogy a megfelelő II, illetve I általános képletű karbonsav-származékokat egy R3-OH általános képletű alkohol-származék — mely képletben R3 jelentése a hidrogénatomot kivéve az előzőekben megadottakkal egyező — fölöslegével, előnyösen a nedvesség kizárása mellett és előnyösen valamilyen katalizátor jelenlétében reagáltatjuk. Katalizátorként valamilyen erős szerves vagy szervetlen savat, mint amilyen a sósav, előnyösen gáz. formájában, vagy a kénsav, a p-toluol-szulfonsav stb. és vízmegkötőszert, például valamilyen alkalmasan megválasztott molekulaszitát. használhatunk. A közvetett észterezést például úgy hajthatjuk végre, hogy a megfelelő II, illetve I általános képletű karbonsav-származékokból először valamilyen bázissal, mint amilyenek az alkálifém-hidroxidok, így a lítium-, kálium-, nátrium-hidroxíd, vagy az alkálifém-karbonátok, így a nátrium- vagy a káliumkarbonát, vagy ammónium-hidroxiddal, adott esetben magában a reakcióelegyben, sót képezünk, és a megfelelő módon elkülönített fém- vagy ammóniumsót vagy magában a reakcióelegyben képződött és oldatban lévő sót reagáltatjuk aztán valamilyen R3-Y általános képletű vegyülettel, mely képletben R3 jelentése a hidrogénatomot kivéve a fenti és Y jelentése egy savmaradék. Abban az esetben, ha az R3-Y általános képletben Y savmaradékként halogenidet, amely például klorid, bromid, jodid is lehet, vagy szulfátot jelent, a reakciót célszerűen valamilyen szerves aprotikus dipoláros oldószerben, mint amilyenek az acetonitril, dimetil-formamid, stb. hajthatjuk végre úgy, hogy a II, illetve az I általános képletű karbonsav-származék fém- vagy ammóniumsóját az oldószerben szuszpendáljuk és a megfelelő halogenidet kis feleslegben adagoljuk a szuszpenzióhoz. A reakció hőmérséklete 50-120°C között lehet. A reakcióban oldószerként használhatunk valamilyen, az előzőekben említett oldószer és víz elegyét is, ez esetben azonban a reakciót valamilyen célszerűen megválasztott fázis-transzer katalizátor jelenlétében végezzük. Ilyen katalizátorok lehetnek például a megfelelő tetra-alkil-ammónium-halogenidek. Azon I általános képletű vegyületek, melyek képletében R jelentése a fenti, A jelentése hidroxil-191 694 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
